“…Semmi garancia nincs rá – egyetlen pillanatban sem – hogy nem követünk el baklövést, vagy nem kerülünk halálos veszélybe. Az ember talán úgy véli, akad biztos út. Ez azonban a halottak útja volna. Akkor már nem történik semmi, vagy semmiképpen nem a megfelelő történik. Aki biztos úton jár, halott…”
Mindenki fél a változástól. Aki azt mondja, nem, ő is. A változásban benne van a megszüntetés (halál) és az újjá-születés motívuma. Az újban pedig – ami a változásban születik/létrejön, ami szintén nem lesz örök - létrejöttében, életciklusában, halálában a klasszikus 3-as jelenik meg: születés-fenntartás-halál… viszonylag korlátozott a száma azoknak a dolgoknak, amelyek öröknek mondottatnak, és azokban általában nem hiszek… hacsak nem az állandó változásban…
Ez a szent, mágikus hármas… ugye, nagyon szekulárisan, ennyi bullet-point/francia bekezdés ajánlott a PPT prezentációkban, a szóbeli prezentáció alkotó elemeinek (a befoglaló keretnél és a részletezőknél egyaránt, szó szerint minden egyes slide-on…) ajánlott számossága (na, mennyi?): három… meg mondjuk, például nagyon látványos a 3-as megjelenése a hinduizmus 3-as istenségében (Brahmá, a teremtő, Visnu, a megtartó, és Siva, a pusztító)… ezt a hármast, hogy hogyan függnek össze (meg persze Krisnával, aki Visnu egyik avatárja…), legalább annyira nem értem, mint a Szentháromság tanát… még jó, hogy nem kötelező érteni, hinni meg vagy hiszem, vagy nem…
Steve de Shazer, a megoldásközpontú brief terápiai megközelítés egyik kikisérletezője, megfogalmazója (később ebből fejlődött ki a coaching ág, de azt már nem ő csinálta…) írta valahol (legalábbis valami hasonlót azzal kapcsolatban, hogy a folyamatokban gyakran megjelenik az ellenállás a változással szemben), hogy a változás állandó, és egyszerűen ebből az állandó folyamatból azt érdemes megfigyelni, kiválasztani, ami hasznos…
Hasonló gondolatot, szikárabban, szigorúbban Jung úgy fogalmaz meg – szinte annak válaszolva, aki azért fél a változástól, hogy ne kövessen el hibát (és ezzel paralizálja önmagát):
“…Semmi garancia nincs rá – egyetlen pillanatban sem – hogy nem követünk el baklövést, vagy nem kerülünk halálos veszélybe. Az ember talán úgy véli, akad biztos út. Ez azonban a halottak útja volna. Akkor már nem történik semmi, vagy semmiképpen nem a megfelelő történik. Aki biztos úton jár, halott…”
A képről… A mitológia (mint a római, a hindu és sok más) nagyon haszonelvűen rendezi be a világot, a részfeledatokért felelős istenek, félistenek, demiurgoszok, avatárok pantheonjával kiegészítve azt… minden fontos dolognak van valaki segítője (de tényleg, milyen praktikusan gondolkoztak!!)… például a változás elindításának és az akadályok legyőzésének hindu istene a képen látható Ganésa (ismert még mint Ganapati, Vinajaka), az elefántfejű embertestű istenség, az egyik legismertebb alakja a hindu pantheonnak. A vállalkozások isteneként ő az, aki elhárít minden akadályt egy induló üzlet, utazás, próbálkozás elől, mivel a Kezdetek és az Akadályok Urának tartják (de elkelne néha egy-egy – működő - Ganésa itt-ott…)
Szilágyi Miklós - coaching.szm@gmail.com
