HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Friss topikok

Linkblog

Ösztönösség, tudatosság és intuitivítás a vezetésben

isocrates_coaching 2011.04.07. 21:14

(Majdnem) ez volt a címe a minap egy KPMG üzleti reggelinek. Rövid volt, néhány brilliáns, jól felépített előadással, jól telt az idő, maradt utána is gondolkozni való.

Ahogy ott is elmeséltem az egyik  társelőadó résztvevőnek, akinek a blogjában olvastam erről a kis összejövetelről, én rendszeresen kapom a KPMG oktatási hírleveleket, de az ezt az előadást meghirdetőn átlapoztam (néhány ilyenen már résztvettem, azok is megérték az időt, de általában kb 1-2 téma érdekel 10-ből, ezért).
Azután már a jelentkezési határidő után a HVG-től szintén rendszeresen kapott médiás blog e-mailek egyikében (ezeket gyakorlatilag mindig kinyitom, mert majdnem mindig érdekesek) utalás volt az említett blogra, oda is el-klikkeltem, utána meg gyorsan visszakerestem az eredeti KPMG-mailt, és a megfelelő mailcímre kattintva jelentkeztem.
Miért mondtam ezt el ilyen halál-hosszan? Hogy megmutassam, milyen véletlenekből áll az élet. Merthogy kifejezetten örültem ennek a találkozónak, egyrészt szakmailag, másrészt emberileg is, mert egy nagyon régi  (kb.18 éve dolgoztunk együtt) kedves vezető társam volt az egyik brilliáns előadó. És pont az ő előadása ragadott meg legjobban. Mivel? A címe az volt: Intuitív management audit.
Az egész cím akár unalmas is lehetne, ha nem fúrná az ember oldalát: mi a fenét keres ott ebben az összefüggésben az „intuitív”?! Nos az egyik bevezető vetített dián négy egységbe foglalva ott voltak az ő rendszerében felépített jó vezetési rendszer elemei, és a jobb alsó négyzetbe azt írta: „SZUBJEKTÍV”. Mármint arra, hogy milyen a jó vezető. Szubjektív.
Hogy mi van?! Minden „normális”, mai itthoni vezetőben, középvezetőtől felfelé meg kell állnia az ütőnek, amikor ezt hallja.  Hát nem az a legfontosabb, hogy a vezető pártatlan, objektív és következetes legyen?! Hogy nem az a legfontosabb, hogy a szubjektivitás szinte semmilyen befolyással ne lehessen a döntéseire?! Te jó Isten!
No igen. Volt kollégámnak (nagyon szervezett, nagyon (munka-) harapós, nagyon dinamikus valaki, aki több – többnyire távközlési - cég első számú vezetője volt  az eltelt időben is) nem volt ideje persze teljesen kifejtenie az ottani "reggeli" időkeretei között  ezt a (fontos) elemét a prezentációnak. Nem is tudom most pontosan visszaidézni (de érdekel, és még majd kifaggatom).
A lényeg talán az előadásának legelső hangsúlyos gondolatával függ össze a legjobban: egy cégben, egy társaságban a legeslegfontosabb érték az ember, az emberek. Ha azok jól képzettek és meg akarják csinálni, és az adrenalin szintjük is a megfelelő szintű (ez is benne volt az amúgy rövid, tömör  előadásban!), akkor az eget is megmozgatják, hogy elérjék a céljukat, ami ilyenkor a társaság céljával teljesen megegyezik. Talán ilyen, ebben három 9-es tisztaságban csak a mesében van, de a cél nyilván az kell legyen, hogy a két cél, a társaság és az ebben a társaságban együtt dolgozók célja a lehető legközelebb kerüljön egymáshoz.
Az ő  egyik záró gondolata az volt, hogy 2 esetben is úgy vállalta el egy-egy társaság első számú vezetői pozicióját, vezérigazgatói posztját, hogy nem nézte meg a társaság korábbi pénzügyi mérlegeit. Amit megtett a döntés előtt az az volt, hogy annyi különböző szintű emberrel próbált meg beszélgetni a cégről, amennyivel csak tudott, és annak alapján döntött.
