Vezetői coaching

@Arpad Horvath ajánlotta ezt a fejezetet Lázár Ervin “Bab Berci kalandjaiból egy commentben a Linkedinen önismereti témakörben a 2-3 napja sharelt posthoz, ami a mai iskolai curriculum adekvátságát kérdőjelezi meg a való élettel való ütköztetésre utalt, viszonylag struktúrált formában. Mivel linket is adott, örömmel fedeztem fel egy 1989-es, eddig általam nem ismert Lázár Ervin részletet, amit most izibe ide is másoltam…

“A csodapatika

- Mit nem képzel?! - ordított első vevőjére torkaszakadtából Rimapénteki Rimai Péntekh vadonatúj patikájában, amit éppen az imént nyitott meg Rimapéntek főterén.

- Hogyhogy mit képzelek?! - emelte fel a hangját az első vevő. - Talán nem az van kiírva a maga boltjára, hogy patika?!

- De az - mondta Rimapénteki Rimai Péntekh.

- Akkor meg mit ordítozik, ha aszpirint kérek? Hol kérjem, ha nem patikában?

- Az is ki van írva, hogy ki a cégtulajdonos - mondta fölényesen Rimapénteki Rimai Péntekh.

- Mit érdekel engem a cégtulajdonos - háborgott az első vevő -, nekem aszpirin kell, és kész.

- Csak nem képzeli, hogy egy Rimapénteki Rimai Péntekh vacak aszpirineket, fejfájás elleni porokat, lázcsillapítókat, lábizzadásgátlókat és popsikenőcsöket árul?!

- Mi a szöszt árulna mást egy patikában? - mérgelődött az első vevő.

- Embernek fia - mondta kissé lecsillapodva Rimapénteki Rimai Péntekh -, ez nem a test, ez a lélek patikája.

Az első vevő szemében érdeklődés csillant.

- Lelki bajok ellen?

- Igen - mondta Rimapénteki Rimai Péntekh.

Most már teljesen elpárolgott a mérge, szinte kedvesen nézett az első vevőre. Ami az ő esetében elég nagy szó.

- Tisztelt barátom - folytatta kissé ünnepélyesen -, mivel ön az első vevőm, bármit vásárol, ingyen kapja. Válasszon!

- Hogy őszinte legyek - toporgott izgatottan az első vevő -, nem pontosan értem, hogy mire lehet gyógyszert kapni az ön patikájában... bár reménykedem... de reményemet ki sem merem mondani.

- Mondja csak bátran - biztatta Rimapénteki Rimai Péntekh.

- Netalán irigység, gőg, nagyképűség, gyávaság, káröröm, rosszindulat...

Rimapénteki Rimai Péntekh átszellemült arccal bólogatott és folytatta:

- Meg kicsinyesség, kapzsiság, nagyravágyás, álszerénység, alamusziság, lustaság, torkosság, tohonyaság, lelki restség, pénzsóvárság és mindenféle gonoszság, eltévelyedés és átok ellen vannak írjaim, balzsamjaim, cseppjeim és pasztilláim.

- Ez nagyszerű! Uram, bocsásson meg, hogy az imént emeltebb hangot merészeltem megengedni magamnak. Akkor még nem tudhattam, hogy ön egy zseni, az emberiség megmentője. Egyúttal az én megmentőm is. Házsártosság ellen is van gyógyszere?

- Van - mondta gyanakodva Rimapénteki Rimai Péntekh. Az első vevő tapsikolt és ugrándozott örömében.

- Tetszik tudni, van egy házsártos, irigy, lusta és nagyképű feleségem, egy kicsinyes, kapzsi napam, egy torkos, tohonya, pénzsóvár ipam, egy alamuszi ángyikám, egy kárörvendő bácsikám, mindnek kérek, ami jár, ír, balzsam, pasztilla egyre megy, csak használjon.

Rimapénteki Rimai Péntekh vakarta a feje búbját.

- Van egy bökkenő - mondta.

- Engem már semmi meg nem akadályoz, hogy megmentsem a feleségemet, ipamat, napamat, ángyikámat, bácsikámat. Mindenre hajlandó vagyok a gyógyszerekért. Halljam azt a bökkenőt!

- Annyicska csak - mondta Rimapénteki Rimai Péntekh -, hogy a gyógyszert mindenkinek magának kell kérnie a bajára, különben nem használ.

- Úgy érti... - tátotta el a száját az első vevő.

- Úgy - bólintott a mondat végét meg sem várva Rimapénteki Rimai Péntekh.

- Hát azt várhatja - mondta elkeseredetten az első vevő.

- Mit?

- Hogy, mondjuk, a feleségem idejöjjön, és gyógyírt kérjen irigység, lustaság, házsárt és nagykép ellen a saját maga számára.

- Már miért ne történhetne meg?

- Mert azt hiszi magáról, hogy jóindulatú, szerény, szorgalmas. Éppen rólam állítja, hogy irigy, lusta, veszekedős és nagyképű vagyok.

