Teljesítmény - A menedzsment próbája
A teljesítmény, nem pedig a tudás a menedzsment próbája és végső célja
A menedzsment legfőbb próbája a teljesítmény. Más szóval a menedzsment sokkal inkább gyakorlat, mint tudomány, vagy szakma, noha mindkettő elemeit tartalmazza. Gazdasági és társadalmi szempontból mi sem lenne károsabb, mintha megkísérelnénk a vállalatvezetést szakmai engedéllyel, vagy szakirányú végzettségű emberekre korlátozni. Mert épp az ellenkezőjéről van szó: a jó menedzsment azzal mérhető, hogy a munkatársak számára biztosítottak-e a körülmények biztosítása a feladataik teljesítéséhez. A menedzsment tudományos vagy szakmai jellegének megerősítésére tett minden kísérlet a zavaró tényezők, az üzleti élet kiszámíthatatlanságának - kockázatok, hullámhegyek és - völgyek, költséges verseny, érthetetlen fogyasztói döntések - kiiktatására törekvő próbálkozásokhoz vezethet, ami végső soron a gazdasági szabadságot és a gazdasági növekedési képességet veszélyezteti.
TEENDŐ: Milyen vezetői gyakorlattal értünk el jó eredményt? Vezetői gyakorlatunkból mit kéne elhagyni?
Forrás: The Practice of Management (1954) - Ez a klasszikus mű az első olyan könyv, amelyik a menedzsmentet gyakorlatként ls diszciplinaként határozza meg, és ezzel Drucker megteremti a modern menedzsment tudományát. Évszázadok (évezredek?! - SZM) óta létezik a menedzsment a gyakorlatban, de ez a kötet volt az első, amelyik rendszerbe foglalva tanulható és tanítható tudományként határozza meg. E könyv a hatékonyságukon és termelékenységükön javítani akaró menedzserek számára nyújt szisztematikus segédeszközt. Bemutatja a célorientált vezetést, mint menedzserfilozófiát, amely integrálni képes a vállalat, valamint a vezetők és a szervezet munkájában közreműködők érdekeit.
___________________________________
A menedzsment és a szabad művészetek
A menedzsment nem más, mint szabad művészet
A menedzsment nem más, mint amit hagyományosan szabad művészetnek neveztek: szabad, mert a tudás alapjaival, önismerettel, bölcseletekkel és a vezetéssel foglalkozik; művészet, mert gyakorolható és alkalmazható is egyben. A menedzserek rengeteget merítenek a humán és a társadalomtudományok (pszichológia, filozófia, közgazdaságtan, történelem), a természettudományok és az etika területén felhalmozott ismeretekből és megállapításokból. Ezt a tudást azonban hatékonyság és eredményesség szolgálatába kell állítaniuk, azaz betegek gyógyítására, fiatalok oktatására, hídépítésre, felhasználóbarát számítógépprogramok fejlesztésére és eladására kell mozgósítaniuk.
TEENDŐ: Mely humán vagy társadalomtudományi területen szeretnénk leginkább továbbképezni magunkat? Még ma tervezzük el!
Forrás: The New Realities (1989) - A kötet a "következő évszázadról" szól. Alaptézise szerint a "következő évszázad" már beköszöntött. Drucker ebben a művében a "társadalmi szuperstruktúráról" ír: politikáról és kormányzásról, társadalomról, gazdaságról és gazdaságtanról, társadalmi szervezetekről éa z új tudásalapú társadalomról. Megvizsgálja a kormányok korlátait és a vezetői "karizma" veszélyeit. A jövő szervezeteit tudásalapúként hatáőrozza meg.