No, ez (az egyik) slusszpoénnak jó volt, én egy kicsit maradibb vagyok, én azért megnéztem, megnézem a mérlegeket (is), de a lényeg nagyon tetszik, nagyon egyetértek vele, az emberek, bennük bennük  van-e az a  többlet, amit majd ki tudok hozni belőlük/magunkból együtt, vagy dead fish (döglött hal) az egész (mégha az utolsó pillanatig még meg is tudták bűvészkedni a mérlegeket...).
Mi is volt az előbb a szövegben kiemelve? Az Intuitív management audit. Az előbbiek alapján nem lesz meglepetés, ha azt mondom, hogy ez a módszer nem a klasszikus due diligence (állapotfelmérő pénzügyi átvilágítás) alapvetően pénzügyi audit típusú megközelítésével dolgozik, hanem néhány megbízott szakértő elkezdi járni a céget és elkezd információkat gyűjteni az adott állapotokról akármilyen szinten gyakorlatilag mélyinterjúk formájában.
Persze, a szokásos, értelemszerű  bizalmi problémák megoldandók, a dolog természetesen nem olyan egyszerű, amennyire első pillantásra esetleg gondolnánk.
Ez a felmérés természetesen nem törekszik teljességre sem a szinteket, sem a létszámot tekintve és a fokozatosan megkapott információk által erősen befolyásolva a csomópontokat, az oszlop-embereket keresi és az ő véleményükre kiváncsi.
Ehhez alapból sok minden kell, hogy jól tudjon működni. Például. hogy a megbízó (általában az első számú vezető, esetleg a tulajdonossal karöltve) nagyon őszintén akarja megtudni, hogy melyek az igazi probléma gócpontok.
Egy közegben, ahol még valamennyire el tud evickélni egy képmutató vezetés, nem érdem, hanem kapcsolat szerint választott vezetőkkel, ahol még egy ideig a szőnyeg alá lehet söpörni a dolgokat és azt, aki itt-ott megmondja a véleményét, kiírtják a szervezetből, ott még várni kell egy kicsit egy ilyen audittal, amíg majd már nem lehet többé szőnyeg alá söpörni  a problémákat és azok eredményét  (illetve eredménytelenségét).
Az ilyen patt-helyzetek egyébként meglepően sokáig el tudnak húzódni, igaz, a legutóbbi, hatását még mindig itt hagyó pénzügyi/gazdasági válság az ilyen folyamatokat fel tudja gyorsítani.
Sok hasonlóság van itt a coaching helyzettel és annak lehetséges hatékonyságát elősegítő légkörrel.
Mindegy, ezzel a korábbi kollégámmal együtt vallom, hogy a legjobban mindegyikünk akkor tud a legjobban együtt dolgozni, eredményes lenni egy közösségben, ha a maga pótolhatatlan, helyettesíthetetlen személyiségével  teheti ezt.
Sokszor megéltem azt, hogy a csapatomból elment valaki, és aki átvette azt a munkát, utána az a munka nem olyan volt, nem ugyanúgy volt elvégezve, mindig hozzá kellett a változáshoz igazítani az egész rendszert. Van amiben kicsit vagy sokkal rosszabbul ment, és volt amiben akár sokkal-sokkal  jobban.
Ugyanaz a munka egészen máshogyan volt elvégezve (sőt, néha egy ember helyett 1,5-2 új kellett, néha meg csak egy fél...). Ez persze kihatott azokra is, akiktől neki kellett inputot kapnia, és azoknak is, akiknek neki kellett outputot adnia. Soha senki nem volt teljesen helyettesíthető. Néha a nettó hatás jobb volt, néha rosszabb, de sohasem ugyanaz. Évekig emlegettük mindig, ezt-azt bizony az az XY máshogy csinálta volna (néha azt értettük ezen, hogy rosszabbul, néha azt, hogy jobban...).  
Szilágyi Miklós
+36-30-9-444-627

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vezetoi-coaching.blog.hu/api/trackback/id/tr952808150

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.