Ez a kovalens kötés dolog azóta izgat, amióta - több, különböző forrás szerint is - az iskolába belénk tömött felesleges tudás egyik szimbólumává vált. Most egy híres mesébe illő álomban megálmodott megoldás felidézése kapcsán jutott eszembe, és nem hagytam magam, ha lúd, legyen kövér, utána jártam...
Friedrich August Kekulé (1829-1896) német vegyész az alap tudományos felfedezések századában született, élt. Egyszer a hírhedt történet szerint az organikus szénhidrogének szerkezetén gondolkozott, elszenderedett a fotelben és táncoló, körben összekapaszkodó, táncoló majmokkal és egy az önnön farkába harapó kígyóval álmodott. Felébredve úgy találta. hogy rájött a C6H6 képletű benzol szerkezeti struktúrájára. A legegyszerűbb aromás gyűrűs vegyület, És valóban...
...és akkor ugrott be a kovalens kötés... hátha a banzol is... és tényleg, többszörös kovalens kötéssel kötődnek a szén és hidrogén atomok egymáshoz.
A kovalens kötés amúgy elsőrendű kémiai kötés, amelyben az atomok egymással megosztják az ún. kötő elektronokat.
Nem tudom, ezt a majmos, kígyós dolgot tanították-e az iskolában, ha tanították volna, egy életre megjegyzem. Így most fedeztem fel magamnak újra a kovalens kötést...
