HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

szeptember 2022
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Friss topikok

Linkblog

Az autókról... de tágabban az energiáról, a környezetvédelemről és a nyersanyagokról is...

isocrates_coaching 2022.09.20. 13:11

Ez a post két közvetlenül egymás után született közvetlen Linkedin post összeforrasztása, a nagyon gazdag commentekből is beemelve egy-két lényeges infót. Ez a „hívó”, kicsit provokatív illusztráció, ami jól működött a Linkedin-en a sikeresebb „autós” postnál...:-))) A tartalom azután jóval árnyaltabb, és semiképpen sem szimplán az e-autóról szól (amit ez a provokatív illusztráció sejtethetne), amivel önmagában semmi bajom... 

e-auto.jpeg

Let’s begin with the beginning... Egy combo volt két post, az egyikből született a másik, kezdjük tehát az „anya”-posttal... 

„Azoknak, akiket tényleg érdekel a hosszú táv, és nem azoknak, akik valamelyik mítoszba belekapaszkodva nyugtatgatják magukat, hogy ok, 1-2 év, vírus se lesz, háború se lesz, de újra lesz business as usual, mintha semmi se történt volna…

Sok anyagot nézek végig, olvasok el, főleg franciául (ott nagyon jók vannak, reálisak), de ez a szokásos rövidségű TED videó az (angol nyelven), amelyik a lehetséges problémákat és megoldásokat komplexen & legkönnyebben emészthető módon közelíti meg. Igen, ez nem egy kollapszológiai jelentés, hanem hogy milyen élet- és business környezetre kell hosszú távon felkészülni!

Guys, ami volt, volt, a “tudomány majd megoldja”, a “zöld energia majd megoldja”, pláne “35-től már nincs se diesel se benzin autó kitéve a szalonban”, és gondolhotod, a benzinkutaknak is ha lesz mondjuk még plusz kb. 10 évük… Ezek - ebben a primitív formában - felejtősek, amennyit megoldanak, annyi, vagy több gondot okoznak (ez a videóban remekül ki van poentírozva…).

Érdekesek hangzanak el a végén. Pl. vége a növekedésnek, ha akarjuk egyébként, ha nem (a fosszilis energia - amire még mindig alapvetően támaszkodik az emberiség - túl van kitermelési maximumán, és mivel a növekedés az energiával majdnem teljesen lineárisan arányos, ha csökken az energia, csökken a növekedés… jobb lenne, ha elébe mennénk, hozzá szoknánk…).

A zöld energia nem szabályozható és nem tárolható. Ha nagyon fúj a szél, süt a nap, maximum, máskor meg nem. A fogyasztás meg szabályozást igényel. Ezért hiába építettek sok-sok milliárd euróért a németek pl. zöld energia forrásokat, párhuzamosan nem építették le a fosszilis üzemanyagú erőműveket (csak az atom meghajtásúakat, most azután meg is szívták, mint a torkos borz…).

Plusz, a zöld energiához rengeteg részben nehezen beszerezhető nyersanyag, fém, stb. kell, ami jelentős vízmennyiséget igényel, és maga is környezetszennyező. Ez jól ki van fejtve a videóban, a zöld energia szabályozhatósági hiányossága és a növekedés lassan törvényszerűen csökkenésbe válása (ha akarjuk, ha nem, és akkor már jobb, ha “akarjuk”, azaz felkészülünk rá) máshol főleg francia anyagokban van kifejtve…”

A mindjárt jövő második posthoz linkeltem ugyan, de idevaló egy francia energiagazdálkodási szakértő angol nyelvű előadása, ami igazából ehhez a posthoz kiegészítés (aki bírja a franciát, és tetszett neki ez, az előadónak rengeteg francia nyelvű videója is van a youtube-on).

 

Az egyik commentből emelem ki a válaszom egy részét, ami szintén ennek az első postnak a témájához passzol: 

„Ez az említett 3-as satu, amiből az emberiség próbál kitörni (energia-válság, környezetvédelmi katasztrófa veszélye, többrétegű nyersanyag-kitermelési, & -hozzáférés probléma) szorosan összefügg, ez az új nekem a jobb elemzésekben. ...Egyikhez sem lehet már hozzányúlni, hogy a másik kettőt ne érintené alapvetően. Minden jelentős politikai/hatalmi szintre elérő (tehát nagy volumenben finanszírozni képes) megoldás-keresés ezt még nem veszi figyelembe… nem overall megoldások… valamit (néha látszanak…) megoldanak, miközben előfordul, hogy máshol akár egyenszilárdságú kárt okoznak. Láttál már vízágyat? Olyan ez… itt le, ott fel…”

_________________________________________________________

A fenti kiemelt bekezdésből született még aznap az EU 2035-ös belsőégésű motor forgalombahozatali tiltás lehetséges - intuitív alapon megfogalmazott – következményei néhány pontban zanzásítva. Azután a commentekkel együtt a tartalom vagy 10-szeresére nőtt, amelynek a legfontosabb megjegyzendő elemeit emelem ide be.... 

Nos, akkor a fenti kiemelt bekezdés kicsit kibontva, ahogy eredetileg a Linkedin-en megjelent... leszögezem, mert nem volt világos többek számára, (1) ez nem az e-autózás ellen szól, (2) viszont az autót vásárlók szempontjait próbálja figyelembevenni, ha ez nem is triviális elsőre. Már enélkül is elég jelentős infó-hegyet érdemes megmászni ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, ehhez a pack-hoz tettem hozzá néhány szempontot. Később utalok rá konkréten, hogy személyesen nekem hogyan befolyásolta ez is a legújabb autóm vásárlási kondícióit.  

„Ez mire lesz jó, ez a baromság, hogy 13 év múlva nem lehet - tudtommal csak Európában - fosszilis energia meghajtotta gépkocsit forgalomba hozni?!

Elmondom, ami eszembe jut, mire lesz “jó”:

1. 13 év nem nagy idő, Elemér, a (már csak) benzines/hibrid autók fejlesztése leáll, ha már nem állt le. És a választék is csökkenhet, akinek Európa csak egy niche, úgy ahogy van, kivonulhat, azután találj majd szervízt és alkatrészt a még meglévőkhöz…

2. Európa egyik legeredményesebb és legnagyobb margin-ú export cikke az autó, de a belső forgalma is jelentős, főleg a luxus kategóriában. Ezzel az intézkedéssel lábon lőttük magunkat (igen, “mi”, ld. Audi, Mercedes…)

3. Energiánk most sincs elég, az atomerőművek vita tárgya, a zöld energia túlnyomó része szeszélyes, nem tervezhető teljesítményű, és erre engedjük rá a teljes autóparkot, kb. 23 év múlva (13 fix + kb. 10 év kifutás), de lehet, előbb, mert elzárják majd a nagyobb városokat, nem lehet egyszerűen behajtani a fosszilis meghajtású autókkal.

4. OK, de a meglévő autókat nem kell beszolgáltatni 13 év múlva… de mit gondolsz, meddig fogja megérni fenntartani ezt a szintű benzinkút hálózatot?! A végén majd olyan nehéz lesz benzinhez jutni, mint ma áramhoz az elektromos autóba…

5. A sokemeletes bérházakban, lakótelepeken lakók hol fogják tölteni az e-autóikat? Egyáltalán, az elosztó hálózat az hogy lesz (most nem a sheer mennyiség, hanem az elosztás…)? Tudom, addigra lesz olyan akkumulátor… és hány kiló lesz a személyautó? Ma 2 tonna, holnap 3-4?

6. És a kamionok. Nem olvastam, arra mit találtak ki… úgy értem szabályozástechnikailag… ők se vajon? na mindegy…

Tudtad, hogy pl. a norvégok, a brazilok az áramot majdnem teljes egészében vízenergiából termelik? Úgy könnyű elektrifikálni… és úgy tényleg zöld az e-autó, legalábbis a működtetése…”

_____________________________________________________

Na ez nagyot ment, talán eddigi legnagyobbat, nem emlékszem pontosan, ez a második post. Amikor ezt írom, 4 nappal később: 6600 impressions (és még növekszik...), 27 like és 52 comment. 

Alapvetően ehhez a másodikhoz jött viszonylag sok comment, inkább szkeptikus, vagy egyenesen ellentmondó, de náhány szimpatizáló, kiegészítő comment is, sőt néhány szkeptikussal is (akár majdnem teljes egyetértésre is sikerül jutnom a comment-váltások eredményeképpen). Voltak érdekes gazdagító, kiegészítő, új szempontokat behozó megjegyzések és a commentek alapján én is finomítottam, bővítettem, vagy akár kicsit rektifikáltam is az érveléseimet. 

Elsőnek egy kétrészes magyar nyelvű videó autó szakértőktől az autózás jövőjérők. Bár kétéves, de abszolút érvényes. Az egyik commentelő linkelte a posthoz. Ezt a konkrét videót nem ismertem előtte, bár mindkét szakértővel láttam már videókat. Egyrészt ahhoz képest és érdeklődő amatőr vagyok csak, a szakértők véleménye a jelenlegi helyzetről meglepő párhuzamosságokat mutat (bár az én hevenyészett pontjaim kicsit nagyobbbat markolnak), a videó viszont érdekes megoldási opciókat is felvázol, ami az én postomba nem is fért volna bele (nem is gondoltam, hogy bele kellene férjen...)...

 ...és a második rész:

 

János Szűcs commentje teljes egészében:

„Én is ostobaságnak tartom előre eldönteni, hogy ne legyen benzines autó. Majd amikor megoldódik az összes probléma az elektromos autókkal, akkor lehet váltani. De addig:
- hogyan töltsünk (amiket írtál, teljesen jogosak)
- az akkumulátor csere gyakorlatilag egy új alváz felépítésével jár (nem minden típusnál)
- LÍTIUM (az egyik legritkább elem az Univerzumban)
- ha valaki hosszabb útra megy, mondjuk autóval Párizsba, hányszor kell megállnia és mennyi időt veszt el a töltéssel
- az elektromos rollerek akkumulátor (lítium) igénye versenyhelyzetet és hiányt is teremthet
- az akkumulátorgyártás energiaigénye és természetszennyezése nem elhanyagolható
- TŰZVESZÉLY

Én inkább erre szavazok:
- tegyenek át minden szárazföldi szállítást (kamionok) vasútra, amit szél-, és napenergiából előállított árammal táplálnak: 0 szennyezés
- hidrogén motorok, a hidrogént szintén szél-, és napenergiával elő lehet állítani (tudom vannak súlyos problémák a hidrogénnel is, de ezen dolgozni kell)
- ingyenes elektromos hajtású tömegközlekedés
- bérelhető, kis méretű városi elektromos autók városon belülre, városon kívüli közösségi parkolók a saját járművekhez, ezeket csak akkor vesszük elő, ha tényleg kell, amúgy utazni is vasúton utazunk.” 

Még egy comment integrálisan ugyancsak tőle:

„Igen, a hidrogén nehezen tárolható, és kicsi a fajlagosan kinyerhető energia. Én úgy remélem, kitalálnak valamilyen fraktál szerkezetű szénszálas anyagot, aminek hatalmas lesz a felületete, és ott lesz megköthető a hidrogén. A másik járható út, ha sikerülne nagyobb energiatartalmú szénhidrogént előállítani a hidrogénből, zöld energiával, természetszennyezés nélkül. Addig én mindenképpen átpakolnék mindent, amit lehet vasútra.

És ami különösen irritál, a SUV és városi terepjáró mánia. Én kitiltanám őket a városokból, és extra adóval terhelném a használatukat. Állami támogatást adnék a kisautó vásárlóknak. És elkezdenék magyar kisautókat gyártani, nem tudom a kezdeti lelkesedés miért maradt abba.” 

...amire ezt válaszoltam (szintén teljes comment):

„Reménykedjünk…:-))) de ugye nem csak a tárolása nehéz, de a folyamatos (nem egyszeri!) előállítása is eleve energiát igényel, ezért a totál energia-mérlegében nagyobb problémát látok. De mondom, Neked legyen igazad! És a tárolási ötlet érdekes, erről nem hallottam…

A franciáknál már egy kongresszusi bizottsági meghallgatásban is elhangzott (youtube videóból), hogy például védővámokkal biztosított módon el kellene kezdeni kis fogyasztású “népautók” (Volkswagen, ismerős…) gyártását. Egy másik ötlet pl. arrafelé is mutatott ugyanott, amit említettél előbb, a bérlet felé eltolódás elősegítésére, hogy aki ragaszkodna a saját gépkocsihoz, éves vignettát kéne vásárolnia (a dugódíj általánosítása), ami akár az autó árának a feléig is emelkedhetne…

…tudom, egyelőre nekünk még abszurdnak hangozhat, de ha például most egy igazi kemény télnek néznénk elébe, szerintem az ilyen gondolatok talán majd kevésbé tűnhetnek abszurdnak… Még nem vesszük szerintem igazán komolyan, milyen az, amikor nem csak olajválság van, mint a 70-es évek végén, hanem totális energiaválság…”

Valakinek válaszul egy érdekes diesel vs elektromos kamion összehasonlításról is beszámoltam, amire nemrégen a youtube-on bukkantam:

„Egy Diesel Cummins MV vs iMV Electric Truck teherautó összehasonlítása (Winkler Robi is említi a témát…). Még abszurdabb tényleg, mint a személygépkocsinál. A Diesel alap ára 80-90 ezer dollár (függ a választott motortól, az EV 250 ezer...). De, ahogy mondják, a karbantartási költségek az EV-nél kisebbek, állítólag az évek alatt a költségek kiegyenlítődnek.

Driving range:
Diesel MV 400+ miles (kb. 640 km)
iMV 135 miles (216 km)… a gyárilag ígért…

Fogyasztás:
Diesel MV 6-7 mpg - miles per gallon (34-39 l/100km)

Tankolás/feltöltés ideje:
Diesel MV kb. 10 perc (5,5 USD/gallon - 1 gallon= 3,8 l, tehát kb 1,5 USD/l, 400 Ft-jával 600 Ft/l) 70 gallon = kb. 270 l üzemanyagtartály megtankolása 385 dollár, 154 ezer Ft)
iMV 210 kW Lithium battery package, normál töltőzsinórral 8 óra, gyorstöltővel 90 perc (azt hiszem, 80%-ig)

Gyorsulás:
kb. megegyezik, mert az elektro motort úgy állították be, hogy diesel érzése legyen a sofőrnek, ne ugrabugráljon a teherautó.)” 

A vonatkozó video:

Egy érdekes új szempontot hozott be valaki (a comment teljes egészében):

„Egy jó cél egyszerre kell, hogy lelkesítő és rémisztő legyen, mert a komfortzóna határán túl van. Lehet, hogy nem érjük el ezt az idilli állapotot, de törekedni kell rá. Mert ha mindent beleadunk, hogy ezt elérjük ilyen rövid idő alatt, valószínűleg közelebb jutunk ehhez, mintha egyáltalán meg sem próbálnánk.

Igen, lesznek nehézségek. Lesznek megszűnő munkahelyek (ezzel biztosan lehet rémisztgetni sok embert), de biztosan lesznek olyanok új munkahelyek, amiket ma még el sem tudunk képzelni.(Akkumulátor újrahasznosítási manager, elektromos töltőhálózat karbantartó, stb)

Az egész biztosan olyan energiahálózati átalakítással jár, aminek ma még senki sem látja a részleteit, főleg hogy mit jelent ez az egyes lakótelepek vonatkozásában. De akkor meg se próbáljuk?”

...amire az én commentem: 

„Köszönöm! A stretched cél hasznossága új elem itt, és figyelemreméltó. Nehéz ellene érvelni, mert pl. a management szempontjából egyet is értek vele, volt is egy érdekes, korai (lehet, vagy 40 éves) management/motivációs könyv, aminek egyszerű címe volt “110%”, és erre a rugóra járt.

Hogy hogyan kell valamit megváltoztatni hatékonyan, nagy kérdés marad mindig. Az intuíciómat próbáltam dolgoztatni, hogy így, ahogy kitalálták, talán nem fog menni, és nagyobb bajt okoznak szerintem már, mint amennyi a stretched cél hasznából keletkezni fog, és még egy káosz-elemet visznek a nagy rendszerbe. Más comment-válaszban is írtam, hogy nem tartom magam tévedhetetlennek, és várakozásomon felül érdekes dolgok merültek fel, pl. ez is.

Azt is gondolom, hogy a pars pro toto jelensége lehetne (és talán lesz is…) a válasz erre az érvelésre, ti. ami igaz lehet a részre, kicsiben, az nem biztos, hogy igaz tud lenni az egészre. A lépték néha döntő.

Még azt is gondolom ide, hogy mi lenne, ha azt folytatnánk, ami most történik már? Ilyen mesterséges kényszer nélkül is jó tempóban elektrofikálódik az autópark. A diesel kifutott, a benzinesek meg egyre kisebb fogyasztásúak. Már az 1 l/100 km a cél. Jövőre megint csomó új e-autó lesz. A trend bíztató…”

 ______________________________________________________

A mai autóválasztás/-vásárlás nehézségei – némi saját történettel (válasz-commentemből): 

Általánosabban: 

„ Azok az elemzések fogják meg a lába közt a tőgyét és nem a szarvát, akik abba mennek bele, hogy mire akarod használni, attól függ, milyen lenne Neked az ideális autó (amíg lesz saját magánhasználatú autó egyáltalán…).

Kezdjük mindjárt az e-autóval. Ideális városi autó. Működése kevésbé szennyez (nehezebbek még a fosszilis üzemenyagúaknàl, nagyobb a gumikopás, az útkopás, az ebből származó porterhelés általában nagyobb az e-autóknál). Persze az ideális a garázs, vagy a kerti töltés.

Hosszú távra kockázatos vele menni a jelenlegi ellátottság mellett és a nem otthoni töltés egész Európában drágább is tudomásom szerint, mint otthon.

Gyakori városi, rendszeres nagy távolság használat mellett a plug-in hibrid lehet optimális (de csak akkor éri meg, ha tényleg mind a kettő funkcióra rendszeresen kihasználják), a fosszilis, hibrid használata meg hasonló vegyes.” 

...és akkor a személyes szempont, amit ígértem beágyazva egy válasz-commentbe (amiben részben az eredeti második, autós post (1) pontjára is utalok és egy vidóra (idéz: 

„...Pl. ha megnézel ilyen autós videókat, a fosszilis/robbanómotoros autók hatásfokára összehasonlítás céljára általában 30 %-ot találsz, az elektromos autóra 70 %-ot. Az új hibrid szívómotorjának a hatásfoka 41 %. Nem mindegy, 37%-kal jobb a kvázi átlag robbanómotor hatásfokánál! There is a room for improvement..:-)))

És hogy hogyan veszik el a szakértelem, arra jó recent példa a francia atomenergia ipar. 60-as években a francia állam letette a garast az atomerőművek mellett, és fantasztikus befektetéssel az elektromos energia termelés 60 %-a ilyen alapú - papíron. Ám beindult a zöld mozgalom 10-15 éve, François Holland már előírta az 50-50%-os célt a megújuló energiával.

Az agyelszívás megtörtént, ma 56 erőműből fele áll, és importálják az áramot, amíg helyre nem hozzák mindet.

Az emberek, cégek 10-15 évben gondolkoznak, egy 13 évre tervezett dolog már ma is hat. Ma még top technológiával gyártják az autókat. Én ezért cserélem le most a tökéletesen funkcionáló “régi” hibridemet, „még most kell autót venni“…:-))) de… már sajnálom…” 

...és amikor a körülírásból az egyik commentelő kitalálta, milyen lehet a mostani: 

„4x4 hibrid = rav4” 

Ezt válaszoltam: 

„Talált, süllyedt… és ráadásul 2017-es, a 2016-18-as legjobb RAV4 souche-ból… A feleségem már mondja, hogy csak akkor fogom igazán sajnálni, amikor tényleg eladom…:-)))”

 

 

 

Szólj hozzá!

Francis Bacon (1561-1626) : Of Envy/Az irigységről - Praktikus megközelítés…

isocrates_coaching 2022.09.13. 09:14

74898944-f683-4ef3-9d2e-04af873c0fb7.jpeg“…Mindenesetre Bacon azt javasolja, hogy aki nagyságát nyíltan és gondtalanul megmutatja, az kevesebb irigységet von magára, mint aki mesterkélten és álszenten, alattomos módon teszi ezt. Olyan irigységkerülés, amely esetében  észreveszik a szándékot, veszélyesebb, mintha egyáltalán nem próbálják meg: aki saját nagyságát (szerencséjét, tekintélyét, stb.) csak ügyetlenül, félsikerrel próbálja elrejteni, vagy leértékelni, olyannak látszik, mintha azt mondaná anélkül, hogy valóban elhinné, hogy a sorsnak voltaképpen szemrehányást kellenne tennie, mert jobban bánt vele, mint megérdemelné. Az ilyen ember azt a látszatot kelti, mintha tudatában lenne saját értéktelenségének, és másokat éppen ezzel ingerel arra, hogy irigyeljék őt. Bacon egy másik helyen utal arra, hogy az irigykedők ellenszenvét különösen az lobbantja fel, ha észreveszik, hogy az irigyelt személy irigységük révén bizonytalanná vált, és felemás gesztusokkal próbál elébe menni negatív érzéseiknek.”

Szólj hozzá!

A flow extázisa…

isocrates_coaching 2022.09.13. 09:00

566af3fa-1eaf-4b62-a274-aedf86a0f2bf.jpegAmikor először gondolkoztam el, hogy a diesel autóm után milyenbe is akarok ülni, egy szalonban beültem egybe (nem mentem vele…), kb. 7 évvel ezelőtt, egy SUV-ba, és fura volt. Magas volt, fura volt az a televízió középen, és megkérdeztem, hogy a hibrid miért nem zöld rendszámos (az ingyen parkolás, meg a buszsáv nagyon megtetszett). Ott voltak már körülöttem, de csak ilyen sound-bite-ok jutottak el hozzám, nem tudtam, melyiket kell az elektromos hálózatból tölteni, mi az a hibrid (most meg már lágy hibrid is van…), mi az, hogy újra tölti magát?! Mivel? Azután ezen a partikuláris területen kiképeztem magam, és 5 éve megvettem az első hibridet… Szerintem mindennel így vagyok, talán így vagyunk… ahol a fókusz, ott a figyelem, ahol a figyelem, ott a fókusz. És annyi minden van, nem lehet mindenütt ott a fókusz…

Rohan az élet, infókkal szőnyegbombáznak minket, nem mellettünk rohan, hanem elragad bennünket, és alig van időnk, energiánk, hogy a rohanásban épphogy, ha sikerül, elkerüljük az éles sziklákat, és ne boruljunk fel a kis lélekvesztőnkkel. Igen, a rafting a kedvenc metafórám erre az egészre, régóta ízlelgetem, forgatom, “ki akarom rakni”, mint egy Rubik-kockát, de nincs rá idő…

Elragad a flow, és már meg is ideologizálták, hogy ez a frankó, a flow-ban, a sodrásban lenni (az út a lényeg, nem a cél… micsoda baromság ez is, ha egyszer tényleg belegondolnál… miközben amikor elkezdték használni, még volt értelme, de azt mi közben kilúgoztuk, papagáj-ismétléssé, tartalom-nélkülivé vált). Sőt, annak már lelkifurdalása is legyen, aki nem a komfort-zónáján kívül van (azaz a komfort zónájában “lustálkodik”, lopja a napot…), mert a téma apostolai szerint komfort-zónában (értsd a parton, a sátorban, rafting előtt/után) nem lehet tanulni… tanulni… mintha általában ez lenne az emberek titkos leghőbb vágya…

Az új fétis is, a permanens tanulás… miközben az egyetemeken is, emlékszem, a kis kettesért imádkoztak sokan, azaz már ott sem tanultak rendesen, és a diplomával a kézben?! Miközben amikor kilép az egyetem kapuján, az is félig elavult már (vagy ma már háromnegyedig…), amit nem tanult meg rendesen, ott, ahol elvileg “hivatalból” tanulnak az emberek, azt hiszi, egy bon-t kapott, hogy soha a büdös életben ne kelljen többet tanulnia… élet-hosszig tanulás  (miközben tudom, ez lenne a normál), most komolyan, járt már az életben, a sűrűjében az, aki azt hiszi, hogy ez hajtaná az embereket, úgy általában?!

Flow és sztázis/megállás, pihenő dinamikája meghatározó már a biológiában is… Valamikor (volt ilyen?) volt egy fekete doboz bennünk, ami az inputokat feldolgozta, megemésztette, és outputok lettek belőle. Ez egy komoly szerkezet volt, génjeinkből, tapasztalatainkból, tanulásunkból épült fel, gazdagodott ez a feldolgozó mechanizmus, amely biztosította, hogy a döntéseink (outputjaink) megfontoltabbak, átgondoltabbak, megrágottabbak voltak. 

Kevesebb volt az input, volt idő, energia a feldolgozásra. A fekete doboz megmaradt, és főleg az illúziója, hogy ugyanúgy működik, működünk. De az input-/output-kontroll damaged lett, főleg az output-kontroll. Nem bírja ez a megrongálódott, szedett-vedett fekete doboz a terhelést, de persze, még mindig úgy csinálunk, mint ha ez a fekete doboz még mindig az a fekete doboz, a kritikai, egyáltalán a saját gondolkozás generátora lenne…

És az elit a flow extázisának vallását vallja, nem veszi észre, hogy egyre nagyobb a szakadék és a nép, az istenadta nép már régen nem követi…

Szólj hozzá!

Az olvasásról…

isocrates_coaching 2022.09.10. 04:01

009ac6f3-e8c6-4860-9e97-4ef0b2150836.jpeg…csináljunk egy ellenpróbát… ha mindenki kizárólag szórakozás céljára fog olvasni (ha egyáltalán…) a “figyelemhiányos társadalmak korszakában” (esetleg még a kötelező minimumot, hogy papírt szerezzen az iskolákban, tehát könnyű gyönyörért & kényszerből), és senki a genuine többlet tudásért, hogy építhessen az őt megelőzők, egyáltalán akár kortárs “mások”  munkásságára, élettapasztalatára, tudományokban az addig kumulálódott szakmai ismeretekre/tudásra, hogyan lesz tovább? Mi lesz akkor?

Akkor bizony menthetetlenül stagnálni kezd majd az emberiség, és rendre “újrakezdi” generációnként & egyénenként az élet mélyebb rétegeinek felfedezését, nem jut kettőről a háromra (nem fogja ismerni az egyet és a kettőt, mindent mindig nulláról, “tiszta lappal” fog kezdeni), azonos, és nagyon hasonló hibákat fog mindig újra es újra elkövetni, és mind az IQ, mind az EQ kapacitása csökkenő tendenciát mutat majd (az EQ kialakulásában, fenntartásában a klasszikus irodalomnak főleg irodalom formában magunkhoz véve, hozzátéve még a filmművészet határozottan nem mondjuk “Dumb and Dumber”-rel jellemezhető vonulatát, komoly szerepe van…).

4031530a-431e-4c00-b1ef-7ba740b84be8.jpegMár láthatóak ezen jelenségek tömeges jelei, de még generációnként megjelenik egy egyre kisebbedő kisebbség, akit megcsíp gyerekkorában a múlt minden szempontú megismerésének cece-legye, és nem elégszik meg az iskolai “tankönyv-kivonatolás” íztelen-szagtalan-menthetetlenül unalmas világával, vagy a felvizezett ún. ismeretterjesztő csatornák villogó mesterséges csillogású ruhába öltöztetett limonádéjával, hanem kifejlődik benne egy ellenállhatatlan vágy megismerni a tudást az eredeti formájában, aminek még mindig egyetlen hiteles formája a könyv (ha esetleg e-könyv, vagy hangos-könyv formában is…) és az eredeti, nem-zanzásított/-kivonatolt tanulmány. 

58a6bd79-5768-49b0-b8d3-8ae44ec45003.jpegÉs ez a kis része lesz minden generációnak, aki továbbviszi a tudás fáklyáját, amely (Isaac Newton (1643-1727) kifejezésével) “óriások vállán állva”, továbbviszi, megújítja, hozzátesz a szélesebb értelemben vett emberi kultúrához,  tudományhoz, irodalomhoz, művészethez. Ez a kis hányad írja meg a generáció legfontosabb dokumentumait (legyen az regény, filozófiai esszé vagy tudományos tanulmány, vagy képzőművészeti alkotás), amely elhelyezi a generációt az emberiség generációs tudásfáján, ez a kis hányad fogja mind technikai/technológiai, mind politikai, mind természet- és társadalomtudományi értelemben megújítani, továbbvinni az emberiség tudását...

515c2cdc-6b7a-43ec-a212-38c673af7e7a.jpegEzen a kis hányadon múlik, hogy megáll-e az időben szellemileg az emberiség, hogy minden generáció a saját bőrén újrakezdje majd megtapasztalni az élet M.O.-ját, vagy a generációk tudása, életismerete, bölcsessége generációról generációról gazdagodni fog, ezáltal az emberiség mint emberiség egyre bölcsebben fog élni, egyre bölcsebb döntéseket fog hozni, tanul abból az immense tapasztalatból, amit az előtte ittjártak hátrahagytak.

954cf4af-b8c5-4adb-b276-030e4ccba6f0.jpegMindössze ennyi múlik az olvasáson…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása