HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

október 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31

Friss topikok

Linkblog

Egy roppant érdekes (lehetséges vita-) téma parlagon...

isocrates_coaching 2022.10.22. 22:29

Az úgy volt, hogy egy roppant érdekes, potenciálisan fontos postra bukkantam a Linkedin-en, 12 órával a post felkerülése után, nyilván azért, mert csak úgy juthattam hozzá, hogy egy közvetlen ismerősöm reagált rá, mert a szerzője "2nd", azaz nem közvetlen kontaktom. Nem értek egyet a posttal, vitám van vele (amiben vagy van valami igazam, vagy nincs...), de olyan témát pendít meg, ami gondolatébresztő és egy post ennél sokkal többet nem is kívánhat. De talán mégis...

Ezen a témán szerintem (az eddig 17 db...) like-on kívül minimum beszélni, vitatkozni kellene mellette, ellene. Megérdemli azt, hogy foglaljanak állást a téma szakmai jó ismerősei, de mások is, akiket érinthet, esetleg vonják le gyakorlatban a tanulságot is...

Ez a post, mint a szerző sok más postja is (amelyek szintén esetlegesen, de gyakran eljutnak hozzám), okosan, szellemesen, kreatívan provokálóak, és láthatóan a világ megváltoztatásának igényével lépnek fel, ami szememben egy pozitív attitűd, még ha nála talán jóval szkeptikusabb is vagyok a lehetőségeket illetően (de, persze, ezt se tudhatom biztosan, már hogy szkeptikusabb vagyok-e...:-)))

Mivel commentben nem fértem ki (előfordul...), ideidézem a postot is a maga integralitásában, mint tézist, s utána következik az én anti-tézisem... A célom nem az, hogy igazam legyen (bár néha jól tud esni...:-))), hanem hogy az eddig hamvába holt (vagy olyannak kinéző... ki tudja, PM_ek stb. háttér tevékenységek okán milyen nagy diszkrét sikerre tarthatott számot...)  post életre keljen, és megjelenjenek genuine érvek pro és kontra és győzzön a jobbik...:-))) 

__________________________________________________

Péter Ungvári postja - Onlife Managing Partner

“Érdekesnek találom, hogy miközben a pszichológia előző 50 éve a rövidterápiák, a megoldásfókuszú, viselkedés alapú módszerek terjedéséről szólt, az üzleti életben a „változtasd meg a hozzáállásodat, attitűdödet, fejleszd a személyiséged, változtass a gondolkodásmódodon” tanácsok uralkodnak.

Még az üzleti életen kívül is messze hatékonyabb, ha a probléma („rossz attitűd”) helyett a megoldásokra (jócselekedetek), a hozzáállás, gondolkodásmód helyett a viselkedésre fókuszálunk.

Ha ez így van a legnehezebb élethelyzetekben (súlyos depresszió, gyász, szörnyű családi körülmények) is, akkor miért gondoljuk, hogy az üzleti problémáinkra az „attitűd és gondolkodásmód fejlesztése” a megoldás, és nem az apró viselkedésváltozások?”

___________________________________________________

Érdekes, hogy egy ilyen érdekes felvetésre,  postra 12 órája egyetlen szakember (pszichológus, terapeuta) nem reagál… lehet, rangon aluli nekik ez az esszé stílus, ugyanakkor szerintem nagyon hatékony problémák felvetésére…

Egy amatőr, aki “csak” a business coachinggal, fejlesztéssel próbálkozott, hadd próbáljon ezen az esszé szinten ha nem is válaszolni, de legalább hozzászólni…

Amennyit olvasmányaimból, egyéb tréning-/előadás tapasztalataimból véltem megérteni (mégha nem is mernék annak definiálására vállalkozni, hogy tulajdonképpen mi a terápia általános célja), abból nem következik az a tétel, hogy a tényleg kb. 50-60 éve kialakult röviden kognitív és/vagy brief terapiai módszerek csak a viselkedés megváltoztatást tűzték volna ki célul, de igaz, hogy bizony praktikus (financiális, felgyorsult, türelmetlenebb világ) okokból is az eredeti terápiai célok (bármi legyen is az, de biztosan több, mint  csupán a viselkedés megváltoztatása…) elérését más, gyorsabb, hatékonyabb módszerek kikisérletezésével kiséreljék meg elérni. El kellett hagyni a múlt, a gyerekkor részletekbe menő elemzését, mert nem volt rá idő. Az itt es most-ból kellett kiindulni, abból, amit a páciens “hoz”, és abból próbáltak különböző módszerekkel “főzni”…

2 disclaimer:

  1. csak hozzászólok, hangsúlyozottan az amatőr érdeklődő szintjén (megdöbbenve, hogy szakmai reagálás nuku…), és minden állítás mellett, amely mellett szorosan nincs ott a “szerintem”, vagy “IMHO”, kérem odagondolni. 
  2. Csak az általam olvasmányaimból ismert, a postban meghivatkozott “rövid” terápiákat említem (s azokból is csak kiemelek párat, példaképpen), mert a postban azokról esik szó. Az említés nem lehet teljes a keretek miatt sem… Élő, alkalmazott pszichológiai, terápiai módszerek, megközelítések ezeken kívül igen számosan léteznek, amelyek nem-említése természetesen nem jelenti ignorálásukat. 

Három jelentős iskolát (iskola-"fát") ismerek, hogy konkrétum is legyen, amelyeknek már keletkezésük idején is voltak párhuzamos ágai és amelyekre talán, ha nem lövök nagyon mellé - a post elején a szerzője utal. 

A kognitív terápiák különböző ágai (CT, CBT, REBT, és spin-off-jai, vagy off-shoot-jai) állnak talán legközelebb a post megfogalmazásához, de ezek  sem csak a viselkedés szintjén működnek, hanem a gondolkodásmód is abszolút a célkeresztben van.

A szintén említett “rövid”-terápiáknak minimum 2 ága volt, a palo alto-i és a milwaukee-i. Mind a kettő, más-más alapon, de visszavezethetően bizonyos mértékben Milton H.  Erickson hatására is, dolgozta ki saját módszerét (Erickson hatása még közvetlenebbül érvényesült az NLP egészen sajátos módszerének kidolgozóinak munkásságában is például…).

A Brief Therapy Center (Palo Alto) megalapítói (Fisch, Weakland, Watzlawick) a “brief therapy” módszereinek kidolgozásában teljesen más módszert, megközelítést alkalmaztak, mint a Steve de Shazer és Insoo Kim Berg által alapított Brief Family Therapy Center Milwaukee-ban, ahol az ún. Solution Focused Brief Therapy megközelítését kísérletezték ki. Egyik sem csak a viselkedés megváltoztatását tűzte ki célul…

A post fogalmazásával “Még az üzleti életen kívül is messze hatékonyabb, ha a probléma (“rossz attitűd”)  helyett a megoldásokra (jócselekedetek), a hozzáállás,  gondolkodás  helyett a viselkedésre koncentrálunk.” Az előbbiekben azt próbáltam levezetni, hogy nem, ott sem elég… 

Az pedig, hogy a jó cselekedetekre ösztönözzünk, és a viselkedésen próbáljunk reszelni meggyőződés nélkül, az a marketing tanácsadás - szerintem hiábavaló - próbálkozása lehet csak az üzleti életben. A "fake it till you make it" (szerintem) hosszú, de már közép távon is hiú igyekezet…

Szólj hozzá!

Egy eltévedt comment...

isocrates_coaching 2022.10.18. 07:55

imx-iceberg-pyramide-v3-hu-1024x721.jpg

“andrea luthar reflective supporter - confidante A motiváció érdekes téma de egyúttal félelmetes is tud lenni. Gyakran olyan motivátorok dolgoznak bennünk amikről fogalmunk sincs. És ezzel szembesítve lenni és felfedni létüket és kilétüket akár traumatizálható is lehet. Mit gondolsz?”

Ez volt a trigger ennek a postnak a megírásához…

Azután… “karakter (szóközökkel): 4464. Sok… Linkedin-re ez bizony nem megy fel még postnak se… A korlátok azok, amiket nem szeretek… Ez persze a korlátokat marhára nem érdekli… nekik sok, nekem meg ennyi… impassznak látszik, ha nem lenne blogom… de van…:-)))

Az úgy volt, hogy tegnap kicsit hijack-eltem a Linkedin-en egy kommunikációs expert postját… A post a kérdezés három szintjét taglalta, mellesleg szellemesen (a “miért”,  “hogyan”, “mi” kérdéseket megidézve), ellenállhatatlan vágyat éreztem, és a következő, felszínesen analóg, valójában off-topic commentre ragadtassam magam:

“Pont erre a három kérdésre adja meg a választ az Innermetrix (IMX) személyiségprofil 3 modulja a kitöltő motivációjára (miért?), viselkedésére (hogyan?) és tehetségére (mi?)…:-))) 

Bocs a hijacking-ért, de nagyon adta magát… a post eredeti értelmezésében is remek!”

Azaz, kvázi, nem kvázi, a magam portékáját tettem egy másik árus pultjának a szélére… ormótlan, de poénos… (szerintem…). 

Amúgyis, kakukk, illetve kakukktojás vagyok errefelé, mert merészelek egymástól wild messzeségben lévő, amúgy elég érdekes témákról posztolni állandóan, ami - az általam is belátott street-smart - marketing gondolkodástól jeruzsálemnyi távolságban áll… 

Mindenki maradjon a kaptafánál, én pl. ha már kikötöttem az általános business coach-ság  (ami a fenti okosság mellékága szerint egy nagy hülyeség… The niche, stupid!!! …egyetértek!) után a kizárólag az Innermetrix profilra épülő fejlesztésnél, arról írhatok k@rva színesen és basta… hát én nem…:-))) mert úri kedvem máshogy tartja…

Ott jött a baj, hogy Andrea se a posthoz szólt hozzá, hanem az én eltérítő commentemre kérdezett rá… el is kezdtem írni a szigorúan 1250 karakteres szöveget… nem is volt könnyű, már a másodikat írtam, amikor elszégyeltem magam (ld. fent, miért), töröltem a friss commenteket, és röviden írtam, hogy majd külön írok… ez az!

Andrea (már felütésnek idézett) commentje:

“andrea luthar reflective supporter - confidante A motiváció érdekes téma de egyúttal félelmetes is tud lenni. Gyakran olyan motivátorok dolgoznak bennünk amikről fogalmunk sincs. És ezzel szembesítve lenni és felfedni létüket és kilétüket akár traumatizálható is lehet. Mit gondolsz?”

És akkor a tulajdonképpeni post, amit részben onnan töröltem (eddig tartott az előjáték…)

“Andrea, ilyesmit még senkinél se tapasztaltam. Nem az árnyékodat, azaz a jungi shadow-dat mutatja meg a rendszer, hanem a motivációs profilod színét. Az pedig pozitív megismerési élmény értékű. Mint a másik két modulról, erről is elmondható, hogy nincs rosszabb, jobb profil. Inkább az életed puzzle darabkái, amelyek önmagukban nem adnak teljes képet. 

Mert Te sem állsz önmagadban, inkább mindig valamilyen kontextusban létezel, a környezetedbe abszolút beintegrálódva, tehát van másik oldal (aki azt hiszi, hogy nincs beintegrálódva, az pont azon keresztül van beintegrálódva, hogy állandóan kapálódzik, hogy “…én nem! én nem!…)…

A rész-profilok, amelyek egy nagy egésszé állnak össze a végén em jók, rosszak önmagukban. Az adott helyzetbe, tevékenység puzzle darabkáival kirakva mutathatnak adekvátságot, vagy inadekvátságot. Megmutatják, hogy milyen vagy, és hogy mit választasz, vagy választottál kontextusodnak/környezetidnek, nos, olyan állítás már megreszkírozható, hogy ahhoz/azokhoz többé-kevésbé passzolnak-e ezek a jellemzők, vagy nem. A két forrásból származó puzzle darabok eszerint adhatnak egy harmonikus, szép képet együtt, vagy esetleg egy kicsit zavarosat…

A motivációs modulról… a konkrét kérdésedre… Ugyanúgy, mint a DISC típusú, “hogyan látnak Téged viselkedni, működni különböző helyzetekben a többiek” profilt nem határoz meg teljesen egy összetevő, valaki nem csak D (piros), ott van a többi összetevő is, színezik a képet, mindenkinél egyedi kombinációban, két “piros” (értsd, a 4 összetevő közül a D (piros) a legnagyobb számértékű) nem ugyanaz, az értèk/motivációs modul 7 összetevője sem  áll egyedül (persze különböznek, van legnagyobb, legkisebb…), belesimul egy motivációs profilba, ahol az egyes összetevők az egyénre specifikus kombinációjában jelenítődnek meg… 

…ebben az Innermetrix komplex profilban, az érték/motivációs profil 7 alapvető, mély (mindig kisebb nagyobb, de ráismerő, inkább pozitív, előfordul, hogy aha-élményt okozó rá-/felismerést generálva kitöltőnél) összetevő-mátrix-szal dolgozik: 

  • esztétika (tágabban balance, egyensúly keresés, az én második legerősebb motivációm), 
  • gazdasági (tágabban fogható eredményre törekvés), 
  • individualista (az egyéni út fontossága, az én harmadik legerősebb motivációm), 
  • politikai (tágabban a befolyásra, hatás elérésére törekvés), 
  • szabályozási (rend, összefüggések iránti motiváció), 
  • altruista (motiváltság foka mások segítésére)  és az  
  • elméleti (tudás iránti ellenállhatatkan vàgy, az én legerôsebb motivációm).

Mi is lehetne ebben félelmetes?

Írtam már valahol itt is, hogy a harmadik modul, a tehetségek/mindset (érzékelési & döntési preferenciák) Hartmann-i axológia alapjain álló modul kicsit különbözik az első kettőtől. Ha nem is félelmetes, viszont fontos gerincét adja a profilnak és a másik kettőtől eltérően akkor is megtartjuk személyesnek, ha egyébként egy együtt dolgozó munkacsapatnak egyszerre használjuk fel fejlesztési alapnak az Innermetrix egyéni felmérések összevetéséből származó szinergiát. 

Köszönöm, Andrea, hogy megkérdezted!

Szólj hozzá!

Nyúlfarknyi használati utasítás az IMX profilhoz...

isocrates_coaching 2022.10.04. 12:18

Sok minden érdekel, sok “projektem” van, írok róluk, miközben vannak, akik meg azt mondják, vagy a szakmát nyomd itt, vagy az érdekeset, a kettő nem megy…

Szerintem meg van harmadik út. Van egy vezérfonál, ami fel-felbukkan a postok/commentek között (a commentek sokkal fontosabbak szerintem, mint egyesek gondolják, néha fontosabbak a postoknál is…), hogy Te mit csinálsz, mi a fő tevékenységed… De amúgy - és ez a lényeg - hitelesen vagy itt a gondolataiddal.

…senki sem a szakmájával kel és fekszik (aki igen, annak gratulálok, remélem megéri…), és hozzászólsz, postolsz, ha van éppen időd, abban, ami éppen érdekel, így friss vagy, genuine és hiteles…

Valószínüleg (szerintem biztos… persze, ez lehet véleményes), hogy dolgozni is azzal jobb, akinek színes érdeklődési köre van, és nem unalmas…

Látok itt olyan virtuózokat, nem is egyet, aki szigorúan egy kis körben a szakmáját járja körül, és mégis (?) annyira kreatív, hogy mindig érdekes. Azután van, akinél a harmadik postig megtudom, mit csinál, mit ajánl, de vagy írok neki, vagy elteszem a címet későbbre, de a postjai nem fognak érdekelni, mert unalmasak.

Írtam mostanában, mint mindig, sok mindenről, de néha azért haza is jövök az Innermetrix személyiségprofilhoz, ami remek fejlesztési alap egyének és csapatok számára is.

Egy commentre ma reggel írt válaszom magamat is meglepett, ezért kiemelem ide.
Ez eredetileg Linkedin postnak készült, amely egy aznap reggeli comment-váltásból indult ki...

A post a motivációról szólt, a comment meg ezt írta: “…Mielőtt kognitív szinten motiválni kezdünk fontos hogy érzelmileg legyenek a kollégák olyan szinten, hogy befogadják.”

Ez megindította a fantáziámat, és ezt írtam rá, és az IMX megnevezése nélkül körülírtam tömören, mi mindenre lehet használni:

“Hoppá, érdekes szempont, az idő, a bemelegítés, az “előjáték”. A bizalom építés, hogy legyen szabad vegyértékük, kapacitásuk.

Azután meg nem egyformák a motivációs levier-éik, “emelőik”. Kiismerni, ki miban jobb, olyan job-ot feladatot adni, oda szervezni.

Aki erősebb praktikus, őt végrahajtani, aki erősebben szisztemikus, őt tervezni, dispatch-elni, aki erősebben empátiás, őt kapcsolat-erősítésre, aki jó szakmai intuícióval képes dönteni új helyzetekben, istenments micromanagelni, aki jó új helyzetekben kapcsolatot teremteni, kliensekkel, interface helyzetekbe helyezni, aki alapos adatokban, információkban, őt elemezni, akinek fontos a működéséhez az állandóság, külön segíteni a változáskor.

És még nem beszéltünk az értékek által meghatározott motiváció pontenciálról, még nem motiváltunk kognitíven, nem dumáltunk, csak a csapat munkáját szerveztük meg úgy, hogy a természetes erősségek működésbe jöhessenek, ezt pozicionálási motivációnak nevezném…


…és az alkalmasan megválasztott kognitív motiváció az egyéni motivációs vektorok mentén, kinek mi az erős (pl. ezek a “vektorok” lehetnek: esztétikai/harmónia, gazdasági/eredmény-orientáltság, individualista, politikai/hatás-/befolyás-keresés, altruista/segítő, elmélet/tudás…)”

Ez utóbbi bekezdéshez illusztráció a saját értékek/motivációs profilom:

innermetrix_motivacios_profil_2015.jpeg

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása