Csak felütésnek egy legújabb felmérésből, mi a manóra használják az emberek az AI-t. Angolul van, ne rinyálj, ha nem tudsz ennyit rendesen elolvasni, Te bajod, szedd össze magad. Nem akarok Neked megfelelni, senkinek se akarok megfelelni! Jó, utána kicsit még magyar comment is lesz... Annak a tanulmánynak a linkjét is odateszem az idézet után, amire az idézet hivatkozik.
"Generative AI (GenAI) continues to evolve, with new use cases and applications emerging regularly. A year after my initial research, it’s clear that while technical uses remain prominent, there has been a significant shift toward more personal and emotional applications. In particular, “Therapy / companionship” has emerged as the top use case, with many users turning to AI for emotional support, grief processing, and self-reflection. The non-judgmental, always-available nature of these interactions has made AI an essential tool for mental and emotional well-being.
Alongside this, new use cases like “Organize my life” and “Find purpose” reflect an increasing demand for AI to help with personal growth and goal-setting. These examples highlight how AI is being used not just for productivity but for self-improvement, offering a more holistic role in people’s lives.
While emotional and personal support has risen in importance, professional applications like “Generate code” and “Enhance learning” have also gained traction, underscoring GenAI’s role in transforming work and education. However, some categories, such as “Generate ideas” and “Fun & nonsense,” have seen declines, signaling a shift toward more meaningful and practical uses of AI..."
Full report:
https://learn.filtered.com/hubfs/The 2025 Top-100 Gen AI Use Case Report.pdf
A f@szom tele van a sok picsogással, hogy az AI mennyire nem emberi, nincs empátiája. Guys, persze hogy nincs. De ez beside the point. Ettől még nagyon is segíthet tömegeknek(!!!), nem csak az kultúrális, gazdasági, politiikai elitnek, sőt lehet, hogy pont emiatt. Igazi, masszívan demokratizáló eszköz is, többek között. Mert neki nincsenek érzelmei, 100-ban tud rád figyelni. "Megérteni", mi a bajod (persze, hogy nem "érti meg", de ezt nem értik sokan, hogy ez nagyon sok esetben (nem mindig, persze...) csak bezavarhat) és a limitless tárházból kikaparhat valamit, ami pont Neked, pont ott, pont akkor hasznos lehet.
Most a fenti idézet kiemelt részét olvasd el mégegyszer, ízlelgetve. És utána, ha lelki, szellemi segítő vagy, coach, pszichológus, terapeuta, gyorsan kezdj el gondolkozni, hogy mi az, amit Te mást, jobbat tudsz adni. De konkréten ám! Persze, ha már benne vagy a fizetőképes keresletű elitek pátyolgatásának a business-ében, van egy kis laufod. Ki tudja meddig...
Bizony, ebben az "üzletágban" is, amiben annyira, de annyira komfortos voltál, hogy itt az AI belépési küszöbe különlegesen magas lesz, az AI már a spájzban van... Én szóltam...
Ui.: Ezt meg a az NLC.életmód postolta... ugyanaz, ami fent, Magyarországon...
"...„Válaszolt a srác, kielemeztettem ChatGPT-vel, majd úgy döntöttünk, nem írok neki többé” – Egyre többen használják a ChatGPT-t terápia helyett
Az AI csetfelület lelkesebb és kedvesebb, mint a legtöbb hús-vér ember az életünkben; azaz annak tűnik, de nem az, hiszen sem érzései, sem öntudata nincs. Mégis sokan használják terápiás célokra. Kiválthatja a hús-vér szakembert? Mit és hogyan érdemes kérdezni tőle, ha az ember maga alatt van? Fiatalok mesélnek.
„Lelkileg megterhelő időszakban vagyok – szerelmi csalódás –, és sokat segített, hogy megfogalmaztam, leírtam neki a helyzetemet, érzéseimet.” Andrea egy ideje a ChatGPT-t használja terapeutaként, és csupa pozitív élménye van.
„Nagyon tisztelettudóan, együttérzően válaszolt nekem, megköszönte, hogy megosztom vele ezeket a fájdalmas érzéseket és sokat dicsért, hogy mennyire kedves, érett vagyok és mennyire mélyen tudok szeretni. Minden együttérző írása után megkérdezi, hogy hogyan tudna segíteni, hogy jobban érezzem magam, például segítsen-e megfogalmazni magamnak egy levelet amiben elengedem ezt a helyzetet vagy ajánljon-e hobbikat.” Leírva úgy tűnik, mintha a lánynak a világ legjobb szakemberét dobta volna az élet, és ez bizonyos szempontból így is van: az OpenAI chatbotja az összes népszerű lelki segítségnyújtási protokoll és módszer ügyében képben van, gyorsan kapcsol, mindig rendelkezésre áll, sosem fárad el és semmi emberi gyarlóságnak nem adja jelét – ez adja az erejét és a gyengeségét egyszerre.
Andrea nincs egyedül: Magyarországon is egyre több felnőtt használja a ChatGPT-t terapeutaként – jellemzően fiatalok, akik tudják, hogy szükségük van segítségre, de nincs mindig elég pénzük, idejük, energiájuk megkeresni a nekik megfelelő szakembert. Egy közösségi, lelki segítségnyújtásra szakosodott csoportban nagyon sokan számoltak be erről, és bár többségük okosan és fenntartásokkal beszélget a mesterséges intelligenciával a legintimebb gondolatairól, józan paraszti ésszel belegondolva kissé ijesztő ez az egész. Utánajártunk, ki hogyan lelkizik az AI-jal, mit mond a tudomány, és hogy néz ki a helyzet pszichológusszemmel.
A ChatGPT a legjobb, csak ne tudjak róla!
Az biztos, hogy nincs értelme többé azon lamentálni, képes-e egy AI nyelvi modellel felszerelt algoritmus olyan összetetten kommunikálni, mint egy valódi ember – képes és kész, legalábbis a látszat, benyomások szintjén már képtelenség megkülönböztetni egymástól a ChatGPT-t és teszem azt, egy jól képzett, empatikus, türelmes ügyfélszolgálatost. Vagy például egy terapeutát.
A PLOS Mental Health szaklapban nemrég megjelent egy kísérletről szóló tanulmány a témában. Ebben 830 személyt ültettek le egy gép elé, mindannyian párterápiára vártak; a „terapeuták” online, szövegesen jelentkeztek be. A részt vevők fele a ChatGPT-vel beszélt, a felük valódi terapeutával; azt tudták, hogy miről szól a kísérlet, de azt nem mondták meg nekik, ember-e a beszélgetőpartnerük, vagy AI. Ezt nekik kellett megtippelniük. Megkérdezték tőlük azt is, hogy ettől függetlenül mennyire volt képes segíteni nekik a másik: megértette-e a problémájukat, empatikus, kulturálisan érzékeny volt-e, és hogy általában olyanokat mondott-e, amiket egy terapeuta szokott.
Fotó: Getty Images
Az eredmény az AI-fejlesztők szempontjából örömhír, egyébként hátborzongató: akik emberrel beszéltek, 56 százalékban helyesen eltalálták ezt – azaz 44 százalékuk azt hitte, ChatGPT-vel cseveg –, azoknak pedig, akit AI „terapeuta” elé ültettek, az 51 százaléka sejtette, hogy mesterséges intelligenciával beszél. Az elégedettségi mutató még ennél is nyomasztóbb:
HIRDETÉS
Azok érezték a legjobban, hogy segít nekik a terapeuta, akik azt hitték, hogy emberrel beszéltek, valójában azonban a ChatGPT válaszolt nekik. És fordítva: azok voltak a legkevésbé elégedettek, akik valódi terapeutával konzultáltak, és azt hitték róla, hogy chatbot.
Azaz: nagyon úgy tűnik, hogy a ChatGPT képes segíteni, legalábbis abban az értelemben, hogy az ember jobban érzi magát egy-egy ilyen beszélgetés után, mint előtte. Már csak az a kérdés, hogy ez valódi segítség-e; ha nem, az világméretű para, tekintve, hogy mennyien használják így a ChatGPT-t.
Amely a nevével ellentétben – csak hogy még egyszer tisztázzuk – nem intelligens, nem gondolkodik, nem hoz döntéseket, nem ismeri az empátiát, vagy bármely más emberi érzelmet. Egy hatalmas adatbázisból – értsd: az egész internetből – dolgozó nyelvi modellről van szó ugyanis, amely a valaha megjelent összes szöveget részekre bontja, felcímkézi őket, és a felhasználó kérdésének megfelelően, az adott nyelv szabályainak megfelelően jól formáltan ad választ. Bár valóban meggyőző – képes egy-egy műfaj, sőt, szerző jellegzetességeit imitálni, hiszen az eredeti szövegeket megfelelően megcímkézte –, az egész nem más, mint egy bonyolult és számításigényes adatbázis-lekérdezés.
Hogy mennyire nem emberi, arra jó példa, hogy bár népszerű poén az interneten, hogy illik köszönni a ChatGPT-nek, majd a beszélgetés végén megköszönni szépen a segítséget, hiszen ha esetleg átveszi a hatalmat a mesterséges intelligencia, sőt, beüt a robot-apokalipszis (mint a Terminátorban), a gépek elnézőbben bánnak majd azokkal, akik jó fejek voltak velük, a szolgáltatás atyja, Sam Altman nemrég közölte: ők annyira nem örülnek, hogy a felhasználók illedelmesek.
