Kreativitás vs lexikális tudás…
Érdekes gondolatmenettel találkoztam, amely szerint ez a szembeállítás egyrészt elcsépelt, másrészt és főleg: hamis…
Mert, a gondolatmenet szerint a kreativitás az embernél nem tud semmiből, vákuumból születni, viszont alapvetően az agyban, a tudatban, a gyakorlatból lepárolt tapasztalatok új, sosemvolt kombinációjával dolgozik (a “cratio ex nihilo”, az anyag teremtése a semmiből isteni cselekedet, privilégium lehet, ha hiszünk ilyesmiben, ez az embernek nem adatott meg…).
Röviden: üres agy ab ovo nem tud kreatív lenni.
Az is megér egy misét amúgy, egy másik téma, hogy szerintem a tudás egy összekapaszkodó, hálózatos, mátrixos valami, minél inkább, annál alkalmasabb a kreativitásra, ezt mindközönségesen “lexikális” tudásnak nevezni, gyenge, halovány visszkép/reminiszcencia csupán.
De az is lehet, hogy a túl sok, és inkább tényleg “lexikális” (műveltségi vetélkedőkre való, mellesleg, lényegében ez már megszűnt műfaj) tudás meg akár tényleg árthat s kreativitásnak.
Ennek illusztrálására egy régi könyvemből egy anekdotát kerestem, de már nem találom, a tanulság lényege, hogy azért a lexikális v. mátrix-szerűen struktúrált tudás is lehet túl sok, legalábbis ahhoz, hog hatékonyan támogassa az agy kreatív tevékenységét. Mintegy “eldugítaná” eszerint a főleg plain vanilla információ-halmaz az agyat és lehet, nem lenne benne “hely” a kisérletezésre, a szellemi alkímia heurisztikus működtetésére.
pAz említett, nem talált anekdóta, amennyire emlékszem, a 20-as években 2 kortárs tudós elmét hasonlított össze, a párhuzamosan hasonló témákban is dolgozó Heisenberg-et (1901-1976) és a magyar-angol polymath/polihisztor Michael Polanyi-t (1891-1976) hasonlította össze. Polányi ragyogó koponya volt fizikai kémiában, közgazdaságban, filozófiában, tudomány-filozófiában, míg Heisenberg kiváló, de szűkebb érdeklődésű elméleti fizikus volt, akit főleg, elsősorban az érdekelt.
Az emlékezetem szerint pszichológus forrású anekdóta az utóbbi fókuszáltságának tudja be, hogy Heisenberg a bizonytalansági relációs alapelvéről 1927-ben készült tanulmányáért Nobel-díjat kapott, míg Polányi Mihályt, habár angol nyelvű könyvei & róla szóló könyvek ma is kaphatóak az Amazonon, gyakorlatilag senki nem ismeri ma már (sorsa több szempontból is hasonlít a szintén kortárs Neumann János (1903-1957) élettörténetére, aki szintén polymath/polihisztor volt, ragyogó elme, és aki szintén kicsit rejtélyes módon az Amerikába emigrált és viszonylag szorosan együtt dolgozó magyar “marslakók” közül kilóg, azzal, hogy neki sincs Nobel-díja… igaz, Neumann emléke ma is elevenen él sok-sok visszaemlékezésben, amit a Nobel-díjas “marslakókról” (Polányi Mihányról meg pláne) nem lehet elmondani…
Ui.: Még egy kis magyar kultúr-históriai adalék… Michael Polanyi - Polányi/Pollacsek Mihály angol nyelvű wikipedia szócikkének egy filozófiai tevékenységéből származható mondata feltűnt: “He argued that positivism is a false account of knowing.” Érdekes című egyik elérhető könyve: “The Tacit Dimension”, amelyben amellett érvel, hogy a tradíció, az örökölt tapasztalatok, a hallgatólagos, nem deklarált/nem tudatos értékek és előítéletek a tudományos tudás fontos, meghatározó részei.
Ui. 2.: Gyanús lett, és tényleg, az egyik polcomon némi keresés után megtaláltam egy válogatott filozófiai írásait tartalmazó, két-kötetes 90-es évek közepén kiadott Polányi Mihály válogatást, ami az említett tacit dimenziós részt is tartalmazza, a Taleb gondolat dicsőségére, hogy a személyes könyvtáradnak az a legértékesebb része, amit még nem olvastál… ja igen, és ilyen az, amit szintén szoktam írni, amikor lehívok egy könyv-opciót, aminek a díját (annak az ára, hogy ha egyszer kell majd, elolvashassam…), ebben az esetben kb. 30 évvel ezelőtt fizettem ki…:-)))
Gyorsan lemondtam a UK Amazonnál a papír könyvet (angol nyelvű angol tárgyi eszköz általában olcsóbb, mint az amerikainál, és a szállítási ktg is kisebb, és a jelszó is jó ugyanúgy, mint a németnél, franciánál, olasznál is, csak Kindle-t nem lehet máshol… Gyorsak, automatizálva van, kb. 1 órán belül a rendelés lemondható… persze az a 9 db, ami hever egy raktárban a világon, ugyanaz a 9 db, csak a rá mutató ár-vektorok különböznek…:-))))
