HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

Linkblog

A „coach” szó és fogalom körül

isocrates_coaching 2012.01.04. 20:11

Talán van egy kis sznobizmus  a használói részéről és van egy kis idegenkedés a nem beavatottak részéről a „coach”, „coaching” szó használatával kapcsolatban.  Az idegenkedés annak is szól, hogy a kiejtése angolosan, helyesen:  [kócs] (és nem [coah]).  

És van egy kis bizonytalanság is a használata körül, tulajdonképpen a szakma (tavaly év vége óta EU által elismert, bejegyzett szakmának számít a coaching!) is szeretné magyarosítani, de eddig nem tudta, és talán nem is kell.
 Érdekes, jellemző, hogy az eddigi bejegyzéseim egyikében-másikában – miközben semmi problémát nem éreztem a „coach” (és a coaching) szó használatában – a coaching folyamat másik résztvevőjének a megnevezésében  már tipródtam egy kicsit. Néha (picit megmagyarázva) a coachee kifejezést használtam (ez a természetes angol megfelelője a coach-nak, ejtsd [kócsi]), vagy a klienst (az angol client megfelelője). Ennek az az oka, hogy a legtöbb anyagot eddig angolul olvastam, meg vagyok kicsit fertőzve. Valószínüleg a „megbízó”-nál kell kikössek a jövőben, bár ebben van lehetőség a kétértelműségre, amikor nem maga a coaching-folyamat résztvevője a megbízó, hanem a cége, a főnöke. Persze, majd alaposan tanulmányozni fogom a magyar szakirodalmat is (néhány magyar könyvet is beszereztem már...).
Na most jön a farba: a coach tulajdonképpen magyar szóból származik, a kocsiból (mint tudjuk, minden magyar volt valamikor, csak összementünk egy kicsit). Kocs helység nevét viseli (Mirriam-Webster értelmező szótár: coach (első jelentés): „ ...from Hungarian kocsi...”).
És azután az eredeti jelentésétől kicsit eltávolodva távolhonban (ennek az átmenetnek nem néztem utána) és a sportpályákon landolt, aholis nagyon sokáig a sport edzőt jelentette. A coaching egyik atyja, W. Timothy Gallwey tennis-coach volt. 1974-ben írt egy könyvet A belső meccs a teniszjátékban (The inner game of tennis) címmel és ezt megfejelte 1981-ben egy golfos könyvvel, na mi a címe? yes, kitaláltátok: A belső meccs a golfban (The inner game in golf). Ez a két könyv sok kiadásban, millió (!!) feletti példányszámban kelt el a Földön, írójának soha nem kell már csak a nyugdíjára támaszkodnia, ezen könyvek tantiemjéből meg fog élni élete végéig.  
Egy másik alkalommal majd lehet, hogy részletesen kitérek erre a könyvre is, meg hogy hogyan függ össze a coachinggal az üzleti és magánélet területén, itt csak annyit említek meg, hogy Gallwey úr nem állt meg a „The inner game of...” könyvekkel, legalább kettőről még tudok (a Kindle-n megvásárolhatók, ez itt a reklám helye, sajnos, egy vasat se kapok érte), a „...work”-ről és a „...stress”-ről.   
Na most akkor a fogalomról. Erről már sokszor írtam a korábbi bejegyzésekben, de most olyan definíciókat kerestem, amelyeket még nem használtam:
·         olvasok most egy könyvet (Rövid és tartós coaching – Peter Szabo et alii) a brief-coaching-ról és az az elején a képkeret, a keretező hasonlatot ajánlja: „A coaching egy gondolati keretet alakít ki, melyben az ügyfélnek lehetősége nyílik új megoldásokat (ki)találni”. Aki itt csatlakozik be a blogba, és máshol se hallott erről az egészről (mondjuk ő lehet, hogy nem jut el idáig...), annak feltűnhet, hogy a coach tulajdonképpen ezzel a keret-üggyel minden felelősséget át akar hárítani a megbízóra. Mi a kánya? Hát mit csinál, mit dolgozik a coach? A megbízó hozza a motivációt, az energiát és még a megoldást is? Please, ne most kelljen elkezdeni az elejéről, olvass már el pár korábbi bejegyzést lejjebb is e tárgyban. Köszi.
·         Másodiknak vegyük a Wikipédiát (persze, kis gyanakvással, mert ez ugye, nem akadémikusok által megszentelt forrás): „Coaching with a professional coach is the practice of supporting an individual, referred to as the client, or mentee or coachee, through the process of achieving a specific personal or professional result.” Csak a lényeget lefordítva: „A coaching folyamán egy személy (a megbízó) támogatást kap egy – adott konkrét  személyes, vagy szakmai céljának  eléréséhez vezető - folyamatban egy professzionális coach-tól.”
·         Az én saját metaforám a kémiai katalizátor fogalmát veszi segítségül. A katalizátor egyik eredeti szakmai definíciója: „A katalizátor a kémiában egy olyan anyag, ami úgy gyorsít föl (esetleg nagyságrendekkel) egy kémiai reakciót, hogy ő maga annak során nem használódik el.” Na akkor most fogalmazzuk ezt meg a coaching folyamatra: „A coach a coaching folyamatban egy olyan szereplő, aki úgy gyorsít fel (esetleg nagyságrendekkel) egy – a megbízóban, a megbízó motiváltsága, energiája és szellemi kreativitása által létrejövő - változást , hogy ő maga annak során nem használódik el”. Nem használódik el, teszem hozzá, de ott van a megbízóval együtt ugyanabban a „légtérben”, ugyanazoknak  a nyomási és hőmérsékleti, környezeti viszonyoknak kitéve, ami segít az azonos hőfokú  támogatás megvalósításában.  Senki a megbízó környezetéből nem képes erre normál esetben, mert ehhez  annyi odafigyelés kell, koncentráció, és nem utolsó sorban gyakorlat, és elméleti tudás, amit csak egy professzionális segítőtől lehet megkapni.
 
A leves jó, és hatékony, de nincsen ingyen ebéd.
Gyorsabban kevesebbel, többet kevesebbel.
Szilágyi Miklós, coaching.szm@gmail.com

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vezetoi-coaching.blog.hu/api/trackback/id/tr533520088

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.