Vezetői coaching

 Gondoltam rá, hogy az AI-vel csináltatok egy magyar összefoglalót erről a 2 napos videóról, de lecsupaszítva a summary közhelyes, meg se néznéd (nem az AI a hibás...). Mo Gawdat-tal már többet néztem meg, például a Diary of a CEO 2 órás podcastban is, igen, ő kollapszológus, de ha elkezded megnézni, elképzelhető, hogy magával ragad. Részleteiben érdekes, nem dióhéjban, ennyi...

Ez a picsogás, hogy “az AI-nek nincsenek érzelmei”, tehát leegyszerüsítve “nem győzhet”, engem triggerel. Mert alábecsüli az ‘ellenfelet’ és mellesleg az összehasonlításban felülbecsüli a saját képességeket…

Több egy erről szóló posthoz írt commentemet összefűztem, most nem idézem a postot és a helyeslő commenteket,  túl generikusak, mindennap ismétlődőek voltak… Az érthetőség kedvéért ahol egy-egy közbenső válasz-commentre reagáltam, az inkriminált részt beidézem a teljes válasz-commentek kihagyása mellett…

Én:

“Paradox módon talán, a legérzelemmeltelibb művészeti ágakat szerintem (és nem csak szerintem, mintha találtam volna erre való utalásokat itt-ott tárgyi commentekben is), a zenét, és a kortárs képzőművészetet már meghódítóban van az AI (befejezett folyamatos future tense azt hiszem: has/have been being conquered…).

A könyvek egyre nagyobb része pl. az Amazonon állítólag többé-kevésbé AI-vel készül. Azért ha 100 modern romantikus könyvön edzzük (tudod, amelyeken egy meztelen felsőtestű izmos férfi, vagy egy csókolódzó pár szerepel), a 101-ediket szerintem elég jól megírhatja. Ezt nem tudom, nem műfajom, de hogy a megjelenő könyvek nagyobb része ilyen műfajú, azt a könyvesboltok falai is bizonyíthatják.

Eleve tévedés szerintem a könyvet, a regényt, mint olyat, mint az intellektuális teljesítmény felsőfokát bemutatni. Az a kisebb része a könyveknek. Nem fog az AI Finnegans Wake-eket, Ulysses-eket, Az eltűnt idők nyomában-okat írni, de minek is kéne, most komolyan, ki olvassa ezeket?! Akik olvassák ezeket, olyan kevesen vannak, hogy számukra nem éri meg az AI célzott, drága betanítása.

Az emberi érzelmek mindig valósak? Ne röhögtess! Mindenütt, ahol számít, az emberi érzelmek is nagyrészt megjátszottak. Bezárul a kör.”

Egy comment foszlány:

“…de azok legalább emberiek…”

Én (folytatás):

“Hát nem az a több… gondolj bele, hogy tán a legerősebb pozitív (…) érzelem a szerelem. Nyilván azzal élnek vissza a leggyakrabban. Q.E.D.

Csak puszán attól, hogy emberi, nem lesz a megjátszás, a fake jobb. Sőt, ok, véleményes lehet, de abban is jobb lesz, meggyőzőbb lesz az AI. Másban is, megjátszani a gyereket, hogy bajban van, pénzt kérni telefonon és a hasonló csalásokban is akár jobb is lehet, számíthatunk rá (én csomagkövető fake SMS-ekként találkozom vele, meg vannak a fake banki oldalak, ahová be kell lépni, sorolhatnám, az ember mindig azt gondolja, hogy password-öket fog kitalálni, persze azt is, de a jóval gyakoribb az emberi hiszékenység kihasználása, amikor kicsalja tőled… soroljam?)

Az emberiség pusztulásának csak az egyik ága az AI-Skynet apokalipszis, ügyesek vagyunk mi, van több is… háborúk, vírusok (esetleg both), klíma-katasztrófák, soroljam? Én mondjuk nem abban bíznék, ha valamiben, hogy az AI nem önt el minket, dönt le minket, mert mindig meg fogjuk tudni különböztetni, hanem pl. hogy nem lesz rá elég energy (a korlátai ugyanazok ebben, mint nekünk), vagy, egyszerűbb, a fiúknak nagy a kabát, egy treshhold-ot amit ma azt hiszik, át tudnak lépni, végülis nem tudják… the jury is very much still out…

…és már komoly irodalma van, hogy az AI hogyan bújik ki, játssza meg magát, amikor tesztelik,  hazudik/zsarol a cél érdekében nem mindig transzparens (amúgyis, régen nem tudják pontosan követni, mi történik végülis az algoritmuson belül a készítőik sem, egyre inkább, gyakrabban válik kvázi fekete dobozzá a megfigyelés alatt), pretty much enberinek tűnik nekem ezekből a szempontokból…”

Egy újabb comment foszlály:

“…Onnantól kezdve, hogy most már ténylegesen bemutatták azokat a robotokat, amelyek ki tudják a saját akkumulátorukat cserélni (egy kínai modell, ha szeretnéd, előkeresem a hivatkozást), az energia hiánya sajnos nem opció…”

Én:

“Az összenergia, for Christ sake, nem az egyedi…

Az a lényeg, hogy valós érzelmeket tud, vagy fog tudni kelteni benned.

OK, agree to disagree, én ezt az egész “nincsenek, nem is lesznek érzelmei” érvet way too gyengének érzem, hogy bárminek ellen tudjon állni. ABC, hogy az érzelmeinkkel azok tudnak a legjobban bánni, akinek nincsenek, illetve nem a normális emberi érzelmekre vannak huzalozva, a pszicho- és szociopaták. A legsikeresebbek, nem untatlak példákkal.

Igen, lehet, valószínű, ha sikerül odajutnia , hogy az AI végülis ezen az ágon győz… olyan értelemben lesz empátiája, hogy pontosan levegye, mi történik az emberben (az interface-ei jóval fejlettebbek lehetnek, mint az ember biologiai szempintból szánalmasan gyenge érzékszervei), és kedve szerint tudja majd manipulálni. Igen, köszi, ez a beszélgetés hozta ki a gondolatot, hogy amitől érdemes félni (mondom, ha nem törik meg a fejlesztés íve, amire azért szintén vannak bizonyos jelek…), az pont ez, hogy mester-manipulátorrá válik!”

Comment (itt hiánytalanul):

“Miklos A. Szilagyi igen, és ahogy írtad is, ez már el is kezdődött.”

Én:

“No, végülis konvergálunk…:-))) ezt összehoztuk!”

Volt egy Linkedin post, hogy miért ítélünk meg egyáltalán másokat, miközben nem is ismerjük alaposabban őket… Ez elindította bennem a gondolkodást, ez a comment született belőle…

“Elolvastam (eddig) a commenteket is. Értelek. Talán. A szavaknak használatuk van, nem jelentésük. Én megismerésre használom a meghatározást (szavam a megítélésre…). És mindent, amivel találkozom, és döntenem kell róla, meghatározok. Sőt, azt is, amihez látszólag semmi közöm, de roppantul érdekel...

A világban nincs rend, bennem legyen, ez a cél. Ezek a meghatározások ezt a célt is szolgálják (a mindennapi, közönséges döntésekhez triviálisan szükséges meghatározásokon messze kívül/felül…). A blogom, a commentjeim is ezt a rendet, az én rendemet mutatják például. Szerintem a világ. (Nem sikerül trauma nyomokat felfedezni magamban.)

De, van 2 dolog. A meghatározás nem végleges, állandóan újra meghatározok dolgokat, cselekedetek, embereket. Olyan is van, hogy a meghatározást minden új infó csak megerősíti. A második: a dolgok, cselekedetek, emberek sokrétűek, majdnem mindig egy csomó meghatározást testesítenek meg. Nem egyszerüsítek, és próbálok nem túlbonyolítani.

Példa: valaki mostanában (tengeren túlról, mi közöm se hozzá) sokat szerepelt “megítélve” (szerinted) postjaimban, meghatározva (szerintem). Aztán egy vitában kapásból idézte egy Johnny Cash nóta szövegét, a “The boy named Sue”-ét. Meghatott…”

OK, itt csak a szakmairól... gyorsírással a plusz: 3 házasság, 2 gyerek...

...egy Linkedin post alá, ami 40 éves korban való éles váltásról szól és kérdezi, hogy mi hogy voltunk ezzel, ezt commenteltem alá (még nekem is vicces, gondoltam idehozom így zanzásítva). Régen írtam CV-t, és - persze - ezek közül sokat nem is írtam bele, szóval kicsit engem is meglepett így zanzásítva...:-)))

“Érdekes… majdnem ugyanabban az életpillanatban, 42 évesen lettem először gazdasági igazgató… azután több helyen is, még 20 évig… azután coach, tréner… előtte, ahogy a boomer generáció szokta mondani, talán csak halott orosz katona nem voltam… :-))) mondjuk kiragadva a munkakönyveseket (igen, olyan is volt nekünk…:-))): zenész, raktári segédmunkás, bolti szőnyeg-eladó segéd, műszaki rajzoló, gépésztechnikus, plain vanilla és szak- tervező gépészmérnök, Láng Gépgyártól a vállalati TESCO-n (külker ügynökség rendszerváltás előtt, betűszó: Technical and Scientific Cooperation) keresztül kirendeltségvezető helyettes tengerparti erőmű építkezésen Afrikában, Láng Gépgyárban külker főosztályon főelőadó, azután az egyéni kooperánsokat szervező TESCO-részleg által szervezve műszaki tanár és tanszékvezető egy afrikai vízügyi főiskolában, rendszerváltás után először Ipari minisztériumi World Bank osztályon főmunkatárs, az Első Budapest Holding spontán privatizációs szakértő cégnél főmunkatárs…:-)))”

"Az'tán miért?! Te hitehagyott!!"