- Szívesen állok rendelkezésére - készségeskedett Rimapénteki Rimai Péntekh -, kérjen csak akármelyik ellen, egy szempillantás alatt meggyógyul.

- Csak nem képzeli, hogy igaz?! Még hogy én irigy?! Még hogy én lusta?! Még hogy én nagyképű?! Nevetséges!

- De veszekedősnek csak veszekedős. Velem is mindjárt veszekedni kezdett, ahogy belépett.

- Én?! Ember, maga veszekedett! Legjobb lenne, ha beszedne valamit veszekedősség ellen a híres gyógyszereiből. Tablettát, írt vagy balzsamot.

- Maga nagyképű fajankó! - ordította el magát Rimapénteki Rimai Péntekh. - Takarodjon innét, mert úgy kivágom, mint a sicc!

Az első vevő sem volt rest, visszaordított. Egy darabig válogatott sértéseket ordítgattak egymásnak, aztán a vevő elunta, nagy dérrel-dúrral becsapta maga után a patikaajtót. Durr!

Hátha mégis igaza van - gondolta Rimapénteki Rimai Péntekh -, és be kellene vennem egy hirtelen harag elleni tablettát. Ugyan - legyintett azonnal -, nem hirtelen harag ez, egyszerűen csak igazságosság. Igazságos vagyok, annyi az egész. Abból meg kár volna kigyógyulni.

Nem is vett be semmilyen tablettát. Leült, várta a vevőket. Jöttek is, de mind másnak akart venni a balzsamokból, írokból, tablettákból. Saját magának egyik sem. Minek, hiszen nekik aztán semmi hibájuk sincs!

Lassan-lassan el is maradoztak a vevők. Nem akadt senki Rimapénteken, aki elismerte volna magáról, hogy nagyképű, rosszindulatú, irigy, kétszínű, kicsinyes, kapzsi, nagyravágyó, álszerény, alamuszi, torkos, tohonya, pénzsóvár, lelki rest. Nem tudom, ha te Rimapénteken laksz, elmentél volna-e Rimapénteki Rimai Péntekh patikájába valamilyen gyógyszerért? Igen? Nem?

Mert így bizony fölkopott az álla szegény csodapatikusnak. Írjai megpenészedtek, balzsamjai megpimpósodtak, tablettái szétporladtak, ő maga meg búvában-bánatában elbujdosott, ma sem tudja senki, hol lakik, mit csinál - hacsak Bab Berci nem. De ő mélyen hallgat felőle.”

“A new psychological theory holds that human beings exist at different ‘levels of existence.’ At any given level, an individual exhibits the behavior and values characteristic of people at that level; a person who is centralized at a lower level cannot even understand people who are at a higher level.”

(Egy új pszichológiai elmélet szerint az emberi lények különböző “egzisztenciális szinteken” léteznek. Bármelyik szinten a személy olyan viselkedést és jellemző értékeket mutat fel, amelyek az azon a szinten élő emberekre jellemzőek; valaki, aki egy alacsonyabb létezési szinten van, még csak érteni se fogja tudni azokat, akik a magasabb létezési szinten vannak.)

Hogy “új”-e, az relatív, a cikk 1974-ből való, egy viszonylag korai megfogalmazása Clare W Graves több mint 20 évig csiszolgatott elméletének, amiből a (némileg, néha nagyon leegyszerüsített formában…) az azóta is bőven virágzó, sokféleképpen, sokféle szinten  feldogozott SPIRÁLDINAMIKA kinőtt…

A fenti mondat az 1974-es Graves cikk összefoglalójából való, a cikk címe: “Human nature prepares for a monentum leap” (Az emberi természet egy nagy ugrásra készül - írta le 49 éve messze előre látva és egy nagyon elgondolkoztató rendszert/framework-öt sikerült vizionálnia, megálmodnia nagyonis földi körülmények között végzett pszichológiai kutatásai eredményeképpen…).

Így folytatja:

“For many people the prospect of the future is dimmed by what they see as a moral breakdown of our society at both the public and private level. My research, over more than 20 years as a psychologist interested in human values, indicates that something is indeed happening to human values, but it is not so much a collapse in the fiber of man as a sign of human health and intelligence. My research indicates that man is learning that values and ways of living which were good for him at one period in his development are no longer good because of the changed condition of his existence. He is recognizing that the old values are no longer appropriate, but he has not yet understood the new.”

(Sokaknak a jövő igéretét elhalványítja az, amit a társadalom morális összeomlásának látnak mind a magán mind a közösségek szintjén. Több mint 20 éves pszichológusként végzett kutatásom, amely az emberi értékekre irányult, azt jelezte, hogy valóban, az emberi értékekkel történik valami, de ez a valami nem annyira az emberi lényeget, mint az emberi egészség és intelligencia jelét érinti. A kutatásom azt mutatja, hogy az ember mindig is rájött/rájön, hogy  az értékek és az életmód, amely megfelelő volt egy adott fejődési szinten, periódusban, már nem jó, mert a létezési feltételek, körülmények megváltoztak. Felismeri, hogy a régi értékek már nem megfelelőek, de még nem értette meg az újakat…)

…és:

“Briefly, what I am proposing is that the psychology of the mature human being is an unfolding, emergent, oscillating, spiraling process marked by progressive subordination of older, lower-order behavior systems to newer, higher-order systems as man's existential problems change. These systems alternate between focus upon the external world, and attempts to change it, and focus upon the inner world, and attempts to come to peace with it, with the means to each end changing in each alternatively prognostic system. Thus, man tends, normally, to change his psychology as the conditions of his existence change. Each successive state, or level of existence, is a state through which people pass on the way to other states of equilibrium.”

(Röviden, amit javaslok az az, hogy az érett emberi lény pszichológiája egy kibontakozó, kiemelkedő, oszcilláló, dupla spirál alakkal jellemezhető folyamat, amely szerint a régi, alacsonyabb szintű viselkedési rendszer fokozatosan alávetődik az újabb, magasabb szintű rendszernek, ahogy az ember egzisztenciális problémái változnak. Ezek a rendszerek váltakoznak a külső világra fókuszálás, és az azt megváltoztatni igyekvő kísérletek  és a belső világra fókuszálás és az azzal kibékülésre tett kísérletek között, olyan eszközökkel mindkét esetben, hogy minden egyes alternáló előrejelző rendszert segíteni tudja.

Megjegyzés (SZM): egyénre, belső világra fókuszáló a legelső szint, az egyén túlélése a cél, ezt váltja a második, törzsi szint, amely a törzs, a közösség túlélésére fókuszál, a harmadik szint megint az egyént helyezi előtérbe, az erőt, a hatalmat, majd megint a közösségi fókuszú, a vallások hierarchiák, birodalmak világa, amit megint az egyéni központú materiális, kapitalista típusú világ, amit a közösségekre, egyenlőségre törekvő következő, utolsó létfenntartási (subsistance) szint követ, és így változik feljebbi szintek között is, az ún being szinteknél…

Így, az ember, általában, megváltoztatja a pszichológiáját, hogy a létezése mindenkori feltételeinek meg tudjon felelni. Minden egymás után következő állapot vagy létezési szint egy állapot, amelyen az ember keresztülmegy, ahogy létfeltétetelei változnak, a következő egyensúlyi állapot felé.)

…és:

“In some cases, a person may not be genetically or constitutionally equipped to  change in the normal upward direction when the conditions of his existence  change. Instead, he may stabilize and live out his life at any one or a combination  of levels in the hierarchy. Again, he may show the behavior of a level in a  predominantly positive or negative manner, or he may, under certain  circumstances, regress to a behavior system lower in the hierarchy. Thus, an adult  lives in a potentially open system of needs, values and aspirations, but he often  settles into what appears to be a closed system.  Human existence can be likened to a symphony with six+ themes.”

(Bizonyos esetekben egy személy genetikailag vagy egyéb konstitucionális okokból nem képes változni normálisan felfelé irányulóan a következő, a megváltozott körülményekhez igazodó pszichológiai követelményeknek megfelelően. Ehelyett stabilizálja és végigéli az életét valamelyik nem adekvát, vagy akár több nem adekvát szint kombinációjának megfelelően. Sőt az is lehetséges, hogy egy adott szintnek megfelelő, ám elsősorban vagy negatív, vagy pozitív jellegű viselkedést mutat (minden szintnek lehet/van  pozitív és negatív aspektusa!), és még az is lehetséges, hogy bizonyos körülmények között visszatér/visszaesik egy alacsonyabb szintű viselkedésbe, alacsonyabb szintű érték-normákhoz. Így, egy felnőtt a szükségletek, értékek, törekvések potenciálisan nyitott rendszerében él, de gyakran megragad valamiben, ami látszólag zárt rendszer. Az emberi létezés hasonlítható egy 6+ témára épülő szimfóniához.”

Az idézetekből is világosan kitűnik Graves alkotó, teremtő zsenije.

A spiráldinamikai epigonok már csak a szintekről beszélnek, a körülmények és az azok után kullogó, változó pszichológiát jellemző kettős spirál egy, szinteket jelző spirál lett…

Ez volt az eredeti rendszer dióhéjban (Graves nem volt elégedett az idézett tanulmánnyal, állandóan fejlesztette a rendszerét, de a nagy művet csak elkezdeni tudta, befejezni már nem):

A következő ábra az egyes szintek különböző aspektusait mutatja be:

Egy másik ábra az egyes szinteket tovább elemzi:

Megint egy másik ábra 3 rendszert hasonlít össze, Ken Wilberét, Maslow-ét és Graves-ét:

…és ez több rendszert próbál ekvivalenciában ábrázolni. Felhívom a figyelmet az utolsó oszlopra. William Moulton Marston az atyja a DISC-elemzésnek: D-dominancia, piros az egocentrikus szintnek felel meg, az I-interaktív, az okker, a kapitalista, meritokratikus szint, a C-óvatosság, perfekcionista, a kék, a vallásos, vagy hierarchikus szervezeti szintre vonatkozik, az S-stabilitás, a zöld, a törzsi összetartozást, változatkanságot involválja: