HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

augusztus 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív >
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31

Friss topikok

Linkblog

Az alapok… spiráldinamika.

isocrates_coaching 2022.08.30. 16:11

17e69550-8dcf-4a60-9aa6-86f86fb864ea.jpegCsak kis adagokban. Nem akarom túltólni, de akit érdekel, bizonyos fokig meg akarom könnyíteni a dolgát az alapoktól elindulva. Ezt a táblázatot az összegyűjtött terjedelmes irodalom egyik eleméből emeltem ki, és fordítottam le.

Clare W. Graves eredeti kutatásainak eredménye csak cikkekben jelent meg, amelyek közül a legjelentősebb 1974-ben. Ha tetszik, ez a kályha. A spiráldinamika elnevezést az elméletre és Richard Dawkins mém elméletének a felhasználását, sőt, az azóta standard-ként használt színeket 2 tanítványának köszönhetjük, Don Edward Beck-nek és Christopher Cowan-nek.

Graves-nek igazi marketing érzéke nem nagyon lehetett, mert előadásaiban a rendszert ezzel a pofon egyszerű, transzparens, azonnal érthető/megjegyezhető névvel illette: "The Emergent, Cyclical, Double-Helix Model of the Adult Human Biopsychosocial Systems". Ezzel nehezen tudott volna oda eljutni, ahová a Spiráldinamika eljutott…

A definícióban érdekes elem a double helix (dupla spirál, mint a DNS-é…), mert a szinteket ő még két betűvel jelölte, az egyik betű az adott szint élet feltételeit a másik betű az adott élet-feltételeknek megfelelő, azokkal adekvát M.O.-it jelölte. A táblázat fejlécébe a Túlélési módok jelölik ezt a Modus Operandi-t.

Graves 48 évre papírra vetett gondolatait, rendszerét azért érdemes megismerni, legalább egy kicsit, mert azóta csak mindenki egyszerűsített rajta, ami nem feltétlenül volt hasznos. Például a 2 betű helyettesítése egy színnel már rögtön egy figyelemreméltó egyszerűsítés, mert bár ebben az irányban tett keresgélésem még nem vezetett eredményre, de nem kizárható, hogy pl. az emberiség fejlődése nem lineáris, és az egy-egy szinthez tartozó, látszólag összenőtt betűk nincsenek is annyira összenőve?!

Még jövök…:-))) ebben vannak még érdekes dolgok…

https://sdtest.me

Szólj hozzá!

Szolgáló vezetés, Liberation management, Holacracy, Reinventing organizations, Entreprise libéré - Hierarchia vagy nem hierarchia 2. (Appendices…)

isocrates_coaching 2022.08.23. 07:06

64ab488a-cbe1-45f3-85de-b1a7863451d4.jpeg

A “C. Northcote Parkinson-tól a holacracy-ig” post folytatása…

Annak a postnak az Appendix 1-e. Úgy “általában”…

A címben felsorolt management paradigma változatok mind a hierarchia nélküli hierarchikus szervezeti paradigmával kapcsolatosak. Amikor a korábbi kinevezett vezetői gárda feladatait amőba-szerűen változó, önszerveződő módon temporary “vezetők” (a szó maga tabu, nem használják), funkcionális aktorok a “népből”, a dolgozók közül időlegesen kiemelkedve azután visszasüllyedve végzik el - az alap-munkájuk, feladataik mellett. Ahogy sokszor megfogalmazódik, az egyes feladatokra legalkalmasabbak időbeni, időszakos  megjelenésének ez a legeredményesebb kiválasztási mechanizmusa.

A klasszikus, meghatározó, kvázi hatalom-letéteményes, par excellence vezetői feladatok megszervezésére, mint a felvétel, elbocsátás, fizetés megállapítása - filozófiai alapelvét tekintve - a klasszikus görög, periklészi demokrácia transzparens alapelveit alkalmazó cserép-szavazás mechanizmusának különböző variációit alkalmazzák (aminek mint tudjuk, alapvetően nem tökéletes óraműként működését a 70 éves  Socrates halálos ítélete szimbolizálja örök időkre…).

