HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

február 2023
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28

Friss topikok

Linkblog

Disruptive-e a ChatGPT, és társai (az még kérdés nekem, hogy ez AI-e…), és ha igen, mennyire?

isocrates_coaching 2023.02.15. 09:18

Nagy Gábor marketing-punk ma reggeli Linkedin postját, és egy comment-váltást reprodukálok ebben a postban, mert van szerintem akkora jelentősége, hogy megérje… (Mellesleg: csattanós utóirat az utolsó, "Kell-e a tudás?" blogpostomhoz...)

A post: 

“Amikor konzultálunk, akkor nem csevegünk.

Azon dolgozunk, hogy gyorsabban haladhass.

� Nálam nem újrahasznosított pakisztáni digital marketing mikroinfluenszer tartalmat kapsz konzultációnak álcázva.

Harctéri tapasztalathoz kapsz hozzáférést.

Fájdalmas pofára eséseken át megszerzett tapasztalatot kapsz.

Ezt nem tudja a chatGPT. 

� A kérdés: Te mit tudsz, amit nem lehet kiváltani mesterséges intelligenciával?” 

Erre írtam egy commentet; 

“Igazából az elején “beszélgettem” vele néhányszor, 3 nyelven kipróbáltam, tetszett, meglepetés volt, de ennyi. Ez nem azt jelenti, hogy “ő”, mások, újabb verzióik nem jelentenek disruptive function-t. Kemény lesz azoknak a világ, akik bizonyos, elég számos területen alábecsülik a hatásukat, és a tortákba egyre alaposabb beharapásukat. 

Ha programozó lennék, már kisebb dolgokra, scriptek, rész-modulok megírására, debugging-ra talán, már biztosan használnám. 

Ugyanez, ha eddig konzulenst használtam volna szövegíráshoz, akár marketingre, továbbra is használnám, kérném az ő szolgáltatásukat is, de a kisebb, csip-csup szövegeket, rész-feladatokat lehet, már ilyen software-nek adnám, szerintem részben annyi editálásra biztos képes lennék, részben mindig könnyebb átnézni, javítani valamit.

De a stratégiát, s mindent ami ezzel szorosan összefügg, továbbra is élő szakemberrel  szeretném megtárgyalni. Van ennek a féle működésnek talán évtizedre visszanyúló előznénye. A főleg Indiába kihelyezett customer-center, adóbevallás-kuli standard-ek elvégzése. Az amerikai adótanácsadó szerepe megmaradt, koordináló, ellenörző, final touch/összerendezés funkciónak, de amit lehetett, a rutin formula-kitöltési funkciókat kihelyezték…” 

Mire Gábor ezt felelte: 

“Miklos A. Szilagyi én abban nem vagyok biztos, hogy a következő generációs AI nem hoz disruptive function-t - minthogy nem lineárisan tanul ... de ezt látni fogjuk hamarosan.

Látszik, hogy nagyon sok "kreatív" szakmában van helye annak, hogy az AI kiváltson favágás-típusú munkákat... és ez sokaknak nagyon-nagyon rémisztő.

Az alacsony hozzáadott értékű munkákat bizonyára nagymértékben ki fogja váltani az Ai ... ami felvet sok kérdést ... például azzal kapcsolatban is, hogy a hazai oktatást miért az összeszerelő üzemekbe alkalmas emberek tömeges "kibocsátására" állítják be.”

Mire én: 

“Gabor Nagy A disruptivitását illetően lehet, nem értünk teljesen egyet. Merthogy szerintem már az! De ez nem a lényeg, hogy minek nevezzük, osztályozzuk…:-)))

De minden másban meg abszolút egyetértünk. Csak a magas hozzáadott értékű lesz igazán értékes a piacnak. Persze ez lassú folyamat lesz (a piac a nem tőzsdével lefedett területeken csak a trial &  error módszerrel tud dolgozni, az meg lassú…), sokkal többen gondolják még hogy ebbe a “kasztba” tartoznak (vagy már majdnem…), de fokozatosan nekik lesz meglepi…”

Mire ő: 

“Miklos A. Szilagyi igaz, a diszruptív megoldás már itt van az asztalon .. ami valóban sokaknak fog nagyon kellemetlen meglepetéseket okozni. Többek között: szövegírók, marketingesek, fejlesztők, építészek, közjegyzők ... mindenki, aki MOST azt hiszi, hogy érinthetetlen...”

Ui.: 

...és még egy commentváltás, amit Demecs Mónika egy általam share-elt posthoz (az AI hatásáról a nyelvtanulásra/-tanításra) írt commentje alapján született, de abszolút ideilleszkedik egy kis ismétléssel:

Demecs Mónika commentje:

"Amikor megjelent, az internet is felelmetes volt. Az AI-nak is meg fogjuk talalni a helyet. Tanarokra mindig szukseg lesz. A szemelyes kontaktus es interakcio, az erzelmek, a nevetes, a kozosseghez tartozas fontos. En nem felek. �"

Amire én:

"Alkalmazkodni, használni kell tudni, nem félni. Gábor Nagy post-jához írt commenthez jutottak eszembe az Indiába kihelyezett call-center-ek, könyvelési, adóbevallási kuli-munkák. Szerintem jószerivel ezeket már talán teljesen átvette az AI.

Nem hiszem, hogy sokkal kevesebb könyvelő, vagy adótanácsadó van Amerikában. De a lényegre, pl. az adó-tervezésre tudnak koncentrálni, és több vevőt tudnak kiszolgálni. Aki meg kihullott, az a rutinban volt csak jó, az alacsony hozzáadott értéket termelő szegmensben. Ez a valóságban is végbement folyamat egy adekvát metafóra lehet igen sok szakma sorsára. Karrier tanács? Magas hozzáadott értéket kell megtanulni adni, szolgáltatni…"

 

Szólj hozzá!

Kell-e a tudás?

isocrates_coaching 2023.02.06. 07:49

Kell-e tudás? És hogy szerezzük meg? És a gyerekeinknek hogyan adjuk át, ha bennünk megvan? Pláne, ha a számítógép úgyis megmondja, megírja, takarosan, summary-vel, ahogy kell…

Artifact… vegyük az (a) definícióját (sima Google, második link). Több van neki, jócskán meta-fogalom  lévén (ez nehezebb, a meta- előtag görögül “after”-t  (után), “beyond”-ot (túl vmin) jelent, metafizika = ami a fizikán túl van, én elvont, nem mérhető, elvont fogalmat értek ezen…):

“…a usually simple object (such as a tool or ornament) showing human workmanship or modification as distinguished from a natural object especially : an object remaining from a particular period”

“…egy rendszerint egyszerű tárgy (mint egy szerszám, vagy díszítés), ami emberi tevékenységre, vagy változtatásra utal, különösen megkülönböztetve egy természetes tárgytól: egy tárgy, ami megmaradt egy adott periódusból.”

A könyv, a papírkönyv, a kemény- és puha fedelű könyv, még a ponyva is, a vásárokon ponyvára kirakott filléres regényekig, krimikig, a tudást jelentette valamikor, egy “adott periódus”-ban. Nyilván ezért van ma is, valami visszamaradt, atavisztikus vonzódásunk a papírkönyv iránt, amikor időről-időre körkérdésben megkérdezik tőlünk, mi a véleményünk az elektronikus könyvekről. Teljesen úgy beszélünk ilyenkor róluk, mint egy kiásott ógörög vázáról… 

…a könyv szagáról beszélünk, a lapozás élményéről… semmi a tartalomról, nyilván az elektronikusan megmarad (kutatások bizonyítják, hogy nem marad meg, helyesebben romlik a beolvasások alapos editálásának hiányában bizony romlik az eredeti szöveg minősége, egyre több hiba van bennük az eredetihez képest…), de nekünk a papír könyv szaga a fontos, nem a pontosság  (rendszerint utóbbi fel se tűnik, nem is tudunk róla…).

Kell-e a tudás? Komolyan kérdezem. Akár a “lexikális”… ízlelgesd a szót… lassan gumikesztyűvel fogunk tudni csak hozzányúlni, annyira utálatos… az izzadtságszagot, biflázást, idősebbeknek a “memoriter”-t hozhatja elő… valami, amin az emberiség túl van, archaikus, felesleges…

Van-e tudás “lexikális” tudás nélkül? Tényleg, nyitottan, naívan kérdezem? Van-e, lehet elvont tudás lexikális tudás nélkül? (Tudom, hogy ezt már kérdeztem, de figyelj az “elvont” jelzőre…). Plato szerint van. Az ideák. Amelyek minden földi tökéletes mintái. Hogy hogyan jut belénk, Isten tudja csak, én nem emlékszem (talán ott van vakahol a 3 kötetnyi dialógusban…). 

Vagy a kicsit elszállt coachok szerint is van ilyen. Hiszen csak kérdezni kell, elő kell belőled csalogatni, hogy felmenj érte a “padlásra”, biztos megtalálod… biztos?

A papír, a materializált könyv valamikor a tudást jelentette. Ahogy az iskola is… Artifact-té vált… az iskola is lassan. Egy gyerek, aki konyvek között nőtt fel, egyszerűen tudta, hogy a szülei azért áldoznak olyan sok pénzt könyvekre, mert a tudás fontos. Az iskolának is egyszerűbb dolga volt. Könyvek voltak benne… (anekdota: a Ferenc körúti lakásunkban, ahová születtem, amikor a feleségemmel elfoglaltuk az egyik 50 m2-es szobát (nagy körúti utcára néző lakás volt), kértem valakit, hogy tegye fel a polcokat végig a szoba két falára, önkéntelenül jött fel belőle a sóhaj: “Ott a falon a Zsiguli…”).

Szerintem kell a tudás. És minden, ami ezt a gondolatot gyengíti, gyengíteni fogja az emberiséget. Már az én  új könyveim is elektronikusak, audio-könyvek 98 %-ban (a kettő együtt kb. van már vagy három ezer…). A papírok közül is csak esetleg elvesztek, tönkrementek (egy beázásnál), de megvannak, de már nem férnék be velük a Ferenc körúti lakásba, és általában két sorban sorakoznak a polcokon… Ennyi persze nem kell, ez gyűjtőszenvedély, az pedig más tészta (mondjuk Taleb-bel, a fontos könyvek azok, amiket még nem olvastál a könyvtáradból…). 

Kell az AI korában is, talán jobban, mint bármikor, bármilyen formában, ha másra nem, hogy továbbfejlesszük az AI-t…:-))) amíg majd nem “ő” fog továbbfejleszteni, vagy ki tudja, leépíteni minket…

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása