HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

december 2013
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Friss topikok

Linkblog

Coaching és az új marketinges ’4P’...

isocrates_coaching 2013.12.28. 19:43

4P.jpgA marketingesek tudják... (tudják is, mint a mama valamikor a Hofinál...).  Tudják, mert figyelnek, figyelniük kell, mi történik, hogy 50 év alatt lassan minden az egyre közvetlenebbül az ember felé, az ember köré mozdul el... Így azokra a segítőkre, coachokra, trénerekre, mentorokra nagyobb szükség van, mint valaha... 

Az 1960-as években a marketing - E.J. McCarthy által - megfogalmazott ’4P’ az (angol kezdőbetűkkel jelölt), akkor legfontosabb tényezőit jelenítette meg. 

Az eredeti 4P: 

  • a megfelelő Product (termék),
  • a megfelelő Place-en (helyen),
  • a megfelelő Price-on (áron) és
  • a megfelelő Promotion-nal (marketinggel).

Ezekben sok keresni valója nem volt a segítő szakmáknak, így a coachingnak se (akkor még nem is volt business coaching, még Amerikában se...), mert nem szól az emberről, aki előállítja a terméket. 

Magától értetődő volt, hogy én fizetlek, Te dolgozol, és kész, koncentráljunk a termékre, az árra, a helyre és a marketingre... 

Mondjuk az érdekes, hogy a profit nem volt benne, gondolom, akkoriban az is magától értetődő volt, annyira, hogy erről nem is kellett beszélni, és valószínüleg, valahogy - extenzíven - kisebb intenzitással is tisztességesre lehetett szert tenni, nagyobb befektetéssel (meg kis (?) szerencsével) akár mesésre is... ma meg már nem triviális, egyáltalán, úgyhogy be kellett tenni a tényezők közé, nehogy a nagy EQ-zásban elszálljunk már...:-))) 

Úgy kezdtem, hogy a ’marketingesek tudják’, ja, tudják is a marketingesek... mert hogy van ám új ’4P’ és ehhez már van közünk, coachoknak is, mert nagy részben az ember felé (részben a munkatársak, részben pedig egy új módon a vevő és a beszállítók) és mindenféle egyéb ’stakeholder’, még a szélesebb értelemben vett ’társadalom’ felé is... fordul: 

4P uj.jpg

Az új '4P': 

  • A (magasabb) CÉL – PURPOSE (társadalmi elkötelezettség, CRM, 'zöld' működés, stb.), 
  • a SZENVEDÉLY – PASSION (igen, a szenvedély, az ember legmélyebb, legbelsőbb erőforrása is bekerült), 
  • a RÉSZVÉTEL – PARTICIPATION (minden szempontból, munkatárs, vevő, beszállító, új az igény az erősebb, transzpaerensebb kapcsolatra) és 
  • a PROFIT – PROFIT  (OK, ezt értjük...) 

Ez a blogbejegyzés egy angol bejegyzés alapján készült, amit a scoop.it-en találtam, íme a link: http://sco.lt/8bX9LV 

Amit én tettem hozzá, az alapvetően a nyilvánvaló, ám az eredetiben nem megjelenő leágazó hatás a segítő foglalkozások, a coaching, stb. Irányában. 

Szilágyi Miklós – miklos.szilagyi@businesscoach.hu

Szólj hozzá!

Akármit is gondolsz., gondoldd az ellenkezőjét...:-)))

isocrates_coaching 2013.12.26. 18:49


Whatever you think 0.jpgEmoticon (a nevető pofa) nélkül is „él” a cím... sokszor (mindig?) annyira belemerevedünk abba, amit csinálunk, ahogy élünk, amit dolgozunk, hogy ki se látunk belőle... ezzel több dolog is lehet (ha minden tényleg tök jó, ahogy van – és éppen az erőforrásaid számbavételével vagy elfoglalva, folytasd csak, jó úton jársz... -, itt hagyd abba...) 

Nem akarlak semmire rábeszélni se, meg semmiről lebeszélni se... az alap: „SENKI HELYETT NEM LEHET ÉLNI...” (ez annak a mondásnak – én a megoldásközpontú coachingban találkoztam vele – egy variációja, hogy MINDENKI A SAJÁT ÉLETÉNEK A (-Z EGYETLEN!!!!) SZAKÉRTŐJE...)

Volt egy idő, amikor multik felső vezetőségének egy tagjaként sokat utaztam, először 2 napokra, hogy reggel időben ott legyünk a HQ-meetingeken, később - részben spórolásból, részben meg útáltam is idegen helyeken aludni, több cuccot vinni magammal egyetlen tárgyalásra -, már csak reggel mentünk, este jöttünk... szóval, sok időt töltöttem repülőtereken... ugye, odafelé az ember rohan kifelé, hogy odaérjen, de visszafelé marad egy kis idő vásárlásra...  ha többen voltunk is, a vásárlás az magányos műfaj, mindenki ment az útjára és a megfelelő „kapunál” találkoztunk kb. félórával a jelzett indulási idő előtt (ami ugye az aktuális indulási időponttal nem feltétlenül egyezett meg...).

Whatever you think 4.jpg

Hogy jön ez ide? Úgy, hogy én mindig könyvet, vagy VHS-t, később DVD-t mentem vásárolni, és mindig volt is hadizsákmányom és ez a könyv is egy ilyen portyázásból van. A könyvet, ami a minap kezembe került, egy Paul Arden nevű pofa írta (a Saatchi and Saatchi kreatív igazgatója is volt jó időben) és magyarul az a címe, ami ennek a blogbejegyzésnek: Akármit gondolsz, gondold az ellenkezőjét…, most látom, kiadták magyarul is, például ez a link is odavisz az egyik könyvéhez. 

Ez a címbeli Adler-könyv kis alakú, tele-tele képekkel, nagyon meg van “marketingelve”, nagyon figyelemfelhívó (talán ezért vettem meg…), de persze, az egész a címre van felfűzve, azaz, gondolkodj másképpen, nézz meg mindent más szemszögből is, a mások szemszögéből is, szóval ne ragadj le a jól ismert valóságodban, mert unalmassá fog válni, bocs, de az életeddel együtt… és annál… ja, érted… 

No, mindjárt idefordítok egy kis részletet, ízelítőül,  az EGÓ-ról, mert erről amúgyis sokat gondolkoztam az elmúlt 3 évben, és ez most kapóra jön. Miért is? 

Egyrészt azt gondolom, hogy rendben van az, amit minden coach-képzésen szugerálnak Beléd, hogy nyomd el az egódat, nem Te számítasz, hanem az ügyfél, Te egy tükör legyél , egy üres edény (ez hülyeség, de jól hangzik…:-))), stb, stb. Ez azért van rendben, mert tényleg más a működés a coachingban (én azt találtam ki, hogy kinyomom az EGÓ-“gombomat”…), mint általában, nagyon speciálisan lehet cask szakértő a coach a folyamatban, semmiképpen sem a megmondó ember, de még csak a terelgető se (well, hallom, amit mondasz, akkor mi a …. csinál?! Mégis?!). 

Whatever you think 8.jpgNos, a coach KÍSÉR  és F. Várkonyi Zuzsa kifejezésével a tanult intuíciójával (ez gyönyörű…): KÍSÉRI az ügyfelet (“egy fél lépéssel mellette és egy fél lépéssel mögötte (!!)), KÍSÉRI (segíti) az ügyfél tanulását… lényegében önmagáról… 

És hogy mi az a a tanult intuíció? Nos, ez a szervült szakmai attitűd és tudás és gyakorlat összefonódott, gyakorlatban edzett együttese, ami formális és gyakorlati képzés és sok-sok gyakorlat után alakul ki a coachokban… nyugodjunk bele, ez is egy szakma, az interneten megrendelt “coach” névjegy csak látszólag jogosít fel rá, használata nem hozhat sikert, egyetlen “’eredménye” lehet:  rongálja a többiek esélyeit. Ez egy szakma, aminek megvannak a fortélyai, a tanulási görbéje. Kicsit nehezebb, mint egy “normál”, nem közvetlen interakcióban embereket segítő másik szakma, mert itt nem lehet elbújtatni az igazi énünket, személyiségünket, itt – defaultban – autentikusnak, hitelesnek kell lenni a folyamat elejétől a végéig, minden pillanatban, mert megette a fene az egészet, ha nem vagy az. Ennyi. 

És – kis nehezítés  - célszerű, hasznos, ha gyakorlatilag ezt az attitűdöt átvezeted az egész életedre is, mert nehéz 14:00-től 15:30-ig autentikusnak és hitelesnek lenni, ha előtte is, utána is, hmmm… ennek nem mutatod fel minden jelét… szóval ez úgy szép lassan az első (!) természeteddé kell váljon, különben annyi, meg egy bambi…:-)))

Whatever you think 7.jpg

Másrészt meg pont azt gondolom, amit ide fogok mindjárt idézni ebből a könyvből az EGÓ-val kapcsolatban, amiről ez mind eszembe jutott…. Egyik kedves barátom azt mondaná most, hogy Miklós, olyan jókat írsz, de vagdosd szét több cikkre, mert így a kutya se fogja elolvasni, olyan hosszú… OK, akkor ez (is) a macskáknak íródott… 

És akkor az idézet (nekem az angol van meg, úgyhogy ez egy hevenyészett fordítás, nem a magyarból): 

“Divatos az úgynevezett gondolkozó emberek körében, hogy megpróbálják elveszíteni az egójukat. 

Nos, egy kicsit keményebben kellene ezen gondolkozniuk. 

Vélhetően valamiért kaptuk az egónkat. (most nem mennék bele egy evolúciós társagásba, azt Dawkins úr jobban csinálja, pl. a linken található könyvében – SZM megjegyzése) 

A nagy embereknek nagy az egójuk is, lehet, hogy az teszi őket naggyá. (előbbi megjegyzés folytatásaképpen: egyáltalán, ez teszi őket emberré, ld. evolúciós alapelvek, az marad meg, ami hasznos… - SZM megjegyzése)

Whatever you think 3.jpgSzóval használjuk inkább jó célokra, minthogy megpróbálnánk tagadni. (ez jó… - SZM) 

Az élet amúgyis az “én”-ről szól.” 

Na most kérem az előbbi coachingos részt meg ezt megfelelő dialektikával kezelni. Köszönöm…:-))) 

Üdv a család, meg boldog új évet, ilyenek…  és éljenek a macskák… (na tessék, mondja majd a barátom, megint leválasztottad aból a párból, aki idáig, a kutyakedvelőket… ). Nem baj… dolgozom a olvasó-táborom niche-ének a kialakításán…:-))) 

Szilágyi Miklós – miklos.szilagyi@businesscoach.hu

Szólj hozzá!

Az új paradigma: a hatékony (igazi) női vezető?

isocrates_coaching 2013.12.15. 09:31

Merkel-Kabinett III.jpg

Hipotézis: Angela Merkel új típusú vezető... Mindenesetre nem a Thatcher-sikerformula. Hozzáteszem, Thatcher asszony nekem szintén jó példa célkitűzésben, végrehajtásban, egyenességben, egyszerűségben, bármennyire furcsán is hangozzon, szerénységben, puritanizmusban, ezekben komoly női erőforrások jelentek meg nála, de vezetni főleg - tudatosan, vagy nem tudatoson használt - férfi eszközökkel vezetett... 

Frau Merkel abban is különbözik Margaret Thatchertől, hogy szerintem (amúgy távozása után is) egyre inkább belenő majd a nagy államnő szerepébe (elkezd ez a formula is élni...), és Thatcherrel szemben (aki nagyon megosztó személyiség volt egész életében) egyre elfogadottabbá fog válni azok szemében is, akik korábban idegenkedtek tőle. Ilyen értelemben szebb lesz majd az utóélete elődje, korábbi szeretett "főnöke" Helmuth Kohl utóéleténél is, akinek az utólag kiderült választási korrupciós története beszennyezte az örökségét. 

Frau Merkel nem lesz a haza bölcse, mint a folyton cigarettafüstbe burkolózó, 90 éves kora felett is orákulumként funkcionáló Helmuth Schmidt... könyvet nem valószínű, hogy sokat ír majd, annál többet fognak róla... 

Három nagy kancellár emelkedik ki - megint csak: szerintem - a Bundesrepublik életében: Konrad Adenauer, Willy Brandt és Helmuth Schmidt. Utóbbi kettő SPD (Szociáldemokrata Párt), az első a CDU (Keresztény-Demokrata Únió) alapítója és első elnöke. A ma 83 éves Helmuth Kohl (kancellár 1982-1998 között) 16 éves hivatali ideje és akkori reputációja alapján lehetne a CDU-s kancellár-Pantheon oszlopos tagja (például magyar szemmel a rendszerváltást segítő és a német újraegyesítést kezdeményező és végigvivő szerepéért, talán franca szemmel a Francois Mitterrand-nal való híres jó viszonyáért és ezen keresztül a valamikor nagyon ellenséges francia-német viszony további erősítéséért ezt meg is érdemli), de ha jól olvasok a "jelekben", a német közvélemény az említett korrupciós ügy miatt kiábrándult belőle, nem kapja meg azt az igazi, szívből jövő, majdnem egységes felé sugárzó, a nemzet nagyjainak "kijáró" szeretetet, amit szeretett volna. 

Angela Merkel lesz a következő ékkő a CDU-kancellárok között és ez nagy dolog... Megalakult tegnap a Merkel-Kabinett III.... erről jutott az egész az eszembe...:-))) 

Tehát a hipotézisem: Angela Merkel nem egyszerűen sikeres politikus, hanem az új típusú vezető egyik prototípusa... Költői kérdés: vajon egy férfi a CDU/CSU koalíció élén belement volna-e egy 8:6 arányú minisztérium elosztásba (8 minisztérium a CDU/CSU-nak és 6 az SPD-nek) a novemberi jól ismert választási eredmény alapján (CDU/CSU 33,8% és SPD 23%), amit mindenki az SPD történelmi mélypontjának, vereségeként értelmezett? Így létrejött a Merkel-Kabinett I. után a második (CDU/CSU-SDP) nagy-koalíció, ami azért is példa nélküli, mert az első akkora nagy siker az SPD-nek nem volt... a "híres" Merkel-Gerhard Schröder vezette nagy-koalíció után Merkel sima rajt-cél győzelmet aratott és a Merkel-Kabinett II. "tiszta" CDU/CSU kormányzást hozott... Merkel asszony nagy játékos, ez nyilvánvaló...:-))) 

Amúgy most nézem, a képen 10-en vannak, miközben 6+8=14 (csak a kukacoskodóknak, amilyen én is tudok...). A cikkben fel van sorolva mind a 14 miniszter, plusz mutatja Merkelt (az új "Kabinett Merkel III."...). Van még itt egy érdekesség: 5 nő... (Merkellel együtt, azaz 15-ből)... az egyharmad: 33,333... %...:-))) Női "kvótának" nem rossz, ugye? 

Angela Merkelnél nem kell jobb célpont a német politikai kabarénak (ugyanúgy megsiratják majd a németek, mint a franciák megsiratták Sarkozyt...). Könnyű utánozni beszédstílusát, kicsit szögletes és viszonylag szegényes gesztus-kultúráját... Van olyan férfi kabarettista, aki rendszerint be is öltözik Merkelnek (haj, hang, gesztus, ami gut und kader...), de egy-egy gesztusával egy pillanat alatt behozható minden beöltözés nélkül is, és élnek is vele gazdagon... hosszú ideig meg voltam győződve én is, aki a német politikáról elsősorban a német kabaréból értesülök, hogy itt a semmi van ügyesen feltupírozva... és most valamit megéreztem... 

A menedzsment-irodalom egy sláger-témája, hogy a női vezetők elférfiasodnak és férfi eszközökkel kénytelenek "harcolni" a férfiak által uralt színpadon, ahová nyilvánvalóan csak valamilyen véletlen alapján kerültek, és nem tudják az igazi női bölcsességükkel gazdagítani az eszköztárat...

Nem tudom a tuttit, csak hangosan gondolkozom... mi lenne, ha megpróbálnánk a Merkel-jelenséget ebben a fénytörésben megvizsgálni? Mi van, ha itt megjelenik egy új paradigma, ahol se az ideológia, se a hatalmi mohóság  "nem játszik", hanem megjelenik a női pragmatizmus... ami nem tudja (nem is akarja esetleg...) feltétlenül pontosan meghatározni se az eszközöket, se a végcélt, hanem igazi női pragmatizmussal figyel, elemez, és mindig csak a következő lépést akarja pontosan belőni... (ezt szebben is lehet: a hermeneutikai alapon álló vezetés...)... Mondjuk fontos, hogy mik a motivációk... 

Az új lakótelep zöldjén keresztül nem határozzák meg előre az utakat (ha nem akarnak kétszer dolgozni), hanem megvárják, hogy a lakók milyen leghasznosabb trajektóriákat/utakat járnak be, hol tapossák le legjobban a füvet, és ezeket a nyomvonalakat használják mondjuk egy évvel a lakótelep átadása után, hogy az utakat meghatározzák a gyepen keresztül...

Szólj hozzá!