A címben megadott elnevezések kiragadott példák a következő könyvek által reprezentálva: 

  • Robert Greenleaf: Servant leadership (1977)
  • Tom Peters: Liberation management (1992)
  • Frederic Laloux: reinventing organizations (2014)
  • Brian J. Robertson: Holacracy: The new management system for a rapidly changing world (2015)
  • Isaac Getz: L’entreprise libérée - Comment devenir un leader libérateur et se désintoxiquer des vieux modèles (2017)

A korábbi post Appendix 2-je. Egy konkrét részhez…

Írtam pár napja egy ilyet… vagy ezren nézték meg pl. a Linkedin-en, talán nem is olyan érdekes… mindegy, egy fontos megfontolandó érv még eszembe jutott, és ha az eredeti bloghoz írom hozzá, a kutya se fogja észrevenni… persze lehet így se… mindegy, én leírtam, dokument jeszty… érdemes hozzá el-/újraolvasni a blogot is, nem olyan hosszú az sem, mert annak szerves része…

Szóval, az addicionális érv:

 Jaja… és azt még ki is felejtettem a jó közép-vezetőkért szóló plaidoyer-ből (védőbeszéd…), hogy általában kiből lesznek a középvezetők, kulcsemberek?! Nos, legtöbbször (vagy csak ahol én jártam?!) belső kinevezéssel a legjobban dolgozó közkatonákból, akik a cég tacit, implicit tudásának, legacy-jának fő hordozói (!!!). 

A hálózatkutatási projektekben érdemes utánanézni, a csomóponti emberek java közülük kerül ki (akiknek “kimetszése” tragikus lehet a szervezet smooth működése & jövője szempontjából…), nem a felső vezetők közül (ha az alapító az éceszgéber, akkor valószínüleg ő is csomóponti ember,  de ő egyedül ritkán tesz ki egy hálózatot, és ha többen vannak, a post elvei alapján amúgy, egymást úgyis kinyírják, ld. mi lett Jobs haverjával, Wozniak-kal, aki igazán értett a hardware-hez, de pl. kalligráfiában  viszont feltűnően gyenge volt…).

Miért is általában a legszorgalmasabb, leglojálisabb, legkreatívabb dolgozókból lesz, főleg belső kinevezéssel, középvezető, különösen nálunk? Mert úgy tudják megfizetni, magasabb középvezetői szinten úgy juthat company car-hoz, stb. A prestigious felső vezetői posztokra meg gyakran kívülről kerül, drága közvetítői díj ellenében hónapok, esetleg évek múlva valaki, aki alapból (még) nem lojális, és hogy mennyire kreatív, hatékony, stb, az évek alatt fog kiderülni…

No, ha ez az alapállás (nem mindenütt ez, de sok helyen), Neked nem remegne meg a kezed, ha - a vadi újnak számító (mondjuk vagy 50 éve próbálgatják különböző kódnevek alatt…) management paradigma jegyében - fűnyíró elv alapján huss, ki kellene nyírni az így generálódott középvezetői gárdát? Vagy nem kinyírod őket, hanem mondjuk “csak” felajánlod  nekik, hogy mehetnek vissza a régi helyükre, esetleg szívjóságból megcsinálni plusz azt a munkát IS, amit eddig csináltak?

Biztos, hogy  ha az igen mellett döntenél, belül ülnél a levágni szándékolt faágon? Hogy majd a basic stáb, az “emberek”, akik közül hosszú évek következetes személyi munkájával kiemelted a legjobbakat, el fogják vinni, amit eddig, a munkájukat, plusz minden más szervezési, dispatcher-i, funkcionális feladatot noch dazu? 

Miközben meg a cég tacit tudását is hordozó volt középvezetőknek, ha jól érthető okokból taktikailag egyelőre a vissza-minősítést is választják, elvetted a kedvét az egésztől… Tényleg? Van itt gondolkozni való, rendesen…

…és akkor i tak dalse a post, amihez ezt appendix-ként írtam…:-)))

https://vezetoi-coaching.blog.hu/2022/08/19/c_northcote_parkinson-tol_a_holacracy-ig

 

 

Szólj hozzá!

C. Northcote Parkinson-tól a holacracy-ig…

isocrates_coaching 2022.08.19. 13:26

6182d29d-cc38-4af7-808c-a79a3044f595.jpegTulajdonképpen vitatémának is jó. A bürokrácia, a “red tape” magának termel munkát. “A” hogy jelentősége legyen (esetleg mert már kicsit több a munkája), lobby-zik 2 beosztottért, “B”-ért és “C”-ért (egy ember sem mellette, sem alatta nem lenne optimális a jövőjét tekintve, mert potenciális versenytársak lennének). 

Egy idő után “B” is soknak érzi a munkáját, hasonló logika szerint “D” és “E” beosztottakra tesz szet, és “A” - vigyázva az egyensúlyra, “C” alá is szervez 2 beosztottat, “F”-et és “G”-t. Ezek azután éppen elég munkát fognak egymásnak adni, hogy tartósan exisztáljanak… további részletek C.Northcote Parkinson szeminális könyvében találhatók.

Talán nem ilyen “viccesen” alakul ki a felsővezetés és az aktuális konkrét dolgozók közötti középvezető réteg, de tendenciájában van benne valami (Parkinson is - mint maga is magasrangú állami alkalmazott - a brit gyarmatügyi minisztérium létszámának alakulásából következtette ki ezt a szabályt, amely minisztérium csúcs-létszámát abban az időben érte el, amikorra praktikusan megszűnt a brit birodalom, a Commonwealth).

Na most, az újmódi az (bár már évtizedekkel ezelőtt pedzegette a témát pl. Tom Peters a Liberation managemment-ben, vagy a SAS vezér magyarul is megjelent könyvében, a Lapítsd le a piramist-ban), hogy a hierarchiát kiiktatjuk, marad a legfelső vezetés/vezető, az egész középvezetést, még a szakértő funkciókat is, majd az “emberek” mellék-állásban megcsinálják. 

OK, és akkor itt jöhetne a vitatéma, ha valakit érdekelne. Azt értem, hogy miért jó kinyírni az összes középső szintet. Gazdaságilag. A felső és középvezetés bérköltsége általában az amúgy is nagyon jelentős élőmunka költség jelentős hányadàt teszi ki, akár a felét is. Ebből kioperálni a teljes középvezetői réteg bérköltségét komoly költségcsökkentést jelent a tulajdonosnak, részvényesnek. Ezt azért fontos megemlíteni, mert senki sem említi meg. Azt hogy milyen jó lesz az embereknek általában, felszabadulnak, egyéb, az meg rendesen tupírozva  van (20 éves felsővezetői tapasztalatom szerint ha a stáb egy-negyede ilyen ember, aki ennek örül, már jó közegben, cégnél vagyunk…).

Ugyanakkor mindenhol hangsúlyozódik, hogy a tulajdonosnak akarni kell a piramis laposítását, különben nem lesz a dologból semmi. Ezt a motivációs faktort pedig a tulajdonosok azonnal átlátják (ahogy mondani szokták “kockás papíron asztalos ceruzával” is kijön…), de beszélni róla nem illik.

Na most, egy kis plaidoyer/védőbeszéd nem a parkinsoni bürokrácia, de a hasznos & kellően hatékony/karcsú áttétel/közép-vezetői réteg és funkciós egységek hasznossága mellett. Előszöris közelebb vannak a munkához, a dolgozókhoz, effektíve értenek hozzá, és általában ők még kvázi dolgoznak is (ezeket ritkán és jóakarattal lehet elmondani a tulajdonos vezetőkről - minél nagyobb a cég, annál kevésbé). Ráadásul, coach-ok, pszichológusok egybehangzó tapasztalata, hogy a di-stressből a javát kapják… (mondjuk ez érv lehetne a megszüntetésük ellen, de az a furcsaság, hogy amíg nincsenek benne, a beosztottak egyik vágya, hogy kiemelkedhessenek a tömegből…). Mást is akartam, de talán ez elég is…:-))) 

De, tényleg nagyon nehéz tartósan kontroll alatt tartani a közép-vezetői réteg nagyságát, és hatékonyságát. Dehát pont ez lenne többek között a dolga a felső vezetésnek! Valamikor sok helyen párhuzamosan megállapították, hogy 7 egységet, 7 vezetőt, 7 embert lehet hatékonyan irányítani (2 pizzányi ebédelők, 7 ló elérhetősége az ostorral, stb.)

Szóval mi legyen a verdikt, a középvezetők úgy általában seprű, és majd az emberek ügyesen elirányítgatják a mindennapokban magukat, mellesleg a szükséges kiegészítő támogató funkciókat is kirázzák a kisujjukból, vagy (nem a túlburjánzott, de a hatékony) hierarchia, amely állítólag minden biológiai élet alapja egy tévedés/kisiklás volt, és most jön az igazi agilis, holakratikus jövő?

Szólj hozzá!

EV autó? Tényleg?

isocrates_coaching 2022.08.17. 11:35

Utóirat előiratként.

Ezt a postot eredetileg a Linkedin-re írtam közvetlenül. Idementem az örökkévalóságnak. Talán itt a kb. 600 saját post közül könnyebben kikereshető, ha valaki (mondjuk pl. én…) majd egyszer keresné…

1 nap alatt kb. 1200-an kóstoltak kint a Linkedin-en bele legalább egy kicsit, 3-an like-olták, comment zéró… ez azért érdekes egy picit, mert a téma nagyon controversial, különböző elég autentikusnak látszó vélemények, adatok jelennek meg pro és contre, én is tudnék ellentétes véleményt írni azok alapján (pl. hogy a “well to wheel” hatékonysága az EV autóknak sokkal jobb, mint a hagyományos meghajtásúaknak…), de hát így alakult. Még a szokásos kedves, értelmes kötekedők se látták érdemesnek, hogy vitába száljanak…:-)))

…és akkor a post:

Nézek ilyen EV-autó teszteket. Franciául történetesen, és mind a kettőben a Leaf szerepelt (le). Egyszerűen az egyik tesztelő el akart jutni 200 km-re (oda-vissza), a másik Paris-ból Marseille-be (750 km) tervezett 2 gyorstöltéssel.

Ne tudd meg. A km nem annyi, kevesebb, még ha minden mást lekapcsolsz is… Nincs töltő, ha van, ahhoz nincs kártyád (merthogy sok cég van, és a töltő-kapacitás, de még a csatlakozók sem feltétlenül egyeznek meg), ha van, nem ismeri fel, ha van telefonszám, nem érvényes. Egy álom, egy rossz álom. Hosszútávra.

Miközben városi (második/harmadik) családi/egyéni autónak, ha van dedikált saját töltőd, netán garázsod, vagy városi bicikli alternatíva kis ide-odavisz autónak ideális. Meg kéne találni a végleges helyét.

A mikro-hazugságok vele kapcsolatban a végfelhasználónak szólnak. A gyári megadott biztosított távot felejtsd el, különösen sztrádán tartósan. De télen is, vagy ha netán megszoktad, hogy használod a fűtést, hűtést, akkor drasztikusan felejtsd el (ha tél van & fűtesz, akkor drasztikusan a négyzeten felejtsd el)…

Ezen megint felvillanyozódva (imádok autós videókat nézni), kerestem angol, német anyagokat is, nemcsak contre, de pro is (mondjuk a túl-pro-s sales pitch-eken ugrottam), azután pásztáztam egy kicsit a magyar felhozatalt is. Eléggé kitágult így a világképem EV-autók ügyében…

Már éppen mondjuk a felénél tartottam valami szellemesnek és mélynek szánt esszé-postnak a makro-hazugságokról is, hogy pl. kevésbé környezetszennyező, vagy hogy ha az arányuk megnő (ahogy az EU tervezi) az autók között, az isten energiája nem lesz elég nekünk, két helyen fogunk folyamatosan többet állni, mint haladni, az utak közepén 0% energiával, és a töltő helyek előtti sorban, majd a töltés alatt, ha működik, van kártyánk, stb. Jaja mondod az ultragyors (30-50 perc töltés 80 %-ra), az viszonylag kibírható (mondjuk ez is 10-15-ször hosszabb, mint benzint tankolni…). És ha sokszor töltöd ultragyorsan, az csökkenti az akkumulátorok élettartamát… melyik ujjad harapd, ez lesz a feladvány…

…és akkor rátaláltam Winkler Róbert kellemes csevegő stílusban elmondott szövegére, amit (a család második autójaként tartott 4 éves) EV Fiat 500-ast vezetve mond el.

Lemondtam a blogról, hallgassátok inkább Robit…

Egy saját pót comment:

Csak egy pici plusz információ. 3 héttel ezelőtti angol nyelvű, tele a pohár type videó egy Diesel Cummins MV vs iMV Electric Truck teherautó összehasonlítása (Winkler Robi is említi általában a témát…).

Még abszurdabb tényleg, mint a személygépkocsinál. A Diesel alap ára 80-90 ezer dollár (függ a választott motortól, az EV 250 ezer... De, ahogy mondják, a karbantartási költségek az EV-nél kisebbek, állítólag az évek alatt a költségek kiegyenlítődnek.

Driving range:
Diesel MV 400+ miles (kb. 640 km)
iMV 135 miles (216 km)… a gyárilag ígért…

Fogyasztás:
Diesel MV 6-7 mpg - miles per gallok (34-39 l/100km)

Tankolás/feltöltés ideje:
Diesel MV kb. 10 perc (5,5 USD/gallon - 1 gallon= 3,8 l, tehát kb 1,5 USD/l, 400 Ft-jával 600 Ft/l) 70 gallon = kb. 270 l üzemanyagtartály megtankolása 385 dollár, 154 ezer Ft)
iMV 210 kW Lithium battery package, normál töltőzsinórral 8 óra, gyorstöltővel 90 perc (azt hiszem, 80%-ig)

Gyorsulás:
kb. megegyezik, mert az elektro motort úgy állították be, hogy diesel érzése legyen a sofőrnek, ne ugrabugráljon a teherautó

https://youtu.be/GW58t5nitBg

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Spirál dinamika - dióhéjban… többek között a Maslow piramist kiváltandó…

isocrates_coaching 2022.08.09. 19:23

6c9122c6-6c21-4ea3-a1b8-f0423529b95d.jpegA spirál dinamika egy világszellem magyarázat a sok közül. Ragadós, ha egyszer megismered - hasonlóan egyébként a Maslow piramis metafórájához -, a keretrendszer valahogy beül a világlátásodba, eszedbe jut időnként, hogy “…aha, ez is talán az lehet…”. Jellemzően vissza-visszatérsz az alap-könyveihez is, mindig egy kicsit mélyebben megérted, mondhatni talán egy megismerési spirálon nehéz megállni, ha egyszer felfedezted magadnak, mindig egy kicsit beljebb, feljebb visz a spirál…:-))) 

Ezzel a metafórával bele is kerültünk az örvénybe, mert pont erről szól a spiráldinamika, hogy az emberiség története során mindig újabb, komplexebb  kihívásokkal került szembe, és ezek a kihívások az emberiséget egyre fejlettebb, komplexebb kultúrális, túlélési paradigmák kifejlesztésére késztették.

Ebben a fejlődési folyamatban a spiráldinamika rendszere néhány diszkrét, jól megkülönböztethető stációt különböztet meg, amely fokozatok, állomások, tudatossági szintek sok oldalról megvilágítva, úgynevezett value-memes (érték-mémek)  mátrixával leírhatók, jellemezhetők, és megkülönböztethetőek egymástól, miközben egymást követik, egymásból következnek, jellemzően egy meghatározott sorrendben.

Kis közbevető szótár-cikkek:

Spirál dinamika = ezt a  lelki, szellemi, pszichológiai fejlődési folyamatot egy vizuális metafórába rendező, és magyarázó, alapvető elmélet (egyik találó megnevezése szerint Theory of Levels of Existence - Létezési szintek elmélete)

Meme, mém = egy Richard Dawkins által kitalált/coin-olt fogalom a biológiai gének mintájára. “Az önző gén” című 1974-ben kiadott könyvében alkotta a miména (utánzás, görög eredetű) szóból. Gondolat, viselkedés, stílus, ami utánzás-alapon terjed emberek, embercsoportok között pl. az interneten (internetes mém…).

vMEME, Value meme, érték mém = a Spiráldinamika (Don Edward Beck és Christopher C. Cowan által írt) alapműben a mém-nek egy speciális esete,  amelyek egy-egy meghatározott csokra, mátrixa jellemzi a spirál dinamikai fejlődési folyamat egyes stációit, diszkrét csomópontjait.

Nézzük a ma spirál dinamikának nevezett elmélet genealogiáját, eredet-történetét. 