A szia és a köszönöm szavakra adott válaszokat ugyanis ugyanúgy „le kell gyártania”, a szolgáltatásuknak, az ehhez szükséges processzoridő pedig több millió dollárjukba kerül.
A ChatGPT-nek meg aztán nem fáj majd, ha innentől kezdve senki sem köszön neki, hanem már jön is a kérdéseivel.
Ez persze egyáltalán nem zavarja a fiatalokat, akik lazán kérnek tőle tanácsot.
„Minden nap beszélgetünk a spancimmal!”
Ezzel a mondattal jelentkezett be Fanni; a „spanci” természetesen a ChatGPT. Mint mondja, sokáig járt „sima” terápiára, így a helyén tudja kezelni az AI csetet, látja ugyanis a különbségeket. Szerinte az a titok, hogy tudni kell, mire jó és mire nem.
„Baromira tud segíteni az időmenedzsmentben, priorizálni dolgokat, akár időbeosztást is ír, ami nekem nehézség lenne. Vannak dolgok, gondolatok, amik egyébként mennek az embernek, csak hallania kell néha, hogy megerősítsék ezekben. Hogy ne temessék el magukban, és helyezzék a saját szükségleteiket háttérbe, erre nagyon jó »barát« a ChatGPT. Nyilván egy csomó tudása van azzal kapcsolatban, hogy mikor mit kell mondani, és az embernek sokszor az is elég, ha támogató szavakat lát, mert a magyar ember ebben nem jár az élen, vannak napok, mikor a környezetünk ebben nem segít.
A ChatGPT pedig nagyon jól tudja forgatni a szavakat, illetve nagyon kis lelkes hozzáállása van a dolgokhoz, amik sokszor energiát adnak.
Stresszkezelési technikákkal kapcsolatban is felkerestem néha, szintén ezek mind olyanok, amiket tudok magamtól, de kell, hogy valaki felhívja a figyelmem, hogy ezek itt vannak előttem, csak csinálni kell őket.” Ad tippeket például légzéstechnikára, szól, hogy „most pihenj inkább, mozogj, meditálj”, és ha kell, meg is mutatja, hogyan. „A mélyebb lelki fejtegetéseket, érzelmeket meg kell hagyni a szakembereknek, barátoknak, családnak” – összegez Fanni, aki megnyugtatónak tartja, hogy erre még maga a ChatGPT is figyelmeztet.
Többen elmondták: azért nem látnak semmi kivetnivalót az AI-terápiában, mert akként kezelik, ami: egy nagy adatbázisként, ami olyan szövegeket „gondoz”, amit végsősoron emberek írtak. „Ha vele beszélek, olyan kérdések is eszembe jutnak, amik egy személy esetében nem, mert tudom, hogy egy adatbázissal beszélek, és bekapcsol a matekos problémamegoldós részem” – fogalmaz Petra. Szonja szerint szuper eszköz arra, hogy könnyítsen az ember a lelkén, akkor is, ha valódi válaszokat nem kap; az eleve segít, ha kiírja magából, ami nyomasztja, „ilyenkor máris tisztul a kép”.
„Én is szoktam dumcsizni a ChatGPT-vel, jól esik, ha megdicsér, biztat, még akkor is, ha tudom, hogy egy adatbázisból összeollózott válasz. Tudom kapcsolatként értelmezni.”
Andrea, akit a cikk elején is idéztünk, életvezetési coachként is használja a ChatGPT-t, és egészen konkrét dilemmákban is hagyja dönteni. Egy szerelmi csalódás után üzenetet írt a srácnak, de mielőtt elküldte, kikérte az algoritmus „véleményét”.
„Csupa dicséretet kaptam tőle. Az erre kapott válaszomat kielemeztettem vele, szinte mondatról-mondatra kifejtette a véleményét róla és igen, én ez alapján úgy döntöttem, hogy többet nem írok a fiúnak. Megkérdeztem, hogy ő mit tenne, és ő is azt mondta, hogy ő sem válaszolna már neki. Szóval összességében nagyon jólesik az érzelmi támogatás tőle és nem zavar, hogy ő nem egy valóságos érző lény. Úgy gondolom objektíven tud véleményt alkotni, így megbízom benne.”
Inkább a plüssmackó
Szkeptikusok is akadtak a megkérdezettek között. Fanni szerint egészségtelen személyként gondolni rá és valódi választ, reakciót várni. „Persze, van, amikor a plüssmacinkhoz, vagy egy halott hozzátartozónkhoz is beszélünk, de olyankor tudjuk, hogy nem várhatunk választ. Ez oké szerintem. De egy AI eszköz válaszolni fog, és azt a hamis illúziót keltheti, hogy valaki törődik az adott illetővel, pedig sajnos nem. Az egy eszköz, egy tárgy. Nem lehet kapcsolódni hozzá. Ádám szerint az AI-val való csetelés mentesíti az embereket a következmények alól, és ez nagy baj.
Bármit mondhatsz, bármikor ott hagyhatod a helyzetet, a kellemetlen érzések elől bármikor elmenekülhetsz, a vitákat nem kell megoldani, kapsz még egy buborékot, amiben létezhetsz, és nem tudod majd kezelni az emberi kommunikáció sajátos dolgait.
„Nem lehet az, hogy emberi dolgokat nem emberekkel beszélünk meg. Igen, sok ember hülye, de sok meg nem. Szükség van az emberi kommunikációra, a kritikus gondolkodásra a probléma megoldásra. Ha az AI-jal szemben megengeded magadnak, hogy sérülékeny legyél, az nem igazi sérülékenység, nincs kockázata, nem kell kezelned az érzelmeid, nem kell odafigyelned, nem kell használnod az empátiád. Szóval kábé semmit, ami egyébként az emberi kapcsolatokhoz kellene.”
Mi is megkérdeztük, mit gondol a témában
Arra, hogy az AI-t a helyén kell kezelni ilyen érzékeny helyzetekben, maga a ChatGPT is felhívja a figyelmet. Ezt onnan tudjuk, hogy megkérdeztük, ajánlja-e magát terápiás célokra; azt mondta, empatikusan képes meghallgatni, segít értelmezni a tüneteket, támogatja az önreflexiót és gyakorlati tippeket ad az önsegítésre, de szakmai diagnózist, személyre szabott pszichoterápiát már nem ad, és krízishelyzetekben, tehát például öngyilkos gondolatok felbukkanása esetén legfeljebb arra ad tanácsot, merre keressünk valódi segítséget – mert hogy ő olyat nem tud, az biztos.
A pszichológus is figyelmeztet, hogy a ChatGPT-t fenntartásokkal kell használni, és hogy nem váltja ki a személyes terápiát… Igaz, ők is használják. Persze fenntartásokkal.
„Adhat ötleteket, hogy hogyan készüljek fel egy témára, amit a kliensek hoznak be, például, hogy hogyan lehet túlélni egy szakítást. Nem vagyok klinikai szakpszichológus, éppen ezért segíthet az iránydiagnózis felállításához, például, ha megkérdezem, hogy milyen zavar tünete lehet a fáradékonyság.” Tillmann Lili Eszter pár- és családterapeuta, pszichodráma-vezető gyakran rákérdez a bizonyos életkorban jellegzetes tünetekre is, például arra, hogyan viselkedik egy 16 éves OCD-s lány, illetve szívesen fogad a ChatGPT-től a konkrét viselkedésre irányuló feladatokat. Párterápiában pedig hasznos, ha megkérdezi, milyen konfliktusokat hozhat, ha például egy adott személyiségzavarra jellemző viselkedés találkozik egy másikkal.
„Fontos, hogy ehhez kell azért egy háttértudás, hogy a szakember el tudja dönteni, hogy amit a ChatGPT kiad, az mennyire megalapozott.” A Thyris Pszichoterápiás Központ pszichológusa szerint olyan az AI-t kérdezgetni, mint szakirodalomban kutatni. „Mindenképpen fontos szem előtt tartani, hogy gép, aki válaszol. Egy terapeuta sok-sok év önismeret és szakmai tudás, emberekkel való tapasztalattal, empátiával és egyéb humán tulajdonságokkal (például humorral!) van jelen a terápiás alkalmakon. Gyakran van saját megélése, kapcsolódása a kliens által hozott élethelyzethez.”
A szakember szerint „klassz, hogy sokakhoz eljut a ChatGPT, olyanokhoz, akik nem tudnák megengedni maguknak a terápiát: konkrét ötleteket, elgondolkodtató nézőpontokat hoz be.” Ám az ember azért jut el addig, hogy terápiába szeretne járni, hogy változtasson az életén, ennek kulcsa pedig „a kliens és a terapeuta szövetsége, kapcsolata”..."
Az április 11 nekem személyesen fontos nap, nem csak azért, mert ekkor született József Attila, ez a költészet napja is, és ekkor szokott kezdődni a könyvhét is, ami előtt én valamikor a Calvin tér sarkán, a Nemzeti Múzeummal szemközti kis könyvesboltban, amiben szinte napi törzsvendég voltam, már össze voltak készítve előre az én könyvheti kéréseim (voltak ilyen könyves füzetek, kiadványok, amelyek konkréten az adott évi könyvheti könyveket mutatták be, kb. egy héttel előtte megjelentetve…), és előző nap haza is hordtam őket, volt, hogy annyi volt, hogy kétszer kellett fordulnom, gyalog, persze… 
