Vezetői coaching

A mítoszok, regék világa… passé, boring, kit érdekel, boomer-world…”…:-))) aha… Jung, a pszichoterápia egyik alapító személyisége érdekes dolgokat mondott/írt erről kb. 100 éve. A jobban ismert Red Book (Liber Novus), ami egyébként integralitásában csak 2009-ben (!!) került nyilvánosságra, egy nagyob. terjedelmű ikertestvérrel is rendelkezik, az ún. Black Book-kal, amit Jung előtte kezdett írni, mint a Liber Novus-t, közben és jóval utána fejezte be, szóval hosszabb is, helyesebb talán azt mondani, hogy a Red Book a Black Book-ból készült, az az ős-Faust, akarom mondani az ős-Red Book…”

Már a Black Book bevezetője mesmerising, amikor az előszó írója idézi a mondatot/kérdést, amit talán az egész folyamatot, önnön pszichéjének, tudatalattijának relentless kutatására késztette Jung-ot (ami minden kicsit bird-view-ban induló terápia, akár coaching kezdő kérdése is lehet amúgy…):

„…What is the myth you are living?…”

Kivonat(ok) innen

Black Books (9780393531770)

Jung, C. G.; Shamdasani, Sonu (EDT); Liebscher, Martin (TRN); Peck, John (TRN)

Ez az anyag szerzői jogi védelem hatálya alá eshet.

„…One without a myth “is like one uprooted, having no true link either with the past, or with the ancestral life which continues within him, or yet with contemporary human society…”

„…I found no answer to this. „question, and had to admit that I was not living with a myth, or even in a myth, but rather in an uncertain cloud of theoretical possibilities which I was beginning to regard with increasing distrust. . . . So in the most natural way, I took it upon myself to get to know “my” myth, and I regarded this as the task of tasks, for—so I told myself—how could I, when treating my patients, make due allowance for the personal factor, for my personal equation, which is yet so necessary for a knowledge of the other person, if I was unconscious of it?”

The study of myth had revealed to Jung his mythlessness. He then undertook to get to know his myth, his “personal equation…”…”

…és még egy idézet a 36 éves Jung-tól (elörül tartja, hogy megkezdődik egy még nagyon lassú lejtmenet, amikor megjelenhet az elkerülhetetlen elmúlás első gondolatfelhője, amit természetesen lehet ignorálni is, de mindenesetre megjelenik):

„I had achieved everything that I had wished for myself. I had achieved honor, power, wealth, knowledge, and every human happiness. Then my desire for the increase of these trappings ceased, the desire ebbed from me and horror came over me.”

…ez is kivonat innen

Black Books (9780393531770)

Jung, C. G.; Shamdasani, Sonu (EDT); Liebscher, Martin (TRN); Peck, John (TRN)

Ez az anyag szerzői jogi védelem hatálya alá eshet.

Ui.: a kepmelléklet Molnár C. Pál (Battonya 1894 - Budapest, 1981) - Szent György legyőzi a sárkányt… kinek mi a sárkány…:-)))

Katalin Laczkó postjában találtam ezt a 3 éleseszüen azonosított szimptómát, aminél érdemes gondolkozni külső szakértő bevonásában:

“Megfigyeltem az ügyfeleimnél pár közös pontot, amikor azt kívánom, bárcsak ne vártak volna annyi időt, mire segítséget hívnak.

‼️A cégvezető és a középvezetők folyton dolgoznak. Rengeteget.

A szorgalom kell, de a vég nélküli munka és aggodalom azonban már munkaszervezés probléma, ami kiégéshez is vezethet akár.

‼️A cégvezető szeretne delegálni, de ahogy csinálja, nem működik.

A delegálást tervezett, a kolléga tapasztalatának megfelelően és megfelelő segítséggel és számonkéréssel hasznos végezni. Nem mindegy, kinek mit miért és hogyan delegálunk.

‼️A cég úgy működik, mint 5-10-20 évvel ezelőtt.

Folyamatosan fejlődni és fejleszteni sokkal könnyebb, mint 10 évente egy nagy változást végigvinni sikerrel. A folyamatok élnek, érdemes őket rendszeren átnézni és fejleszteni, modernizálni. Így a kollégáknak beépül a gondolkodásába, hogy a folyamatos fejlődés normális.”

Pár posttal lejjebb meg ezt az infogrammot találtan. Majdnem teljes szinkronicitás…:-)))  az ilyen mellett nem szabad csak úgy elmenni…

Nézzük mi áll ezen franciául (megjegyzések zárójelben az enyémek):

“A stressz a munkában (szőrszálhasogatás, de nem állom meg, hogy Selye ennél okosabb volt… az ártalmas di-stress-ről van szó, a hasznos eu-stress nélkül tartósan nincs élet…)

55%-a a cégvezetőknek a napjai di-stresstől sújtottak (hmmm… nem is rossz, nem kevés ez?!)

Az alapvető okok:

• 68% időhiány (1:1-ben szintén első @Katalin-nál…)
• 59% túlterhelés a munkától (ez tkp. az elsőnek a spin-off-ja, ez Katalin-nál pontosabb, konkrétebb és főleg független valamennyire az első szimptómától)
• 59% bizonytalanság a cég követendő útját illetően a közeli hetekben (ez, ha kicsit megforgatjuk, parallel Katalin harmadik szimptómájával, de megint csak az övé a pontos, konkrét, operacionazálhatóbb, a francia vague, homályos)

A fő következmények/okozatok:

Fizikai fájdalmak:

67% hátfájás (az az ülőmunka következménye is, de igen, a di-stress is az okok között lehet)

51% izületi fájdalom (ennek se egyetlen oka nyilvánvalóan a distress, még örökölhető vektora is lehet, de megint az ülés meg a túl kevés mozgás, helyváltoztatás is hozzájárul bizonyosan)

Lelki, szellemi romlás:

35%-nak zuhan a munkamorálja (a kedve az egészhez)

27%-nál (fokozott) aggódás alakul ki (annyi mindenért tudunk aggódni, persze, a munka okozta di-stress is az okok között van…)”

A képre téved a szemed, nem tudsz másként, és azt gondolhatod, ezzel egyetértek, szolidáris vagyok, fontosnak tartom a megosztását…

NEM!!! Épp elenkezőleg. Vannak dolgok, kijelentések, amelyek abban a formában, amiben megjelennek (bármennyire is lehet grains of salt igazság bennük), olyan égbekiáltó marhaságok, hogy beszélni kell róluk, hogy mik, hogy azok… ez - így (!!) - az…

No, ez egy kettős beágyazású share… mindjárt világos lesz. Eleve egy shere-elt postot share-eltem (ez a bekeretezett), nem tudtam a commenttel együtt, így azt idemásolom (ez a második “share”…). Eléggé önmagukért beszélnek, de a sorrend fontos: (1) bekeretezett, illusztrált post, (2) idemásolt angol comment…

Tézis: a bekeretezett post. (angol)

Antitézis: az ide bemásolt eredeti kisérő comment. (angol…)

Szintézis-féle (inkább ez is antitézis…): az én magyar commentem. Eszerint a harmadik szerint, szerintem (most ezt olvasod, ne tévedj el) ez így egy üvöltő baromság, amit követni ebben a formában (kellő önismeret & stamina nélkül), nos, önsorsrontó… Miért? Ha ennyiből, amit ide összehordtam, nem érted, reménytelen… el se kezdem, jó?

…és akkor az angol eredeti comment a postról (Seal Josephson . -tól):

“There is only one issue with this. Who knows what it is? Its the cultivation of egotism. Stardom. ⭐️It strengthens the habitual thought pattern that we think in an "I" and we place this into the center of the world. We become gorillas 🦍 and peacocks. 🦚 Thus, we create separation to others as this "I" always wants to be different or better then "others". 🥷⚡️🤴⚡️🧛🏻‍♂️ "I am better that You". Rivalry, tension.

In the language of philosophy it is called dualism. The more dualism we create the more separation, the more egotism, the more pride the LESS connections.
So, what else to do? What is a smarter choice? To thing and act according to a "we". Forget the "I", it only creates trouble in a social context. Therefore, to have more friends, to accumulate good impressions (good karma), to have a smooth flow within the workplace, think and act according to a "we". "Let as think this over. Shall we consider it again? Our common decision is... What is our next step? How can we improve our project?" and so on. "WE" - the smatest way an imaginary "I" can think. 🏅💡

Let us switch from the Darwinian "survival of the fittest "I"", to the AR.Wallacian "let us help the weak". The Darwinian "I, I, I" means tension😱, war☠️ and destruction 💣; the Wallacian "we, together" means peace 🏳️and common development 💰. It equals, sustainability, because togetherness can sustain our planet.🌳🌲

Instead of painting yourself bigger than you are in others' eyes, paint others bigger than they are, to elevate them. 🎨”

Work-life balance… nem fog lekerülni az asztalról. Lehet olvasni arról, hogy eleve a kifejezés abszurd, vagy hogy pont ezt megszerezni/megtartani a legfontosabb az életben (miközben konstansan kiegyensúlyozottan tartani szerintem is abszurd, ez is csak maximum DINAMIKUS lehet, mint a kiegyensúlyozottság, harmónia, máshol kifejtve)…

…ez a dilemma (mondjuk inkább így: WORK vs LIFE…) mindig jelen lesz az életedben, hol kicsit a felszín alatt, hol elbírsz vele, hol szinte agyonnyom, vagy teljesen (burnout-nak hívják, “vicces” megoldás, mert szinte felfüggeszti mindkettőt, a work-öt is, meg a life-ot is…).

Egy érdekes gondolatot találtam ebben a témában…

Íme… Egy idézet a sharelt post-ból, amiben szintén van egy idézet a linkelt HBR cikkből:

“…’Nem akarjuk elismerni, senki, hogy inkább túlságosan el vagyunk mindig havazva, mint nem. A munkába belemerülés segít elfelejteni/elnyomni a nem-megfelelőség (impostor szindróma…), aggódás/félelem, magányosság, szomorúság és üresség érzését, amit a szabadidőnkben érzünk/éreznénk…’.

Más szóval, az önbizalmunk, hovatovább az önbecsülésünk is túlságosan a munkánkhoz, pláne, a munkahelyünkhöz kötődik szorosan, de amikor eljön az igazság pillanata, tényleg a legmélyén is egyetértünk azzal, amit erről mondunk? Akár elismerjük, akár nem, mi “élvezzük” a munkánkat… vagy addicted vagyunk hozzá…”

Az én saját szavaimmal: szóval lehet, hogy (talán nem is olyan néha… ha például a lelkes, sokszor az én ízlésemnek túl lelkes “vallomásokat”, hitvallásokat olvassuk egymás hegyén-hátán a Linkedin time-line-unkon…) egyszerűen menekülünk a frameworked, világos (nem általunk deklarált) célrendszerrel, szabályokkal rendelkező munkánkba, a “WORK”-be, a céltalan, keresgélő, szárnyaszegett életünk, a “LIFE”-unk elől?

Nincs általános, közös válasz. Egyéni válaszok lehetnek, ráadásul mindenkinél időben is változóak…

(Tony Schwartz és Eric Severson HBR cikkére hivatkozik Jake Wokke-Perten postja az eredeti postomban)

“…’Itt mi mind bolondok vagyunk. Én bolond vagyok. Te is bolond vagy…’

‘Azt honnan lehet tudni, hogy valaki bolond-e?’ - kérdezte Alice.

‘Máskülönben nem tudtál volna idetalálni…’ - felelte a Macska…”

(Lewis Carroll - Alice Csodaországban)

Hacsak úgy nem…:-)))

Ehhez az illusztrációhoz a Linkedinen 2 postom is tartozott, de persze itt összevonhatom őket, hát össze is vonom (máskor, ha nem fért ki, a commentet is ideteszem, hogy meglegyen…:-)))

Az (1). post ugyanehhez az illusztrációhoz:

Az ember - aszinkron és szinkron egyszerre - mindenben, könyvben, színdarabban, beszélgetésben, podcastban találhat érdekeset, elgondolkozni valót, akár igazgyöngyöt is (ami néha hamisnak bizonyul, de azzal is tanultunk valamit).

Nézzük például Yasmina Reza, egy ünepelt francia darabíró, nekem legalábbis kedvenc darabját, az “Art”-ot (3 barát egyike vásárol egy modern - lényegében teljesen fehér - festményt, és ezen jól összevesznek, az összes bili kiborul).

Sok minden érdekes benne (youtube-on franciául elérhető, extra jó előadás Fabrice Luchini-vel, Pierre Arditi-vel, akinek ez mond valamit, könyvben is megvettem, feliratoztam is néhány éve), de ragadjunk ki egy darabbeli pszichiátertől idézett mondást és gondolkodjunk el rajta egy kicsit cigarettaszünetben, ráérősen eregetve a füstöt, vagy a délutáni kávét szippantgatva, hogy mi a fenét is jelent:

“Si je suis moi parce que je suis moi et si tu est toi parce que tu est toi, alors, je suis moi et tu est toi…

En revanche, si je suis moi parce que tu es toi et si tu est toi parce que je suis moi, alors, je ne suis pas moi et tu n’est pas toi.”

(“Ha én azért vagyok én, mert én én vagyok és te azért vagy te, mert te te vagy, akkor én én vagyok és te te vagy.

Viszont, ha és azért vagyok én, mert te te vagy és te azért vagy te, mert én én vagyok, akkor én nem vagyok én és te nem vagy te…”)

——————————-

…és a (2). post ugyanezzel az illusztrációval:

Ja, hogy ezt az illusztrációt már láttad egy postomban pár napja? Jól emlékszel… és nem is az a német, na, hogy is hívják… valami althusser, vagy alzheimer… nem, én se felejtettem el…:-)))

Ez most egy kihívás, challenge #kiborító podcast partneremnek (sic!), agnes vincze -nek…:-))) Ezt az illusztrációt pár posttal korábban tettem fel, és volt még benne plusz, úgy találtam…:-)))

A bal felső quadrat-ból vezető átlót nézd a jobb alsó quadrat felé. A “Hatalmi” pozícióból a “Partner”-i pozíció felé (érdekesnek találom, hogy ezek a quadratikus modellek a legkívánatosabb kvadrátot a jobb felső kocekába szokták helyezni, az a privilegizált pozíció általában, itt meg pont nem… nem lényegi dolog, csak mondom azoknak, akik a “Partner”-t ott keresnék elsőre, mint én…).

De a lényegre. Mindenki, mindig, aki a másikakra mutat, hogy ők nem OK-k, legyen bármilyen elnyomott, alárendelt pozícióban, nem fog megelégedni az egyenlő pozícióval (mondjon bármit is), hatalomra törekszik. Ezért pontos a megnevezése ennek a quadrat-nak (nagyon sok hasonló illusztrációját találod a modellnek, ez az, amin ezt így találtam, és most másodszorra elgondolkozva ezen, jött az újrahasznosítás ötlete…:-)))

Ha megnézel néhány, vagy akárcsak egy #kiborító podcast-ot az #ürömlány youtube csatornán (vagy még néhány outleten) ebben lehet a szerintem (!) - összefoglalni a kettőnk álláspontját (agnes majd tiltakozni fog, de nem baj, ez adja a tüzét, a sava-borsát mindegyiknek, hogy ütköztetünk érveket, viewpoint-okat).

Miről szólnak ezek a podcastok? Business-ről, management-ről, start-up-okról, AI-ről? Is-is… de főleg az emberről, az egész emberről, még ha néha Janus arca is van, az égető párkapcsolati dolgokról, a gyereknevelésről (2-2 gyerekünk is van, tudjuk is kicsit belülről is, miről beszélünk…) a földtől az égig, konkrétumoktól a filozófiai síkogig. Két egymást tisztelő, szinte semmiben egyet nem értő (jó, ez exageration…:-))) ember, egy nő és egy férfi disputájából kiszakított epizódok.

Szerintem én a “sein” & “Partner” pozícióban vagyok leginkább (bármit gondol agnes vincze , vagy más…), igaz, komoly tapasztalati fórom van (harmadik házasságban élve, 30 évvel idősebben… meg “szakirodalmazni” is több lehetőségem van…), ő pedig a “sollen” & “Hatalmi” pozícióban (ezt a sein vs sollen-t több helyen is kifejtjük a podcastokban…), bármennyire is az ő száját hagyja el többször (szinte csak…) a Partner, Partnerség szó…

Hát így, ezért került egy héten belül másodszor is (a Linkedinen szerintem lehet egyedülálló módon…:-))) ugyanaz az illusztráció 2 posthoz ugyanattól a szerzőtől…:-)))

———————

Azért jó, hogy az embernek van egy blogja, mert egész kreatívan tud újrahasznosítani anyagokat. Ebben a postban már eleve 2 eredeti Linkedin post van egybe másolva, most még egy commentemet is idemásolom, amit nem is ehhez a posthoz írtam válasznak, hanem egy olyan post alá, amit nem is hozok ide a saját blogomba, viszont a comment ehhez az ábrához szólt hozzá:

Legbecsületesebb az I’m not OK/you’are also not sure that OK…:-))) Az I’m OK/You’re OK tisztán telibe egy elég önveszélyes állapot, bár platonian ideális & elérhetetlen… eleve az I’m OK egy öntelt, befejezett, fixed mindset-ű helyzet is lehet, ami a trumpok világában nem hiánycikk (eddig se volt az, csak a demonstráció nem volt ilyen elsöprő erejű…:-))). Az meg, mondom, nem professzionális segítő helyzetben meg könnyen többé-kevésbé pszicho- és szociopaták könnyű prédájává teheti az embert. Persze, utóbbi is ajánlatos munkahipotézisnek, de ennyi…

Hatékonyság és a természetes ritmusok kapcsolata az életünkben…

Újabb érdekes témoignage a 90 percnyi türelem/fókusz-tartás & “csinálj valami mást” mellett.

Google: “Describing the findings of Nathan Kleitman, a groundbreaking sleep researcher, Baer reports that your brain can only focus for 90 to 120 minutes before it needs a break. It's called the ultradian rhythm, a cycle present in both our sleeping and waking lives. Without frequent breaks, our work quality and output suffer.”

A cirkádián (circadian) ritmus/ciklus az élet kb 24 óránként ismétlődő ritmusát írja le (ld. comment ábra). Ezen belül pl. 90 perces ultradian ciklusokból áll az alvásunk. De az ébrenlét szakaszában is (ld. fenti angol idézetet), ha valamilyen módon nem tartjuk be a 90-120 perces fókusz/tevékenység + break ritmusát, hatékonyságunk roppantul lecsökken. A “természet” ellen dolgozunk, és ezt behajtja rajtunk.

Érdekes állandó példáim szoktak lenni a 90 perces alvási ciklusok mellett a 90 perces nagy filmes (“egész estés”…) időtartam (ezt már feszegetik a 2-2,5 órás filmekkel, sok is szokott az már lenni a figyelmünknek egyszerre…), a jó tréningek 90 perces szorgalmi egységekből összerakott tréning nap schedule-ja.

A post a Chartreux-i bencés szerzetesek (akik többek között - a 130 gyógynövény alapú - Chartreuse likőrt is gyártják) a titkos recepten kívüli fontos termelékenységi/hatékonysági titkának a 90 perces ultradian ciklus “vallásos” betartását tartja. Csinálj ‘something completely different’ 90 percenként… (ennek a ritmusnak a hatását költőien egyenesen a gregorián ének hullámhosszának az emberi agyra gyakorolt hatásához hasonlítja)…

Semmilyen aktivitás az életükben nem tart 90 percnél hosszabban. Irodából a mezőre, vagy az imából az asztalos műhelybe…

Hátha igaza van a szerzeteseknek… ha már mindent próbáltál, és nem volt igazán eredménye, miért ne próbálkoznál meg ezzel?

Volt ehhez egy kiegészítő commentem is: 

…voilà, életünk “titkos” 24 órás cirkádián ciklusa…

…és az eredeti post (Cristophe de Cacqueray:

Il y a quelques mois, un moine m'a confié un secret

Un moine bénédictin.

Alors ok, on ne va pas se mentir, j'aurais préféré que ce soit un moine Chartreux et que le secret ait été celui de la fameuse liqueur. Mais hélas…

Ce que ce moine m'a révélé, c'est le secret de leur productivité.
Or quand tu sais que, pendant 1500 ans, la contribution des bénédictins à l'économie, à l'art, au savoir, à l'architecture, à l'agriculture ou à la santé a été déterminante en Europe, et bien tu écoutes attentivement le secret qu'on va te livrer.

Je m'attendais à un truc incroyable. Un régime particulier, un élixir secret, ou même l'influence des ondes du chant grégorien sur le cerveau.

En fait, c'était beaucoup plus simple : dans la vie d'un moine bénédictin, aucune activité ne dure beaucoup plus de 90 minutes.
Et on change à chaque fois de décor en passant de l'office aux champs, ou de l'oraison personnelle aux des travaux de charpente.

Exit les journées sans bouger de son bureau. Exit les réunions d'une demi-journée et les séminaires mono-thématiques d'une journée entière… ou plus.

90 minutes, ça ne paraît pas beaucoup. Pourtant la science est venue confirmer cette pratique millénaire : notre corps et notre cerveau fonctionnent selon des rythmes biologiques ("ultradiens") qui influent sur notre niveau d'énergie. Et ces cycles durent environ 90 minutes.

Donc la prochaine fois que vous vous dites : "je prends encore une heure pour finir ce dossier", reposez plutôt votre stylo. Et filez faire autre chose, en toute bonne conscience !

…és még egy a “Gardons l’humour!” (Őrizzük meg a humorunkat!) dossziéba…

Az abszolút negatív szinergia, amikor összejön…

“Elmélet az, amikor tudsz mindent (ha van ilyen - SZM), de semmi sem sikerül/működik.

Gyakorlat az, amikor minden működik, de senkinek nincs ahnung-ja se, miért.

A mi laboratóriumunkban az elméletet és a gyakorlatot ötvöztük: semmi nem működik, és senki nem tudja, miért…”

(Besnyi Enikő FB postjában “talált tárgy…”*)

* a “talált tárgy” Tandori Dezső egy híres versére, és verskötet címére utal…

OK, vegyük tényleg komolyan, hogy milyen veszélyes mondatok mehetnek mélyre (főleg gyermekkorban), és keseríthetik meg hosszú időre az életünket, vagy akár örökre, ha nem vesszük észre, és nem próbálunk kikerülni a hatásuk alól (ami nem könnyű, de nem is lehetetlen).

Eric Berne pszichoterapeuta rendszerbe foglalva, a tranzakció elemzésnek elnevezett terápiai diszciplina-ág keretében például foglalkozott ezzel… Lehet vele vitatkozni (mindennel lehet vitatkozni, amíg érvényes, jól meg nem cáfolt érveid vannak), csak ezek vannak-e, vagy hogy miért pont ezek, ez mindenesetre a rendszerén belül kimerítőnek szánt, taxatív lista, amibe a szerinte legfontosabbak kerültek bele...

Érdekesség, hogy ezek az élet-parancsok (magyarul Sorskönyv címen jelent meg könyve többek között erről) iker-formában léteznek, az egyik segít az életedben, a másik rombol (engedélyez v. gátol…). Ja igen, és nem szó szerint hangoznak el, inkább (legtöbbje) ráutalás formájában, büntetés/jutalmazás, motiváció/demotiváció által erősítve.

1. Létezz! v. Ne létezz!

2. Önmagad lehetsz! v. Nem lehetsz önmagad!

3. Lehetsz egészséges! v. Ne légy egészséges!

4. Lehetsz gyermek! v. Ne légy gyermek!

5. Felnőhetsz! v. Ne nőj fel!

6. Sikeres lehetsz! v. Ne légy sikeres!

7. Cselekedhetsz, kezdeményezhetsz! v. Ne csinálj semmit!

Megmutatom, hogy én is tudok az én tapasztalatomból magamnak hozzátenni, szóval mindenki magának bővítheti… (esetleg magad számára törölhetsz is a Berne-féle párokból, ha nem tartod valamelyiket primordiálisnak…)

Ha ilyen eszedbe jut pótlólag, miért ne, érdemes rögtön hasonló “iker”-formában próbálgatni, ízlelgetni, hogy beleillik-e - a Számodra, a Te életedben - a sorba…

Például így:

8’. Mindent kritizálhatsz, gondolkozhatsz! v. Mindent fogadj el úgy, ahogy a tekintélyszemélyek mondják!

9’. Milyen jó, hogy mások mások! v. Mások ellenségek, megsemmisítendők!

10’. Magadnak tanulsz, csak az tényleg a Tiéd, amit megtanultál! v. Ne tanulj, felesleges időpocsékolás, csak tapasztalj, csak amit Te megtapasztalsz, látsz, hallasz, Te magad, az az igazi!

11’. Az számít, amit mond, nem az, ki mondja! (Bármiből, bárkitől, bárhonnan tanulhatsz!) v. Az számít, aki mondja, nem amit mond!

12’. …

13’. …

Hajrá! Milyen jó, hogy mások mások…:-)))

Ui.: kicsit többet lehet olvasni pl. ebben a blogban (ha már a könyvet megszerezni, pláne elolvasni (a.k.a. megtanulni…) sok lenne…). Hogy miért 13 (?!), nem tudom (7 x 2 nálam 14…)

https://eletszepitok.hu/szulok-hagyateka-13-engedely-es-gatlo-parancs/

Írtam hozzá commenteket is:

Kerestem, találtam egy beszélgetést, amelyik az én egyik (a 10’.) életparancsomat érdekesen, színesen támasztja alá (miközben a 11’. parancsomat is illusztrálja, mert hogy se hívő, se zsidó nem vagyok… persze nekem is vannak gyenge pontjaim… senki sem tökéletes…:-))) az egyik, hogy nagyon szeretek okos embereket, bárhonnan jöttek is, hallgatni… és roppantul utálok ostoba embereket, bárhonnan jöttek is, bármi a sarzsijuk, plecsnijük, hallgatni ágálni a baromságaikat…)

Meg még ezt is:

Még egyet a 10.-eshez (ez volt a trigger…:-))) amúgy se tanulunk eleget elég sokáig - minden módon, nem csak iskolapadban -, minimum nem hasznos a tudás ellen kampányolni…). Állítólag Nelson Mandela mondta, de mindegy is a lényeg (a.k.a. tartalom…) szempontjából, ld. még 11. (saját készítésű) élet-parancsomat. Ja, a mai olasz lecke is…:-)))

“Az oktatás a leghatékonyabb fegyver a világ megváltoztatására.”

i

Kommunikáció a kommunikációról…:-))) (a kép a Linkedin-ről származik)

Próbálnak hard fact-eket, statisztikákat gyűjteni, ki tudja, mennyire hiteles, mindenesetre érdekes eredményekkel. Pl. hogy 3/4 része a napunknak a 4 csoportba szelektált kommunikációs tevékenységgel telik (fun fact: a (valami/valaki) hallgatása is kommunikáció, ennek az időnek durván a fele…)

Érdekes, hogy a metakommunikáció (tone of voice) lenne az oka a konfliktusok 90 %-ának (ez annak a kistestvére, hogy amit mondunk, abból 5% hatna, gondolom, ez is úgy hülyeség, mint a másik… pardon, az utóbbiról nem gondolom, lehet tudni, hogy egy tervezett keretében érvényes kísérlet megengedhetetlen általánosítása, az előbbiről csak sejtem…)

Ja, még egyet kiemelek, nekem érdekeset: átlagosan 125 szó/perccel beszélünk (van-e itt, így értelme átlagról beszélni?), és az agyunk 400-at is fel tudna dolgozni (ezt is hogy találták ki, mérték le? Kinek az agya, az övék, az enyém, vagy jóskapistáé? mit jelentett “feldolgozni”? 10 percig, 1, 10 órán keresztül? Marhaság…)

Meg: milyen kultúrára igaz ez, a Földnek mely fertályán?! Jó, inbegriffen, hogy a fejlett nyugati országokban, de még ott is… olasz, vagy holland, francia vagy amerikai, cseh vagy magyar? Michel Onfray (francia filozófus) szerintem biztos közelebb van a 400-hoz, mint a 125-höz, sok politikus meg inkább az 50-hez, mint a 125-höz:-)))

De ideteszem, mert a következő 50 évben meg ezt a statisztikát fogják könyvekben, tréningeken idézni…:-))) ideteszem elrettentésképpen…:-))) nyilván eredménytelenül… Hajrá!!

Csak egy színész… vagy ahogy Rolf Hoppe, a Tábornok szerepében (Szabó István Mephisto-jában) artikulálja utánozhatatlan gúnnyal a Klaus-Maria Brandauer játszta Hendrik Hoefgen ünnepelt színésznek, aki azt hiszi, hogy…: “Maga szííínész…”…

Így negyed egykor fel merem tenni (nem igazán idevaló több okból is… a Linkedin-en jelent meg először…), reggelre úgyis eltűnik a time-line scroll-süllyesztőjében, postjaink örök temetőjében… ennek emléket akartam, még ha ilyen röpke létűt is…

Egy óra master class a 71 éves, unique personnage-ú Fabrice Luchini-vel (Angoulême, 3 héttel ezelőtt). Aki érti, annak nagy élmény lehet. …és minden alkalommal tanulok valamit tőle… aki 40 év alatt jutott el az első 4 oldalig a Misanthrope Alcèste szerepében (jó munkához idő kell…). A történetei Sartre-ról, Hugo-ról, Jouvet-ról, az ultimate színészről, Ventura-ról, aki a par excellence acteur prototípusa a comédien-nel szemben… Elképesztő a pali…

Agyfitnesz kisokos… franciából fordítva…

“Az agyunk nincs arra huzalozva, hogy

1. Hatékonyan kezeljen több feladatot egyszerre, ilyenkor túl sok kognitív kapacitás lekötődik, a globális hatékonysága lecsökken.

2. Túlterhelődjön információkkal. A túlterhelés csökkenti a figyelmi és a hosszú távú memória kapacitásunkat.

3. Passzív legyen hosszabb ideig. Ilyenkor gyengülnek a neuronális kapcsolatok a motivációra és az elkötelezettségre.

4. Krónikus stressz állapotban legyen. Ez megzavarhatja a hormonális funkciókat és árthat a mentális jólétünkre.

5. Befogadja a végtelen fogalmát. A végtelen koncepciójának megértése komplex feladat, mert agyunk a véges lépték befogadásához adaptálódott.

6. Érzékelje a valóságot abszolút módon. Az érzékelésünk az érzékeink képpességein és a tapasztalatunk szűrőin kerresztül történik, ami nehézzé teszi a valóság objektív megértését, befogadását.

7. Álladóan azonnali gratifikációt/kielégülést fogadjon be. Ez aláássa, csökkenti a hosszútávú tervezési és értékelési kapacitásunkat.

8. 24/7-ben funkcionáljon pihenés nélkül. A pihenés és alvás hiánya a kognitív teljesítmény csökkenését és egy redukált, rossz mentális műlödést eredményez.

9. Gyorsan asszimiláljon, asszimilálódjon gyors változásokhoz. Az állandó és gyors változások is megnehezíthetik agyunk hatékony adaptálódását.

10. Figyelmen kívül hagyjuk a fájdalmat. A fájdalom egy jeladás az agyunk számára, hogy aktiválódjon az adott fenyegetés elhárítására…”

Az eredeti:

🧠 Notre cerveau n'est pas câblé pour...

1️⃣ Gérer efficacement le multitâche ✅
Le multitâche sollicite trop notre capacité cognitive, réduisant notre efficacité globale.

2️⃣ La surcharge d'informations 📊
La surcharge d'informations peut entraîner une réduction de notre attention et de notre mémoire à long terme.

3️⃣ La passivité prolongée🏃
La passivité prolongée peut affaiblir les connexions neuronales associées à la motivation et à l'engagement.

4️⃣ Le stress chronique 😰
Le stress chronique peut perturber les fonctions hormonales et nuire à notre bien-être mental.

5️⃣ Comprendre l'infini 🔁
Comprendre des concepts comme l'infini est complexe car nos cerveaux sont adaptés pour gérer des échelles finies.

6️⃣ Percevoir la réalité de manière absolue 🌈
Notre perception est filtrée par nos sens et notre expérience, ce qui rend difficile une compréhension objective de la réalité.

7️⃣ Une gratification immédiate constante ⏳
La recherche constante de gratification immédiate peut nuire à notre capacité à planifier et à évaluer les conséquences à long terme.

8️⃣ Fonctionner 24/7 sans repos 😴
Le manque de repos et de sommeil peut entraîner une baisse des performances cognitives et une mauvaise santé mentale.

9️⃣ Assimiler efficacement les changements rapides ⚡
Les changements rapides et constants peuvent rendre difficile pour notre cerveau de s'adapter efficacement.

🔟 Ignorer la douleur 💡
La douleur agit comme un signal d'alarme pour notre cerveau, incitant à l'action pour éviter d'éventuelles menaces.