Az elmélet magja egy - csendesnek, szorgalmasnak, nagyon okosnak és kreatívnak gondolom - pszichológus, Clare W. Graves kutatásaiból indult ki az egész, aki többek között Maslow kollégája, barátja is volt. Nem írt sokat, könyvet egyet sem, a spirál dinamika egyetlen cikkére vezethető vissza, ami 1974-ben, a The Futurist-ben megjelent “Human nature prepares for a momentous leap” (Az emberi természet egy jelentős ugrásra készül).

Korabeli kutatásai közben érdekes visszetérő pattern-eket, mintákat kezdett észrevenni különböző emberek gondolkodása, értékei, viselkedése között, amelyeket sikerült cluster-okba rendezni és történelmi háttérbe helyezni, és különböző  szellem-/öntudat-fejlődési paradigmák kezdtek a szeme előtt kialakulni, amelyeknek utánament, elemezte őket, és egy érdekes, sokoldalúan használható elmélet bontakozott ki előtte. 

Még nem nevezte spirál dinamikának, memekkel sem dolgozott még, színekkel sem jelezte még a fejlődési folyamatokat. Ezekkel mind az elméletét fokozódó mértékben vulgarizáló, egyszerüsítő követői gazdagították a gondolati rendszert.

Mivel a legtöbb ember, aki ismeri, a Beck-Cowan könyvből, és Ken Wilber integrál evrything könyveiből ismeri (Wilber bele van szereteve az “all quadrant all level” kifejezésbe, ez a könyveiben a pont, és a sorminta helyett van, amúgy okos & érdekes krapek, de erről majd talán máskor), viszont Graves nevét, aki az egészet eredetileg kitalálta, keretbe foglalta, megszerkesztette, alig ismerik, ebbe a bevezető postba az ő elméletének az 5 kulcs pontját teszem be:

  1. Az emberi természet nem statikus és nem is véges. Az emberi természet változik, ahogy a létezés feltételei változnak, új rendszereket kovácsolva. Miközben a régi rendszer is velünk marad.
  2. Amikor egy új rendszer, vagy szint aktiválódik, megváltozik a pszichológiánk és az élet szabályai, hogy adaptálódhassunk az új feltételekhez.
  3. Potenciálisan nyitott érték rendszerben élünk, végtelen sok életmód elérhető számunkra. Nincs végleges állapot, amire aspirálhatnánk (sok ilyen gondolkodó volt, aki azt gondolta, hogy van ilyen legfőbb végleges állapot, csak egy párat említve: Hegel, Fukuyama, vagy pont Maslow… - SZM megjegyzése).
  4. Egy személy, egy cég, vagy egy egész társadalom csak azokra a management alapelvekre, tanulási formulákra és jogi vagy etikai kódokra tud pozitívan reagálni, amelyek megfelelnek az emberi létezés ott és akkor uralkodó szintjének.
  5. A spirál tölcsér/vortex (nem dinamika!) írja le legjobban az emberi rendszerek fejlődését, ahogy a fokozódó komplexitás szintjein keresztül kialakulnak egymás után. Minden felfelé tett egy fordulat a spirálon a meglévő egy komplexebb változatához vezet. Az emberi spirál tehát érték rendszerek, világképek (Weltanschauungen) és tudatállapotok rugó formájú spirál fokozataiból áll, amelyek mind az adott idő és feltételek termékei. Más szavakkal: új idők új gondolkodást szülnek.

Egy következő postban részletesebben a spirálon található állomásokról lesz szó, meg arról, hogy mi tulajdonképpen hol is vagyunk ezen a spirálon…:-)))

Persze, van itt még dolog to unpack még az eredeti spirál dinamikával kapcsolatban is, hát még az utána következő dolgok, emberek, akik épitkeztek belőle. Ken Wilber-t már enlítettem, de itt van a nagyon népszerű Frédérick Laloux könyve is, meg pl. a holakrácia, és hogy mit lehet az utóbbiból tanulni a régi típusú managementről… de mostanra legyen elég ennyi…

Szólj hozzá!

A keresztútnál…

isocrates_coaching 2022.08.03. 11:21

5983558d-7fc5-4837-a2ad-8ba817581f10.jpegAkár külföldön, akár itthon, valami radikálisan mást keresel szenvedélyként, jövedelem-forrásként, mint amit most csinálsz, hasznos lehet ennél a keresztútnál is (ahol éppen meglehetősen sokan toporognak) felmérni, hol tartasz értékekben, miben vagy erős, mi motivál alapból, hogyan gondolkodsz, melyik a preferenciális érzékelési csatornád, amin gyorsan haladhatsz…

Ez megint egy kis emlékeztető (most tervezek egy post-sorozatot erről) a személyiségprofilok kiemelt jelentőségére pont most, pont itt.

Tágabban mindegyik jó személyiségprofil rendszerre gondolok, sok hasznos modell van (kicsit sok is, hogy könnyen kehessen választani…), mindegyik hozzáad az önismeretedhez, ami direkt hozzájárulhat, hogy mihez fogsz kezdeni, miben érdemes gondolkodnod (vagy milyen inkompatibilitásban vagy éppen azzal a tevékenységgel, amit most csinálsz…).

Emberekkel szeretek/tudok jobban foglalkozni, vagy szeretem beleásni magam szakértőként valamibe, ne zavarjanak? A harmónia/esztétikai értékek, amelyek mentén motiválható vagyok, vagy az altruizmus, vagy pont az individualizmus, a tudás, és hogy legyen fogható eredménye annak, amit csinálok, esetleg hatni az emberekre? Ha egy projekt felmerül, mi jut eszembe először, hogy mindegy mit, csak csináljuk már, vagy terv nélkül egy tapodtat se, vagy már azon gondolkodsz, kivel tudod majd megcsinálni, elegen vagytok-e, és nem hiányzik-e egy képesség, ami ehhez majd nagyon kell? Mert nem mindegy…

A múltkori postomban (a blogomon megtalálod) 3 szempontot ajánlottam a megfelelő modell kiválasztásához, de szinte mindegyik komoly hozzájárul, hogy segítsen az önismereti utadon, akár csak elkezdted, vagy már valahová jutottál rajta.

Nyomom ezt az önismeretet, tudom, a könyöködön jön ki…:-))) Van egy kedves szakmai könyvem, ami egy nagyszabású, jelentős merítésű kutatásban arra volt kiváncsi, hogy a széles körben felmért sikeres emberek viselkedésében, motivációjában, gondolkodásában takáljon valami közöset.

Kettő közöst találtak, a könyv olvasásakor, évekkel ezelőtt, én is meglepődtem először, melyek ezek… Azután később, ezt használva sorvezetőként, rájöttem én is, hogy plauzibilisebb mind a kettő, mint elsőre látszik…

Melyik ez a kettő szerinted? A commentbe fog érkezni két óra múlva a válasz…

Szólj hozzá!

Munka-magánélet egyensúlya… start-upnál?

isocrates_coaching 2022.08.03. 09:42

Egy tegnapi Linkedin postból:

“…This could upset some people, but successful founders don’t have work-life balance.

Well, not in the early days of getting a company off the ground anyway. It just doesn’t work like that. 

For your business to be successful, you need to: 

- Work stupidly long hours 
- Be thinking about your business all the time - you need to be obsessed 
- Deal with extremely high stress levels…”

(“…Ettől pipák lesznek néhányan, de a sikeres alapítóknak nincs rendben a munka-magánélet egyensúlya.

Nos, legalábbis az első időben, amikor elindítják azokat. Ez egyszerűen nem így működik.

…hogy a vállalkozásod sikeres legyen, akkor

- dolgozz eszement sokat,
- mindig ez jár majd az eszedben - megszállott kell legyél,
- extrém di-stress-re szamíthatsz…”)

…és a commentek inkább nem értenek egyet, a post írója meg próbálta magyarázni, hogy nem úgy értette, stb. Dehogynem úgy értette!! És egy bizonyos típusú gondolkodásnak szüksége is lehet ilyen “hideg zuhanyra”…

Nem azt írta, hogy mindig, de hogy főleg az elején (már ha abból akarsz megélni…).

Kiváncsi vagyok, magyar közegben, ahol sokan gondolkoztak/-nak önálló business-en, mert tele a hócipő a főnökökkel (de ne vessz össze velük, mert lehet, hogy ők is lehetnek a potenciális megbízód!), ezekkel a gondolatokkal érdemes megismerkedni.

…és ha a válaszod fanyalgás, lehet, hogy jobb, ha maradsz… az ülőgumódon…

Persze, ha már megy a business-ed enélkül is, lapozz!

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása