Egy kis social media tapasztalat (részben az enyém), ami alapján érdemes átgondolni a social media helyét az életünkben (már azoknak, akik igazán aktívan itt (is ott-)vannak...)
A héten az egyik szünetben az üzleti gondolkodók klubján beszélgettünk róla (helyesebben egy nagyon kedves és érdekes eredetileg on-line ismerősöm (friend?) fogalmazta meg kb. így), hogy "...át kell értékelnünk az erről (a social mediáról) való gondolkodásunkat..."
Egyre többször az on-line nem egyszerűen a színesítése, gazdagítása, sűrítése az off-line kapcsolatoknak, hanem egyre gyakoribb, hogy az on-line az elsődleges és az off-line követi... Karinthy Frigyes Mennyei riportja jut eszembe, ahol századokon, évezredeken keresztül jobban megértik egymást emberek, akiket ugyanaz a dolog érdekel, mint a kert, vagy emelet-szomszédaik...
Ma egy póker-fan, vagy egy RPG rajongó bizonyosan hamarabb érti meg magát akár a világ másik végén élő másik (mondjuk grönlandi, vagy új-zealandi) fan-nel, rajongóval, mint valakivel, akivel esetleg fizikailag együtt utazik a metrón, még ha akár azzal a másik fan-nel egy szót sem értenek egymás nyelvén... elég tudni a közös tevékenység kódját...
Istenem, Karihnthy hogy élvezné a netet (és mi hogy élveznénk Karinthyt a neten!), szerintem baj is lenne, mert fő blogger lenne, “véleményvezér” és nem is lenne kedve könyveket írni (még annyit se, amennyit írt, és ugye, tudjuk a nagy vágyát a "Nagy Mű" megírására...), mert mennyivel egyszerűbb egy blogot feltenni a netre...
Most nem megyek bele a részletekbe, mert nem egyeztettem velük, de nekem most már nagyon fontos emberekkel való megismerkedés, akikkel a kapcsolatok egyik legfontosabb eleme köt össze - érdekel, amit mondanak és (néha) őket is érdekli, hogy mit mondok -, a social mediához kötődik, ott kezdődött (mondjuk keresztbe commenteltünk, like-oltuk egymás anyagait…) és csak később találkoztunk személyesen és kezdtünk el beszélgetni ("off-line").
Tegnap egy újabb ilyen on-line-ból off-line (is) kapcsolat alakult ki...
Tegnapelőtt meg valaki mással találkoztam, akivel talán 3 évvel ezelőtt találkoztam egyetlen egyszer személyesen egy szabadtéri rendezvényen a várban... Akkor nagyon az elején voltam ennek az egésznek, "panaszkodtam" neki, hogy milyen nehéz Twitter-követőket találni... akkor este bejelölt a Twitteren, talán ő volt a 10., vagy 20. "follower"-em... Azóta sok víz folyt le a Dunán, mégis úgy állt ki a sorból és jött oda hozzám mosolyogva, mintha tegnap találkoztunk volna... Azután van más variáció is... egy adott körben egyre több on-line ismerősöd van és ezek a site-ok, a kereső motoraik, keresik a további összekötési lehetőségeket és az eddigi ismerőseid alapján ajánlanak Neked lehetséges "barátokat"...
Tegnap este egy kötetlen társaságban (ugyanabban, amiben az előbb említett off-line “egymásra találás” is megtörtént) megláttam valakit, akiről távolról régen tudom, hogy ki és a Facebook is rendszeresen "felajánlja" (mint annak a körnek egyik jeles képviselőjét, ahonnan már vagy 40 közös ismerősünk van), hogy kezdeményezzem a barátság felvételét vele...
Igazából én nagyon óvatos vagyok ezzel, talán ha 5%-a az ismerőseimnek származik abból, hogy én kezdeményeztem (ez nyilván főleg rólam szól, tranzakció analízises sorskönyv meghatározással ki lehet deríteni...)... Na itt érdekes dolog történt velem, egy beszélgetésben volt éppen, én mégis odaléptem és valami ilyesmit mondtam neki, "Én tudom, Te ki vagy, a Facebook hetente kétszer "felajánl", mint "friend"-et, nincs kedved ezt realizálni?" - a válasz nagyon kedves volt, kéznyújtás, bemutatkozás... mondtam, hogy most már akkor megvárom a következő kereső motoros felajánlást és én jelentkezem... ma jelentkezett ő... köszönöm...
De mást mondok… Az előbbi egy picit most kiegészítve már 20 perccel előbb felkerült a Facebookra, és mivel közben mindenfélét csinálok a számítógépen, még lett egy idevágó történet (ezalatt a 20 perc alatt!). A lényege az (ez a LinkedIn-en, angolul, az egyik csoport fórumán történt), hogy az adott fórumon eléggé “heated”/forró vita megy, mert a legmegosztóbb dolog ba csúszott a vita, a hit kérdésébe… A fórum címe: Why doesn't the Law of Attraction work? (Miért nem működik a Vonzás törvénye?). Ezen azután a világ minden tájáról jól elvitatkozgatunk angolul, szerintem, hogy én hol állok ebben, tudjátok (ha nem, ajánlom figyelmetekbe a blog egyéb bejegyzéseit…:-))). A poén az (és ami miatt ide tartozik) az az, hogy a legutóbbi “kettős” Tim és Ethelle jól elvitatkozgatnak, védve mindegyik a saját álláspontját és egy ponton, amikor Ethelle azzal jött, hogy kvázi az LoA egy univerzális (beleértendő: “természeti”) törtvény, ez már sok volt nekem és a következő commentet “nyomtam be”:
“Just to come back a little bit to the very earth, please... universal law is e.g. the law of gravity... ( http://en.wikipedia.org/wiki/Newton's_law_of_universal_gravitation ). LoA could be a lot of things, e.g. a concept or what but a universal law?! On the base of what? Is it provable in research environment or is it repetable and provable anywhere in the same conditions as it should be if it would be a "universal law"?” – “Csak jöjjünk egy kicsit vissza a földre, azt kérem… Univerzális törvény mondjuk a gravitáció törvénye… (ide betettem az angol nyelvű Wiki szócikk linkjét az univerzális gravitáció törvényéről…). A Vonzás törvénye sok minden lehet, például egy koncepció, de hogy univerzális törvény?! Minek alapján? Bizonyítható egy kisérleti környezetben, vagy megismételhető és bizonyítható bárhol ugyanazok között a körülmények között, ahogy ennek egy univerzális törvény esetében történni kell?”
Hát, ez nem nagyon barátságos Ethelle által képviselt álláspont irányában… és mit gondoltok, mi történt? 2 perc múlva Ethelle like-olta a comment-emet… érdekes fordulat… annyira érdekes, hogy erre egy rövid commentet írtam:
“@Ethelle... chapeau for the like... thank you...:-)))” - @Ethelle… kalap le a like-ért… köszönöm…:-)))” – Na és erre mi lett, mit gondoltok?
2 perc múlva itt volt Ethelle meghívása a LinkedIn-en, hogy legyünk barátok… a fene se ismeri ki magát…:-)))
Szilágyi Miklós - coaching.szm@gmail.com