Mert amikor ránézek a könyvespolcaimra (sok van, a fentieknek nem is látom a címét, arról nem is beszélve, hogy több (általában kettő, de van, ahol három) sorban...), szeretném behabzsolni őket, mint az LLM és (plusz!!) semmit nem felejteni. Nem tudom, az agyam alkalmas-e erre, valószínüleg egyáltalán nem. Nem tudok olyan sokáig élni, hogy csak a legfontosabbakat (kb. 85%-a...) elolvassam, kicsit túlkalibráltam a vásárlásokat, egyáltalán az érdeklődésemet, nagy a kabát... állandó harcban vannak egymással, meg a digitális haverjaikkal az időmért. ...és még nem is hagytam abba a vásárlást...:-))) Biztos, nem is vagyok normális...:-)))

Ez nem is a legvastagabb könyvnél jutott eszembe, egy kis alakú karcsú könyvnél, Arthur C.Clarke "A jövő körvonalai" '74-ben magyarul megjelent futurológus könyvét. Eltalált néhány dolgot... (a végén van egy összefoglaló táblázat, onnan tudom...). De ez is X nap lenne és ha elkezdek egyet olvasni az opportunity cost (ezalatt nem tudok másikat) exponenciálisan nő, alig fejkezek be egyet is (az ünnep...:-))). Jó tudom, "ide nekem a Te problémádat!!". Jó nekem is van más is, de mit tegyek, ez az egyik...:-)))

Szeretnék LLM lenni! Jó, csak egy kicsit...:-)))

Durva kérdés, ugye? Ideteszek egy videó linket, amely a tradicionális választ adja: “mindig jobb, és jobb lesz emberekkel beszélgetni,  mint chatbot-okkal, AI-jal!!!”

Alatta pedig kifotóztam egy commentet… vesd össze magad… biztosan esete válogatja, én is megpróbálok a tradicionális view-hoz közelebb lenni… de egy kérdés, amin érdemes elgondolkozni: a legnépszerűbb kvázi intellektuális/elit social media, a Linkedin tele van azzal, hogy az emberek nem tudnak szabadulni a (humán-) trollokról, megbeszélik, hogy mit jó csinálni, ha valaki beszól nekik, stb. Nekem nem úgy tűnik, hogy az emberek közötti interakciók annyira humánusak, felemelők, gáncsoskodás nélküliek lennének.

Most komolyan, tényleg annyira meglepő, hogy az emberek egyre gyakrabban fordulnak felfrissülésképpen is, csak beszélgetni is az udvarias, szolgálatkész, őket meghallgató, segítő LLM-platformokhoz?!

Itt a video link:

…és itt a comment, ami elgondolkoztatott, és ennek a postnak a megírására késztetett. A video-podcast egy az ezerből, de a comment…

No further comment...

A hírhedt “egy keresztény 20 ateistával szemben” Jubilee vita videóból kivágva. Danny amúgy nem college student, mint később kiderült, hanem egy 32 éves filozófia tanár…

https://youtube.com/shorts/DInOWlUBH2E?si=6bFoaUbLf6xrHWPR

Danny PhilTalk egy pillanat alatt a youtube kedvence lett, voilà, egy hosszú podcast vele…

Erre mondja (Eric Weinstein Sean Carroll-nak válaszolva);

https://youtube.com/shorts/gkohij_wicY?si=Q6EcT_XsKQ3a9YOg

…és erre ezt “How dare you?!” (ott marad a fülekben ez, így lesz même belőle…:-)))

https://youtube.com/shorts/QWY4pcccj5s?si=cXPmfYEsXlg4Mjh9

Sabine Hossenfelder, a youtube kedvenc fizikus-üdvöskéje, a népszerűsítő, a tudomány influencer. Népszerű? 1,71 millió feliratkozó elég? Soha semmi nem elég, de mindenesetre majdnem 2 millió ember (engem nem beleértve) impresszionáló, nem?

…és nem is tudom, én miért nem… talán mert így is elégszer dobta fel a time-line-om a youtube-on, bele-belenéztem, tetszett általában, amit látok, hallok, rendben volt, érdekes volt, kicsit szokatlan szemszögek, hangok, rebellis is, amennyi kell, szóval overall szórakoztató.

Azután jött az Eric Weinstein bias, barátság, összeértek a szálak. Kezdett nem tetszeni. Bizony, ilyen “kicsin” is múlhat…

Nem mintha neki is nem lenne meg a véleménye a GU-ról, Weinstein theory of everything baby-jéről, de ki nem állhatja, hogy bántják a barátját…

Itt pl. elmondja a véleményét nagyjából… igazából annyira hadarva (legyünk túl rajta…), hogy szinte nem is lehet érteni, és hagy leeway-t is, hogy nem is a lényeg a baj, hanem a róla szóló kommunikáció… “Eric, én se értem, pedig én predesztinálva lennék rá, hogy értsem… képzeld a többieket…” (istenem, hogy hasonlít ez Eric Terence-t védő hamis thrope-jára, hogy főleg a csomagolás, a mód, ahogy el akarja adni a sületlenségeit, az a hibás…)

Itt meg a következőben hosszabban egy kicsit mondja a magáét a lényegről is, itt elmondja például, hogy nagyjából Sean Carroll-nak volt/van igaza, de az üzenet az, hogy “how dare you”, miközben a többi lunatic-ot hagyják, akik szintén a Theory of Everything-et üldözik… És itt őszintén pipa a kritikusokra, bántják a barátját, a jólelkű Eric-et…

"Sehr geehrter Frau Hossenfelder, azért pont őt "üldözik" (megmondják a szakmai tevékenységéről a szakmai véleményüket, nekik is lehetm nem?), mert a milliós elérésű podcastokból (a csapból is...) ő folyik..."

Drôle de védelem, nemde? Hasonlít a Joe Rogan-Terence Howard-Eric Weinstein beszélgetés Weinstein stratégiához: “Terence jó ember, vannak jó ötletei, igaz, csupa hülyeséget beszél, de a kutyafáját, miért nem hallgatjátok meg (Ti…), miért nem steel-manningelitek (Ti…), miért nem segítitek (Ti…). Én megtettem, ami a dolgom volt, dobtam egy dollárt a kalapjába… de Ti?! Lenézitek, lehurrogjátok! “How dare you?!”

__________________________________________________

Erre már beindult “Professor David” is a podcast-csatornáján (aminek a feliratkozó száma összemérhető Hossenfelderé-vel, sőt, 3,88 mio!!) összevágott és kitett 2 napja egy 3,5 órás (!!), Joe Rogan szokásos podcast-hosszával összemérhető hosszú monstrum-podcastot, ahol 6 valódi fizikussal való beszélgetést rakott egymásmellé ezzel a címmel, témával: “Further exposing Sabine Hossenfelder with six physicists”:

No more comment is needed… Michael Peskin különösen lenyűgözött. Utána is néztem más dolgainak is…:-)))

Mondjuk rám nem hat, én kilométerről megérzem a mester-manipulátort, mint Eric Weinstein… de nem mindenki ilyen talán… Ezért erről a kis trükkről muszáj egy külön postot, annyira érdekes. ("The remains of the day(s)...")

A feladat: Hogyan próbálj érvényteleníteni valakit?

Rajzold emberfelettien rémisztő kommunikátornak… háttér-/sugallt gondolat: aki ilyen mind-binding, szinte hipnotikus hatalommal bír, annak nem is kell igazának lenni… folyomány: lehet (talán biztos is…), hogy nem is lehet igaza… ha ilyen Chipolla, magicien…:-)))

Edward Whitten… nem hallottál róla? Én se… csak egyvalakitől, Eric Weinsteintől, számtalan podcastban említi a félelmezes nevet, aki, no, egyszerűen ne-dudd-gi, Voldemort…:-))) elképesztő taktika…

https://youtube.com/shorts/z3SHNQKCoJY?si=v3JDczbeZCnfXVi2

...és "Voldemort" maga:

Ez a második rész arról szól, hogy a social media, youtube, podcastok világa (elsősorban az intellektual dark web és hatóköre) lenyomja intellektuális szkanderben a tudományt.

Ma ebben a speciális podcast-szférában pl. Anthony Fauci neve mondjuk a JRE (Joe Rogan Experience) világban szitokszó, aki 7 elnöknek (!!) volt az immonológus szakértője, eminens szerepe volt pl. a HIV vírussal kapcsolatban Afrikában, és helyette az evolúciós biológus Bret Weinstein fujja a passzátszelet… pretty nevetséges…

Egy külön postot írok majd a valamiképpen Eric Däniken babérjait megirigylő  siker-szerző, siker Netflix dokumentarista,  pseudo-archeológus újságíró nemtelen csatájáról például a professzionális, nagyon felkészült archeológussal, Flint Dibble-vel, mert tanulságos. Nagyonis. Hogyan győznek ludak disznót…

Lapozz bele a youtube-ba. Tele van baromsággal, igaz, alakulnak, és egyre nézettebbek a demisztifikáló, a pseudo-tudományos gurukat leleplező csatornák is. A harc éles, és milliós nézettségekkel egyelőre az apologeta Joe Rogan féle trash podcastok vezetnek.

Megvan az intellektuális dark web fogalma? A fogalmat (intellectual dark web) egyébként Eric Weinstein coinolta, néhány neves képviselője látható az első képen (persze néhány évvel a laza ideológiai átfedéseken alapuló csoportról megoszlanak a vélemények, pl, Jordan B. Peterson, vagy Douglas Murray, vagy Graham Hancock nagyon hiányzik a képről, vagy a kezdetben full tag Sam Harris jó részükkel már összekülönbözött, személy szerint szerintem Dave Rubin messze könnyű súlyú ezek között, Shermer talán szintén kilóg egy kicsit, a két hölgyet nem ismerem…).

Mi mindenben egyezik meg a 2+1 (később…) főszereplő (Eric Weinstein, Terence Howard, Graham Hancock)?

(A) Nem űzte egyik sem professzionálisan a szakmát, amit megváltani szándékoznak, és nincs is belőle hivatalos végzettségük.

• Weinstein matematikus PhD, de fizikában villog, egy 1980-as években elkezdett projecttel, amelynek részletei hiányoznak, nem találja őket. Befektetési menedzserként dolgozik Peter Thiel alapjánál, műkedvelő.
• Howard 40 valahány évig foglalkoztatott hollywoodi színész volt, összekülönbözött, nagy szája volt, kigolyózták. Muszáj volt visszatérnie gyerekkori álmaihoz, szenvedélyeihez. Eszméletlen kreatív, fellegekben járó valaki, fejlett esztétikai érzékkel, naturbursch.
• Graham kreatív, jó fantáziával, kifogyhatatlan energiával, alkalmas segítségeket keresve rakja össze könyvben, dokumentumfilmben a színes, egy rugóra járó konteó történeteit.

(B) Remek, szenvedélyes előadók, gyakorlott vitázók, még egy szobornak is képesek lyukat beszélni a hasába. Színesek, érdekesek, mesébe illő történeteiket, vagy (Weinstein és bizonyos értelemben Howard esetében) érthetetlen, tudatosan is homályos szövegeiket áhitattal hallgatják az éppen általuk nagy, akár milliós eléréseket elérni tudó podcastok nézői/hallgatói, akik football-szurkolók szenvedélyességgel & vehemenciájával védik a comment szekciókban kedvenceiket még ha (Weinstein és Howard esetében) egy árva kukkot nem értenek is belőle, vagy Graham esetében semmilyen módjuk nincs az állítások igazságtartalmát ellenőrizni.

(C) Egyiküket sem fogadja be a hivatalos tudományos közeg, erre az a válaszuk, hogy a podcast hostok heves helyeslése mellett megsemmisítő kritikával illetik az akadémiai, tudósvilágot, amely rosszhiszeműen nem hajlandó nagyjából még  szóba sem állni velük. Amikor egy-egy ember abból a világból mégis komolyan véve őket konkrét, alapvető, komoly kritikával illeti őket, megsértődnek és ad hominem támadják azt a pár embert, aki mégis szóra méltatta a teljesítményüket.

• Weinstein szóba áll pl. Sean Carroll igazi, aktív fizikussal, aki érdemben belenézett az egyetlen befejezetlen paper-be, amit alkotott (első video), de pl. az ott is emlegetett kritikus papert (Nguyen, Polya) ridikülizálja, szóra sem méltatja.
• Howard egyik összefoglaló munkáját maga Neil DeGrasse Tyson egy 17 perces videóban (negyedik videó)  szedi szét, udvariasan, politikusan, de keményen. Erről a kritikáról a második és harmadik videóban is van szó, Tyson-t igencsak megszólják, különösen Weinstein.
• Graham Hancock Joe Rogan-nél ül le egy maratoni vitára Flint Dibble-vel, arról egy másik postban. Maradjunk annyiban, hogy aki korpa közé keveredik, előbb-utóbb meg fogják enni a disznók…

(D) Weinstein folyékonyan beszéli a language game zsargonját, Howard egyáltalán nem (előtte ezért is a legmagasabb a fal, mégis nem feltétlenül a legkisebb szurkoló táborral rendelkezik), Hancock tud úgy csinálni, hogy belül érződjön a language game-en.

Weinstein, Graham okos, tanult, olvasott, sokat utazott valakik, mondanám kultúrális polymatok, pl. akit példának kiválasztottam, Eric Weinstein biztosan az (viszolyogva hallgatja az ember, süt belőle valami elemi ellenszenvesség, viszont minden, de nem unalmas. Sean Carroll-lal való egyórás vitája Piers Morgan-nél hívta fel rá a figyelmemet, onnan nem volt mese, kicsit bele kellett másznom ebbe az egészbe. Soha ilyen sokáig nem készültem egy postra, 3 hét, talán már egy hónap is van benne…

Piers Morgan-nél Weinstein Sean Carroll-lal video (59 p):

És így lett a fő állatorvosi ló a sokszínű, nehezen definiálható Eric Weinstein ebben a postban. De érdekes módon fonódik össze a youtube-on a sorsa a hollywoody színészből 40-esen hirtelen megvilágosodott a világ, a matematika és fizika nagy kérdéseit megoldani akaró tudóssá vált Terence Howard, úgyhogy ő is belekerült a történetbe. 

Sok, nagyon sok podcast beszélgetést néztem meg pro és kontra… Kicsit belekóstoltam a kvantum mechanikába, string elméletbe is…:-)))

Ha entertainment szemszögből nézzük, mind a ketten színes, szagos, ideális beszélgető partnerek. Érteni vélem, miért adják őket kézről-kézre több milliós subscriber bázisú top-tear podcaster hostok, mint Joe Rogan (20,1 millió), Diary of a CEO (11,5 millió), Chris Williamson (3,75 mio), Sabine Hossenfelder (1,71 mio, róla is tervezek egy postot), Dr. Brian Keating (318 ezer), Curt Jaimungel (488 ezer), Lex Friedman (4,77 mio), és a többiek. Szórakoztatóak, tényleg, az ember néha a felét nem érti, amit mondanak, de ez nem vesz le az élvezetből, sőt…

A következő 2 kritikai videó egy Joe Rogan podcast alapján Terence Howard-dal és Eric Weinstein-nel  (az eredeti 1 éve került fel, 7,4 (!!) millió views, 4 órás… Végignéztem, és nem csak ezt). Nyilván nem néznéd végig a 4 órást,  abban vannak üresjáratok, meg 4 óra... Azért mutatok 2 kritikai podcast videót ugyanarról a hosszúról, mert mind a kettő lényeges dolgokat mutat (szükségszerűen vannak átfedések!) és jól kiegészítik egymást.

A legérdekesebb elem, hogy a 3 szereplőnek 3 különböző célja van:

• Terence Howard - nagyon szeretné megnyerni magának Weinstein-t, hogy a tudományos oldalával segítse őt.
• Eric Weinstein - jóindulatú mentorként lép fel, fényesíti a vértjét, megmutatja (a lányomnak mondom, hogy a menyem is értsen belőle…), hogy mit várna el a tudományos közösségtől, hogy hogyan ölelje kebelére az ő minimum Nobel-díj várományos GU (Geometric Unity) elméletét, amely egyszer és mindenkorra lefekteti az oly régóta vágyott Theory of everything-et, ami megnyitja az utat a csillagközi (Mars, nevetséges…) utazás előtt, és a dark material, dark energy, fekete lyuk problémák is nyomban kivilágosodnak.
• Joe Rogan nem nagyon érti mit beszélnek, de ezt nem titkolja, jól szórakozik és neki a buli (és persze a nézettség) a legfontosabb. De nem alszik, ebből a semmit nem értő nézőpontból mindig tud jókat kérdezni, ügyesen monitorolja az egész baromi hosszú beszélgetést. 

Weinstein itt is a mókamester, stratégiai az itt léte, úgy tudom, az ő ötlete volt ez az édes hármas, arra mutat példát, hogy "bánjatok velem is majd úgy, ahogy én most megmutatom Nektek, hogy hogyan kellene lefitymálás helyett Howard dolgait fogadni". Ha megnézitek a videókban, világos lesz majd, hogy nem járna ő se jól, ha az ő példáját követnék. Mert igaz, nagyon ügyesen becsomagolva, szendvicsekben adagolja, de bizony nem mond mást, mint DeGrasse Tyson, hogy Howard legtöbb próbálkozása kétségtelenül érdekes, de úgy hülyeség, ahogy van.

Szegény Howard, mivel nagyon felnéz Weinstein-re, és remél majd némi szakmai segítséget tőle, már messze nem olyan magabiztos, mint amikor csak egyedül ült szembe  Rogan-nal, és megszakítás, közbekotyogás, lekutyapicsázás nélkül mondhatta el a fantazmagóriáit, és zokszó nélkül sőt megköszönve, meghunyászkodva fogadja el, bármit mond Weinstein.

Ő pedig nem kukoricázik néha, meg kell őriznie szakmai integritását, amennyi van, bizony világossá teszi azt is, hogy ő a nevét ezekhez biztosan nem adja. De teszi hozzá azonnal, mekkora szégyen, hogy Tyson és az egész tudományos közösség nem teszi meg azt, amit ennek a 4 órának a feláldozásán kívül ő se fog soha megtenni. Ahogy így leírom, elképesztően ügyes hipokrata ez a pali, egy igazi, vérbeli geci…

Podcast Cringe (29 p)

https://youtu.be/WKdsm8GUSns?si=Vmu_Rvx_g5Bt0Sws

Professor Dave (1ó :18 p)

https://youtu.be/oXx25Jg7q44?si=8Q8iBNKyGEv14NPV

Neil DeGrasse Tyson (17 p) Terence Howard 36 oldalas paper-jéről:

https://youtu.be/1uLi1I3G2N4?si=yZemP7wYOI1bS3dd

“Einstein was wrong…” - ezt csak azért linkelem ide, mert ez az egész trilógia erre vezethető vissza, erre a címre, ami a post címében is megjelenik…

https://youtu.be/fBozSSLxFvI?si=x088q9fuqKmwrVwg

Egy postot írtam már erről az Isten barmáról (Weinstein-ről), mert faszcinál a jelenség. Van egy “theory of everything” osztályú elmélete, a már említett GU, aminek összesen(!!) 2 valamennyire komoly kifejtése volt eddig:

• egy előadás Oxfordban 2013-ban, ami 2021-ben kerükt fel a youtube-ra  és

• egy paper-ben nem sokkal utána, ezzel együtt készült egy hosszú Joe Rogan podcast is.

Ennek az elképesztő paper-nek alig nevezhető 76+ oldalas tanulmánynak very előszava még a tartalomjegyzék előtt (gyorsfordításban):

“A szerző nem fizikus és már nem is aktív akademikus (itt olyasmit jelent: nincs jelen egyetemi körökben, tevékenységi köre már nem ez), de egy “entertrainer” és podcaster/hostja a The Portal podcast csatornának. A szórakoztatási célú (entertainment) (!!!) paper egy folyamatban lévő munka piszkozata, mint ilyen, a szerző tulajdona, és így nem engedélyezett a ráépítkezés/továbbgondolás, átnevezés, vagy haszonhúzás belőle a szerző kifejezett engedélye nélkül. @Eric R. Weinstein, 2021, All rights reserved.”…

...és ilyen pikáns részletek is vannak benne (elvitte a cica...) 

...meg...

Azután csodálkozik, hogy amíg nem lett milliós elérésű, nagyjából trash podcasterek által felpumpált establish ellenes (ez nagyon megy manapság a neten is…) felkapott ellen-fizikus, a fizikusoknak a legkisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy időt, energiát szánjanak arra, hogy egy önjelölt vigaszágas buffon-nak a szántszándékkal jól elhomályosított, túlbonyolított elméletét bogozgassák, hogy hol mindenhol és miért sült baromság a mondjuk 50 %-a.

Ez a fajta szélhámosság, ahol nem is kevés tudás és a szakzsargon ismerete sok munka árán lehetővé teszi, hogy az ember a laikusokat megtévessze, a szakértőket meg nagy nehezen felesleges munkába, triviális cáfolatok készítésébe kergesse, amihez bődületes marhaságok kacskaringóin kénytelenek keresztül vergődni, végülis felesleges (bár a szakmai mundér becsületét azért védő) munkába kényszerítve magukat…

Amikor ma az “Einstein was wrong” podcast címmel (+Weinstein tészta képével…) ékesített videóba bukkantam, tudtam, ez postot kíván, a pofátlansága határtalan… (nem azért, mintha Einstein vitathatatlan lenne, az ő elméletei igazi tudomány, így falszifikálhatóak, és ki tudja, mikor jön valaki, aki - szintén falszifikálhatóan - majd kimutatja, hol tévedett… hanem mert az a valaki nem Eric Weinstein lesz…:-))).

Valamikor, kb. száz éve Einstein zsenialitását a fizikus-társadalom krémje ismerte el. Nem jelenti azt, hogy nem voltak konstruktív vitáik vele, pl. tudtommal soha nem egyezett ki a kb. egyidős kvantum-mechanika bizonyos axiómáival.

1927-ben a kor leghíresebb tudósaival… jó társaságban…:-)))

Korunk “Einstein”-önjelöltje, a social media ünnepelte zseni, Eric Weinstein…

Őt kik veszik körbe? Van közte, aki értheti (Sabine Hossenfelder, de ő csak barátként, nem fizikusként támogatja), Curt Jaimugel, DR. Brian Keating (őket nem tudom megítélni, nem igazán meggyőzők), de Chris Williamson, Diary of a CEO hostja, Lex Friedman kb. annyit értenek ehhez a nagyon erősen matematizált fizikához, mint kb. én… semmit…:-))), akik meg vannak győződve arról, hogy ez a tésztaképű, túlsúlyos, nagyképű bohóc az igazi fizikus, sőt… a többi meg nem érti meg őt, és ezért bizonyosan a pokolra kerülnek majd. A fizika meg összedől a saját súlya alatt… hacsak… hacsak… fel nem fedezik maguknak Eric-et… az meg a Holdban van, talán még messzebb is…:-)))

Szóval

Einstein vagy Weinstein?!

Ez nem a sorozat reklámja, ellenkezőleg, Ha ez zavar, ne olvasd el ezt a postot!

Az előző post füstölgő dühből volt, hogy az Apple TV+ streaming bolondot csinál Isaac Aimov mesterművéből. Vegyék le a nevét az egészről, rien à avoir!! Elkezdtem x-szer olvasni audible-ben az eredetit, hogy ne bolonduljak meg!!

Harmadszorra, vagy negyedszerre eljutottam a 2. évad 5. részéig. És megvilágosodtam… ennél kiválóbb mintapéldája a sokan hallottak róla, de bárki bajban lenne, ha definiálni kellene “woke” jelenségre nem volt, nem van, nem lesz... Itt is használják pure politikai célokra, anélkül, hogy a fogalom teljes scope-járól fogalmuk lenne. A ‘woke’ jelszóvà válik a szájukban, az egyik potential ellenségképpé.

Az intellectual dark web (erről majd egy következő postban…) fő scapegoat-ja is ez, a woke. Ezzel helyettesítik, vagy egészítik ki egyre inkább a háttér-hatalmat, a deep state-et és egyéb sötét, a felszín alatt működő hatalmas hatalom-koncentrációt. Harcot hirdetnek a woke, a marxist, liberal, ultra-baloldali összeesküvés ellen.

Van alapja ennek a harcnak, de jóval sikeresebb ez a kritika, mint jogos lenne, mint amennyire káros a woke jelenség (mert van jogos része, szerintem…), egyesek ennek a kultúrális felfordulásnak - amit a kritikusok szerint a woke-trend, és admin megjelenítője, a DEI mozgalom jelentett Amerikában a 2 Trump periódus között - is tulajdonítják a második Trump-term-öt…

Nem lenne semmi baj, ha az eredeti könyvsorozat eredeti high intellectual lényegéből több maradt volna meg... de nem, teljesen kilúgozódott és ez nemcsak a woke equity érvényesítése miatt van, hanem hogy kardos-baszósabb legyen. Igaz, az eredeti ezt a dimenziót elhanyagolta... ötvenes évek elején jelent meg a core trilógia, amikor pl. a nők még nem dolgoztak tömegesen Amerikában sem.

A nem fehér emberek szerepeltetése abszolút nem zavarná az eredeti szellemiség megjelenítését, egy hatalmas, elképzelhetetlenül nagy galaktikus birodalomba abszolút belefér. Már hogy kritikus szereplők, sok nőkké avanzsáltak, az nem is azért zavaró alapvetően, mintha a nők ne lennének alkalmasak mindenre is, hanem ez egész más emberi dinamikákat hoz be a történetbe (a baszós elem...), ami a túlhajtott látványosságra törekvés miatti kardozós elem miatt teljesen átírja a történetnek az összes fonalát, és az intellektuális érdekességre zéró energia/idő marad. A Foundation and Imperium kiterjesztett sorozat lényege az intellektuális kreatív érdekfeszítősége... csak mondom...

Azon már tényleg csak röhögni tudtam, amikor a race és nő-kérdés sikeres beleimplántálása után egy egy férfi homoszexuális házaspárnak is helyet szorítottak a plotban...  Aki pedig azt hiszi, hogy nekem bajom lenne az LBGTQ+ közösség bármelyik részével is, az nem értette meg, hogy mi az alap bajom ezzel a regény-feldolgozással... sajnálom...

Az ember nem tökéletes… elfogadható lesz-e valaha, hogy az AI generálta bármi, agent, akármi se lesz soha az?

“Vajon tudunk-e AI-terápiai chatbot-okat készíteni, hogy azok ne tudjanak ártani” - azaz, hogy a hippokratészi orvosi etika egyik alapelve, a “Primum non nocere” (előszöris nem ártani) érvényesüljön.

Szerintem szimpla a válasz: NEM.

De. A helyzet az önvezető autó problémájához nagyon hasonló. Nem tudom, hány embernek tűnt fel, hogy az isten-guru bozo ev-tcar Musk mit szokott mondani, mennyivel kevesebb ember fog meghalni az önvezető autók által, mint a hagyományos ICE autók által okozott bakesetekben. Pl. hogy akár 10x kevesebb…

…azt sose mondta, hogy zéró, nada… nézzük… A WHO statisztikája szerint jelenleg évi átlag 1-1,2 millió embet leli halálát évente autóbalesetben. Osztva 10-zel, 100-120 ezer. Nem zéró… Persze ez a “10x kevesebb is…”. Hazugság, mint annyi más utterance tőle, honnan is tudhatná?!

Abban lehet, hogy kvázi “igaza” lesz - és az se biztos, hogy azt a Tesla Robotaxi forradalom hozza, hanem inkább a Waymo féle jóval felelősebben biztonságosabbra (következésképpen jóval drágábbra) tervezett rendszerek által biztosítva -, és az önvezető ev-autók megbízhatóan csökkenteni fogják a baleseti halál kockázatát. Valamennyivel, kiadódik majd, fejem teszem rá, hogy a faktor kisebb lesz 10x-nél. De nem zéró!

És ezzel majd elvileg is, etikailag is meg kell egyszer birkóznia az emberiségnek. Mint ahogy az orvostudományban, a pszichológiában, terápiában is dönteni kell, egyetlen szál műhiba is elfogadható-e egy “gép” által… mert nem kevesebb a tét, mint eldönteni, hogy elvileg egy “gép”, AI által elkövetett hiba valószínűsége ugyanúgy nem zéró, mint emberi döntések esetén.

Persze, a statisztikai valószínűség is számíthat, nyilván, a “gép” többet nem tévedhet, mint az ember, mert akkor mi értelme van az egésznek?! Sőt meggyőzően sokkal kevesebb rossz döntés lehetne elfogadható(?).

Azonban az ember, az emberek nem statisztikusan gondolkodnak. Az az érzésem, hogy ebben a pillanatban egy rossz “gépi” döntés is sok, amely emberéletbe kerül.

Pedig ezt majd el kell egyszer dönteni. Vagy a “gépeket”, AI-t olyan döntésektől adminisztratíve távol kell tartani, ahol ilyen kockázatú döntéseket hozhat.

Ennek értelmében le kell(ene…) állítani a teljesen önvezető autók gyártásához vezető projekteket, AI elvileg se csinálhasson terápiát, és ne hozhasson végső medical döntéseket. Basta.

Mi volt a post kiindulópontja? Lehet-e veszélyes önállóan, emberi felügyelet nélkül AI-t használni terápiában? NEM. Ez volt a válaszom. Közben talán sikerült megvilágítanom, hogy értem. NEM, ha az a kritérium, hogy egyetlen egyszer sem tévedhet, és ezzel veszélybe sodorhat valamit.

Igaz, ha az a kérdés, hogy az ember által diszpenzált terápia tökéletesen  kockázatmentes-e, a válasz nyilván ugyanez: NEM… normál, hogy egy géppel, az AI-jal szemben sokkal nagyobb biztonságot követelünk meg, mint az emberekkel szemben. De vajon akár elvileg is elvárhatjuk-e magától értetődően a tökéletességet, az abszolút hiba-mentességet?! Szerintem ez utópia.

A trolley-villamos paradoxon visszaköszön…:-))) csak most már nagyonis praktikus etikai döntés-szükség-szerűség formájában.

Egy vicces megoldása a trolley problémának:

Sarah Rafferty-nek hívják a Donna-t játszó színésznőt... elképesztő...:-)))

Ezért “jó” a magas turnover, nem tudnak kialakulni az ilyen komplikált viszonyok…:-))) Nem, persze, hogy nem jó, de akkor meg sokszálú kapcsolatrendszer -  elkerülhetetlenül, mint a dzsungel indákból szövődött aljnövényzete - veti meg a lábát a Mannschaft-on belül.Persze ez is csak akkor elég aktívan, ha egy helyen vannak sokat. A távmunka, a sok HO nem kedvez az alternatív hálózat kialakulásához. Íme, egy szinte soha nem emlegetett előnye a távmunkának, HO-nehéz munkarendnek… hja, mindennek van előnye is, hátránya is…:-)))

Te ismered a Te szervezeted informális kapcsolat-rendszerét? A klikkeket is, amelyek skrupulus nélküli véd- és dacszövetségben vannak mindenki ellen?

Nehéz tudni róla, teljes mélységében pedig lehetetlen. Vajon a (vezér)igazgatók, vagy az asszisztenseik tudnak erről többet? Ha kérdezed, vesztettél… persze, hogy asszisztensek!!! “I am Donna… and I’m awesome” - a kulcsszó (hogy ezt igazán, mélységében értsd, jó sokat meg kell nézned a Suits sorozat 9 évadának évadonkénti 16 epizódjából…)

Dokumentálták, hogy az isten-király EM ebben a konkrét, wildly publicized esetben is, n+1-szer is egy nagy br@ner volt, és az se igaz, amit kérdez… Istenem, vannak emberek, akik sikeresen végig-hazudják az életüket. Nyugodjunk bele. Az élet nem igazságos, a jók nem nyerik el a jutalmukat, a rosszak a büntetésüket. Vagy néha igen… random… ez van…:-)))