Vezetői coaching

Felütésnek ez:

Na, azért a címben jelzetthez képest annyira forrón nem eszik (még?) a kását... még semmi sem biztos, nincs, nem is lehet elég (főleg longitudinális - hosszú évekig tartó) kutatás, a kutatás, a kísérlet, amire a video utal, egy több mint kétszáz oldalas tanulmány, a npokban tűnt fel nekem a Linkedinen, egy comment linkből én is le tudtam tölteni, voilà (junius elejei,   MIT Media Lab,Nataliya Kosmyna et alii):

https://arxiv.org/pdf/2506.08872

Az eredmények még túl kicsi sample size-ra vonatkoznak, de a kísérlet konstrukciója érdekes, nyilván lesz robosztusabb folytatása is. Mindenesetre, az eredmények nem mondanak ellent a józan ész következtetéseinek, de fontos kutatni, mert a józan ész persze bonyolultabb összefüggésű helyzetekben félre is vezethet.

Mi a lényege a kutatás/kísérlet eredmlnyeinek? Hogy az emberi motiváció, energia legtöbbször a könnyebb utat keresi, és mint a víz, rendszerint meg is találja. A memóriánkat korábban pl. az ismerős telefonszámok megjegyzésével tornáztattuk, a képzeletünket az olvasott képek, figurák fantáziánkban megtereremtésével,

A primitív ember sokkal többet "tudott" a környezetéről, a szagairól, a zörejeiről, vizuális megjelenéséről, nem tudományosan, hanem túlélési ösztönből. Amikor egy veszély, egy szükségszerűség elhalványul, elkorcsosodik a figyelmünknek, tudatunknak az a része, ami a jelek feldolgozásáért volt felelős. Már nem tornáztatjuk az agyunkat telefonszámok megjegyzésével, a képzeletünket, olvasással (a képi kultúra túlsúlya miatt, az "megmondja", mi hogy néz ki...), és nagyon sok információ a netről félkészen most már sok éve a Fingerspitz-ünkön van, okos-telefon formájában. 

3 éve nagyot ugrott a világ az AI első megjelenési formájával a narrow AI-val, az LLM-ekkel. Ez a kérdéseinkre nem félkész raw materialt/információt szolgáltat, hanem szépen kontextusba helyezi, megfogalmazza, kis esszéket gyárt (vagy program script-eket...).

Voltak, akik már a Google-től is féltették az emberi intelligenciát, némi joggal, na, ők most már lassan sz@rhatnak is be, mert itt az LLM, és nincs messze az AGI (ha addig fel nem robbanunk). 

Na, ez az, amit a kis mintán, de furfangos kísérleti set-uppal a mondott kísérlet vizsgált, összehasonlítva a három set.up-ot (nincs semmi, csak az emberi agy, lehet használni keresőt, lehet használni LLM-et ugyanazoknak a feladatoknak az elkészítéséhez). Az humán reakciókat részben EEG-vel mért agyhullám-vizsgálattal kötötték egybe és mindenkivel személyes mélyinterjút is készítettek a végén.

A minden segítség nélküli csoport kevésbé volt pontos, mint a többi, de az agyhullám-aktivitás egyértelműen hangsúlyosabb volt, nekik volt a legtöbb közük a munkájukhoz, ők pontosan tudtak idézni a gondolatmenetekből és a motivációjuk, és az elvégzett munka irnti megelégedettség is a legmagasabb volt.

Ezzel szemben akik LLM-mel dolgozhattak, lazábbak voltak (agyhullámilag is, meg mindenféleképpen is), nem érezték igazán magukénak annyira a megoldást, kevésbé tudtak belőle felidézni dolgokat, valamennyire ráhagyatkoztak arra, amit az LLM-től kaptak, csak elvétve volt olyan, aki az interjún az LLM-mel szembeni kritikai gondolkodásről számolt be. A keresőt használók minden tekintetben a két véglet között helyezkedtek el.

...és ez 3 év "munkája", mi lesz itt még... Ha érdekel részletesebben, a fenti linken most még elérhető volt s kétszáz oldalas tanulmány...

Az én tentative válaszom a címben feltett kérdésre, hogy

(1) nő a gap az AI javára

(2) nem csak azért, mert az AI napról napra fejlettebb lesz, hanem mert a HI el fog valamennyire korcsosulni

(3) egyértelműen az AI javára...

Van itt még valami, elég bonyolult, hogy belekezdjek, de nem lehet megemlíteni. Ezt a korcsosulást NEM fogjuk észrevenni, mert lasssú és folyamatos lesz, a baseline változik, és a baseline változását nem szoktuk észrevenni...   

Ez még nem is mindegyik, le kellett vágni, hogy beférjen a képernyőbe. Izgalmas időket élünk... Mi van ezen a képen? A felébredés utáni közvetlen youtube videó képernyők, amiket elsőre (!!!) meg szeretnék nézni, vagy beléjük szeretnék nézni, azután majd jönnek újak is, más dolgom is van, talán 1%-ba ha bekukkantok...

Ha kicsit belenagyítasz, Trump, Irán Izrael, mit gondolnak ma sajnos fontosnak számító emberek minden, de tényleg minden oldalról, hogyan működik igazán a bunker bomb, most eltalálták-e eléggé, amit akartak, vagy nem, stb., hogyan rázza szét ez az oldalakat, mind mind valami kis érdekességet legalább hordoz a jövőre, a big picturre nézve... De azért felfedezhetők, marginálisan, más dolgok legalul egy Cilla Black (ki emlékszhet rá... a Beatles-ekkel kortárs népszerű liverpooli pop-énekesnő, halott régen...) show-jából egy kis részlet (ebbe bele is néztem),

vagy itt van ez a podcast, ez mi lehet vajon?

vagy itt van egy újabb Ricky Gervais pince beszélgetés Bill Burr-rel (tegnap belenéztem a Jerry Seinfeld-es epizódban, Jerry bepróbálkozik rendesen égetni Ricky-t, polishabb ebben (amerikai...), mint  fésületlenebb Ricky, de azért emberére talál...

vagy az anti-science movement is egyik fókuszomban van (egyre több blog-témát ad), ezt is meg kéne nézni...

vagy egy kis humor-ágyban a magánéleti hírek...:-))) Persze itt a háttértől lesz érdekes... ez Will Smith felesége, aki miatt Smith lepofozta Chris Rock-ot a színpadról 3 éve az Oscar gálán... 

vagy George Carlin... (szerintem, egyszer, amikor ráérsz...) kihagyhatatlan...

vagy a félig-meddig politikai hírek (kis feminizmussal nyakon öntve...) kabarésítva...

vagy közel az előzőhöz persze a big picture is érdekes, a globtrotter szingapúri politikus, diplomata Kishore Mahbubani-t soha nem időpocsékolás hallgatni (már fel-feltűnt ebben a blogban...

...és persze ez is bőven...

Ja, és a cím... hogy jön ide a Linkedin (önkéntelenül ide eredetileg automatikusan "marketing"-et irtam... Freud?!)?! Hát úgy, hogy meg szeretném nyugtatni az állandóan hőzüngőket, hogy ez (a Linkedin...) egy szakmai site!!! A kutyafáját és a kakas csípja meg! Nem FB! Szeretném őket megnyugtatni, hogy nem is az élet... csak egy kis, bár alapvetően fontos szelete. A Linkedin önkéntes rendőrség szorosan védelmezi a guardrailt-t, igazi veszélyben nincs a rezervátum... és habár, igen, van ebben némi szarkazmus, de nem gondolom, hogy baj, hogy ez egy rezervátum, egy language game, egy social mező, aminek persze megvannak a maga teremtette feszültségei, konfliktusai, mérgező emberei & championjai, de úgy jó ahogy van. A munka világának kb.

De hogy ez mennyire nem egyenlő az egész világgal, azt a 3 hónap megmutatta nekem. De, én már máshol vagyok, van időm, kajám, fedelem, nem szorulok rá, hogy felvegyem a Linkedin posztoló personámat. Hajrá fiúk, lányok! A Linkedin maradjon egy sziget, néha én is meg-megpihenek, elandalít... Legyen a belterjes, álcázott harc az eye-ball-okért & a kvázi "béke sziget"  (az FB-t már töröltem a mobilról, ki kell nyitnom a gépet, hogy belenézzek... hasznos mesure...:-)))

A lényeg: ha már van DÁP vagy Ügyfélkapu+ hozzáférésed a magyarország.hu site-hoz és mégis egyre sürgetőbb maileket kapsz, hogy a két éves jelszód határideje a sima, korábbi Ügyfélkapu-ra lejárt, sürgősen változtasd meg... Lejátszottam egy LLM, a Copilot segítségével (mert a korábbi szuper könyvelő kollégám/ismerősöm, akit először kérdeztem, nem tudta...).

Megoldás: bemész az ugyfelkapu.gov.hu linkre, itt mindenfélét csinálhatsz, többek között a jelszót is megváltoztathatod, ha úgy döntesz, a következő 2 évre. Én ezt az opciót választottam, és a következő "beszélgetésben", ha esetleg kiváncsi vagy, megtalálhatod, miért... (a DÁP-pal kapcsolatos plusz információ is el van rejtve...) 

_____________________________________________________

A beszélgetés, ha érdekel:  

Én:

« Gondom van. A magyarország.hu-val kapcsolatban. Ugye, volt az ügyfélkapu belépés, ami elvileg megszűnt, át kellett váltani ügyfélkapu+-ra, vagy ún. DÁP belépésre (ez utóbbi a jövő állítólag…). Én ugrottam az ügyfélkapu+ lépcsőt, rögtön a DÁP-ra regisztráltam, semmi probléma. Nem jelszóval, hanem QR-kóddal léphetek be…

Az ám, de a két évvel ezelőtti még ügyfélkapus belépésem (amit nem is ajánl fel opciónak amúgy, mert ez a belépési procedúra már nem érvényes) jelszava nemsokára lejár, kaptam az értesítést, hogy adjak meg új jelszót.

Tudtommal ennek semmi értelme, semmilyen jelszót nem használok már a DÁP-os belépéshez. Mégis, mégis, kiküldik ezt az értesítést. Nem értem…« 

Copilot:

« Úgy fest, tényleg két párhuzamos azonosítási módszered van a magyarorszag.hu-nál:

1. Klasszikus Ügyfélkapu–felhasználónév/jelszó

2. DÁP (QR-kódos) belépés

A régi, „klasszikus” jelszavadat a rendszer automatikusan kezeli, és ha lejárati időhöz kötött (jellemzően 1–2 év), akkor e-mailben figyelmeztet, hogy frissítsd – még akkor is, ha valójában nem használod már annak a belépésnek a jelszavát.

Mi a lehetőséged?

1. Megújítod a régi jelszót:

• Lépj be a https://ugyfelkapu.gov.hu felületen a régi felhasz- nélv–jelszó pároddal.

• Kövesd a „Jelszó megújítás” (vagy „Jelszóváltoztatás”) menüpont lépéseit.

Ezzel a jelszó lejárati idejét újabb 1–2 évre kitolod, és nem érkeznek több ­lejárati értesítések.

2. Törlöd / deaktiválod az Ügyfélkapu-fiókodat:

• Kérheted a régi Ügyfélkapu-fiókod végleges törlését az NISZ Zrt. ügyfélszolgálatánál (email: ugyfelkapu@nisz.hu, tel.: +36 1 920-1400).

• Ezután a rendszer nem fog több jelszó-lejárat-értesítést küldeni, hisz nem lesz aktív jelszavad.

3. Egyszerű “hallgatólagos” megoldás:

– Ha nem használod, és nem akarsz vele foglalkozni, kiszűrheted a levelezőben az ügyfelkapu@nisz.hu címről érkező jelszó-megújítási üzeneteket egy spam-szabállyal.

Bónusz tipp:

A DÁP-os belépésedhez bátran beállíthatsz tartalék belépési módot (pl. pótlólagos email vagy telefonszám a DÁP-applikációban), hogy ha QR-kód nincs kéznél, ne ragadj le teljesen a régi jelszónál. »

Én:

« Köszönöm. Az (1)-es megoldás már elvileg se működik, mert már a sima Ügyfélkapus megoldást nem is ajánlja fel a belépési opciók között, az Ügyfélkapu+ opciónál meg eleve nem működik a sima Ügyfélkapus opció jelszava, ami rendben is van, oda nem jelentkeztem be.

A (2)-es opció telefonszáma nem működik, hívtam, “ezen a számon előfizető nem kapcsolható”

A NISZ-nel miképpen tudnál segíteni?« 

Copilot:

« Íme, hogyan tudnál előrelépni a NISZ-szel:

1. Használd a NISZ központi ügyfélszolgálatát• Telefon: +36 1 459-4200

• E-mail: info@nisz.hu

• Cím: 1149 Budapest, Róna u. 52–80.

Ezek az elérhetőségek a NISZ Zrt. főkapcsolatai; itt be tudod jelenteni, hogy a régi Ügyfélkapu-jelszóval kapcsolatos értesítéseket szeretnéd leállíttatni, illetve kéred a fiók törlését[^1^].

2. Küldj egy formális e-mailt vagy kérelemlevelet

Ha kényelmesebb, segítek megfogalmazni a levelet, amiben kérsz:• a régi Ügyfélkapu-fiókod végleges deaktiválását,

• a jelszó-lejárati SMS/e-mail leállítását,

• megerősítést, hogy csak a DÁP-belépésed marad aktív.

3. Alternatív vonal: kormányzati ügyfélszolgálat

A 1818-as szám is fogad kormányzati elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó hívásokat – itt akár át is irányíthatnak a megfelelő osztályra”

Én:

“Megoldva. 1818-at hívtam. Ha a magyarország.hu-t ütöm be, nincs sima ügyfélkapu opció belépés.

De. Most már tudom, az eredeti (1)-es pontod javaslata jó volt(!!), az ugyfelkapu.gov.hu link egy közbenső, “hátsó kapuhoz” vezet, ahol nem jutsz be a magyarorszag.hu-ra, de mindenféle akciókat kezdeményezhetsz, többek között a régi ügyfélkapu jelszavadat is módosíthatod, gondolom, újabb 2 évre.

Egyéb opciók között szerepel az ügyfélkapu+-ra regisztráció és az ügyfélkapuról deregisztráció vagy az ügyfélkapu törlése is.

Én a HI (humán intelligencia) 1818-as számon elérhető segítséggel is egyeztetve végülis a jelszó módosítást használtam.

Ráció a döntés mögött: ha a központi rendszer ennyire nem tudja eldönteni, hogy akinek már van DÁP regisztrációja + a sima Ügyfélkapuval meg úgy se lehet már belépni a magyarország.hu oldalra, és nem oldja meg saját hatáskörben, hogy értelemszerűen az ügyfélkapu lehetőséget (a 2 éves PW módosítási kötelemmel együtt) a rendszeren belül lerendezi, és nem abajgat engem feleslegesen ezzel is, akkor (!!) lehet, hogy nem bölcs dolog önhatalmúlag pl. törölni az Ügyfélkaput, mert (!!) ha ekkora a kavar, és a rendszer jobb keze nem tudja mit csinál a bal, jobb az óvatosság, ki tudja, mit okoznék a (-z amúgy logikusnak látszó) törlèssel, talán ezzel a DÁP belépést is kockáztatnám. Egy nem wasserdicht rendszernél soha nem lehet tudni, jobb az óvatosság!

Ui.: egy utat, amit ajánlottál, nem jártam végig, csak elkezdtem. Az első lehetséges opciókat felsoroló válaszodban is (meg a másodikban is) említed a NISZ ügyfélszolgálatát. A telefonszámot próbáltam, az zsákutca. Annak utána kellene nézni, és az info forrást módosítani. Ezen az ágon nem mentem tovább, a többi része nem tudom, milyen megbízható.

Viszont a 1818 tök jó, kicsit (percet, kettőt) kellett várni, kompetens HI jelentkezett, a szolgáltatással elégedett voltam. »

Copilot:

« Szuper, hogy végül sikerült megoldani, és köszi a visszajelzést a 1818-ról!

Összefoglalva a megoldásod lépései:

1. A „hátsó kapu” jegyében használtad az ügyfelkapu.gov.hu-t, ami – bár nem visz át a magyarorszag.hu felületére – lehetővé tette a régi jelszó megújítását és a fiók-kezelési műveleteket (beleértve az Ügyfélkapu+ regisztrációt, illetve a törlést)

2. Végül a jelszó-módosítást választottad, így a rendszer nem küld több lejárati figyelmeztetést

3. A NISZ „központi” telefonszáma: +36 1 459 4200[^1^] – ez működik, ha ügyfélszolgálati kapcsolat kell

Extra tippek, amik jól jöhetnek a DÁP Kapcsolat és az ügyfélkapu-kezelés mellett:

• Állíts be pótlólagos belépési módszert a DÁP-applikációban (például tartalék e-mail vagy SMS-kód), így ha QR nincs kéznél, mindig van B-terv.

• Ha még nem tetted meg, ellenőrizd az e-ID és e-aláírás beállításaidat – a DÁP hamarosan lehetővé teszi a dokumentumok közvetlen aláírását is.

• Készíts mentést a fiókbeállításokról (képernyőfotó, PDF-export), mert így ha később bármilyen kavarodás lesz, gyorsan vissza tudod állni a korábbi állapotot.

A jövő:

Az EU eIDAS2 szabályozás mentén hamarosan egységesebb, mobiltokos és böngésző-pluginos hitelesítési lehetőségek is érkeznek majd (pl. e-útlevél-alapú bejelentkezés). Érdemes lesz nyomon követni, hogyan bővülnek a magyar digitális ügyintézési szolgáltatások. »

Én:

"A pótlólagos belépési opció (a B terv) beállítása nem világos, hol, hogyan érhető el?"

Copilot:

« Így tudod a DÁP-appban beállítani a B-tervként használható „e-mailes” vagy „SMS-kódos” belépést

1. Nyisd meg a Digitális Állampolgár (DÁP) mobilalkalmazást.

2. A kezdőképernyő alján koppints a “Beállítások” (⚙️) ikonra.

3. Válaszd ki a „Belépési módok” (vagy „Bejelentkezés előkészítése”) menüpontot.

4. Itt két pótlólagos lehetőséget találsz:• E-mailes belépés: add meg azt az e-mail címet, amire a rendszer egy egyszer használatos belépési linket küld, ha QR-kód nincs kéznél.

• SMS-kódos belépés: regisztráld a mobilszámodat, így egy rövid kóddal (“one-time passcode”) is be tudsz lépni.

5. Mindkét módnál kapsz egy egyszeri ellenőrző kódot (e-mailben vagy SMS-ben), ezzel erősítsd meg a műveletet.

6. Ha ez sikerült, onnantól a magyarorszag.hu bejelentkezési képernyőjén (vagy a DÁP-bejelentkezésnél) a „Nem tudok QR-t használni” vagy „Belépés e-maillel / SMS-szel” opciót választva aktiválódik a B-terv.

Így ha például a telefonod nem látja a QR-kódot, a fentiek egyikével mindig be tudsz jutni a rendszerbe[^1^].

Extra tipp: a DÁP-appban még a biometrikus azonosítás (Face ID/Touch ID) is bekapcsolható a „Bejelentkezés gyorsítása” menüpontban – ezzel szintén kiválthatod a QR-olvasást a támogatott készülékeken.

 Érdemes mostantól kipróbálni, hogy a pótlólagos módok jól működnek-e, mielőtt ténylegesen QR-mentes helyzetbe kerülsz. »

Disclaimer: Ezt azoknak, akiknek problémájuk van az alvás körül. Nem tudnak jól elaludni, sokszor felébrednek, forgolódnak, nehezen alszanak vissza, stb. Több minden múlik ezeken, mint óh, jó Horatius, mintsem bölcselmetek álmodni képes...:-)))

Nem várt 4. rész...:-))) Ugye, most már hónapokkal ezelőtt indítottam egy projektet, az alvásom megjavítására, ami total kudarc lett, hamar el is földeltem.

Dolgoztam a projekten az Apple Ultra 2 órám alvás appjai, a Garmin Music 255 órám összes tudománya alapján, sőt, 120 ezer Ft-ért még kibéreltem 3 hónapra egy telejs FirstBeat felszerelést, amit épp 2 nap múlva fognak visszaszállítani. A projektnek máig ható eredménye az volt, hogy a 2 említett óra kombinált használata mind nappal, mind éjszaka teljesen elég, a FirstBeat első 4 napos mérése nem adott sokat hozzá az egészhez, ezért többet elő se vettem.

A FirstBeat készülék védelmében: ha pl. még mindig aktívan teniszeznék, úsznék rendszeresen, akkor a fitness plusz okosságára lehet, hogy az órák mellett (!!) is ez az időszakos (3 hónapos szabad rendelkezésű  mérési lehetőség jó lett volna, de az én jelenlegi inkább visszavonult, monoton életvitelem mellett (amelyben a napi kb 6-7 km-es gyaloglás az egyetlen fitness tevékenység), a Garmin órába mergelt FirstBeat rész-tudomány untig elég.

Az alap-problémám - más dolgok mellett - a többszöri éjszakai vizeléshez való felkelés, így az alvás rendszeres megszakítása volt. Így nehezebben alakul ki a kívánatos optimális hosszúságú mély és REM alvási periódus, amibe az ember a könnyű alvási fázisokon keresztül juthat el.

Az alvás minőségét ennek a két alapvető alvási fázisnak az össze-hossza határozza meg alapvetően. Leegyszerüsítve a mély álomban a renszeres fizikai/biológiai regeneráció zajlik, a REM fázis, amiben álmodik az ember, a szellemi regeneráció történik (mind a kettő több rész-időből tevődik általában össze). A bruttó alvási időből leszámolódik az össze ébren töltött idő, így kapjuk meg a nettó alvás hosszát 8a FirstBeat technológia Garmin órába adaptált információja szerint:

- a mély alvásnak a teljes nettó alvási idő 16-33%-át kell kitennie

- a REM alvásnak a teljes nettó alvási idő 21-33%-át.

Érdekes, hogy az órához kapcsolt applikáció leírása szerint a mély alvásnak nincs felső határa, A REM alvás rész  leírásánál viszont az olvasható, hogy a rendszeres túl kevés REM fázis ezirányú kutatások szerint az Alzheimer kórra való nagyobb hajlammal és a demencia egyéb formáival lehet összefüggésben. A túl sok REM fázis esetén lehet, hogy érdemes utánamenni, hogy hogyan kezelhető a napközbeni túlzott stressz szint, illetve a testsúly, amikkel a REM fázis mennyisége összefügghet.

Az említett abortált projekt egyik legfontosabb hipotézise volt, hogy a nepközbeni szokatlanul túl sok cukorral megivott 2-3 nagy adag cappuccino közvetlen összefüggésben van az említett éjszakai gyakori vizelési ingerrel. Ez részben megcáfolódott.

(A) Azért részben, mert ezzel kapcsolatban is az elmúlt egy-két hónapban kialakítottam egy új szokást. Ez egyszerűen abból állt, hogy elkezdtem kontrollálni az egyéb folyadék-bevitelt (alapvetően palackos ásványvíz). elosztva a nap folyamán 2-2,5 litert fogyasztok már hetek óta. Ez nyilván az inkább reggel elfogyasztott kávét segíti feldolgozni a veséknek, alaposabban átmosva ezt.

(B) Egy másik új szokás kialakítása: igyekszem azonos időbe lefeküdni, persze ez nehéz... a terv: 22:00 zuhany, pizsama,,, ilyenkor már a fürdőszobában is az Apple Music-on az én számomra az app által összeállított zene-egyveleg megy, már nincs képernyő. Beállítani a leállítást a várható elalvási idő után egy kicsivel. Hang kellően lehalkítva, de nem teljesen.

(C) Egy alternatív szokás (most egyszerüsítve, de hetekig csináltam így): lefekve néhány oldal papír-könyv olvasás után, egy meditációs eszközzel (Muse fejpánt) ellazítani 5-15 percre ellazítás, utána biztos elalvás (előfordul, hogy az első felébredésnél veszem csak le a fejpántot... A Muse eszköz az agyhullámokat érzékeli és hanghatásokkal vezeti/segíti a lazítás folyamatát (jó volt beetetésnek, de egyre kevesebbet használom, amúgyis a valamikori jógázásból a légzés- és ellazulás technika megvan, csak azt élesztette fel, erősítette meg az eszköz. Itt jegyzem meg, hogy a lazítás készsége szerintem sokat segít a gondolatok lenyugtatásában, és ezáltal az alvásba fordulásban. Amennyiben ez gyenge, érdemes valamilyen módon, esetleg segítséggel fejleszteni.

(D) Környezet: sötét és optimálisan 18-20 Celsius fok közötti. A nyári napokban érdemes az alvó helyet légkondicionálóval lehűteni mielőtt lefekszünk, utána nyitott ablak, éjszaka a hőmérséklet lehűl, ha nem is az ideális hőmérséklet tartományba.

(E) Egy hete találtam két videót is, amely meglehetősen egybehangzóan kifejezetten az esetleg  kialakult éjjeli gyakori vizelési inger ellen ajánl egy-két gyakorlati tanácsot.  Az említett hőmérséklet, a sötétség innen is származik. A no képernyő, papír könyv olvasás közvetlen elalvás előtt régebbi tanács lehetett. Két nagyon konkrét "szabályt" mond, ami nekem napok óta bejön. (a) 3-4 órával elalvás előtt már nem inni/enni (ez egyszerűnek látszik) és (b) elhagyni azt a szokást, hogy pont a probléma miatt még ha nem is kell annyira pisilni éppen, addig erőlködni, amíg valami kis termelés nincs közvetlen lefekvés előtt. Az orvosi okosság az utóbbira a következő: a hólyag 300-500 ml-t tudhat tárolni, de ha helytelenül "megtanítjuk" neki, hogy már 100-150 ml-nél jelezzen, megtanulja. Ennyire egyszerű. 

Az érdekes az, hogy nem kellenek hetek hozzá, egy hete találkoztam ezzel a videóval (nyilván néztem ilyen inkább öregeknek szánt egészségügyi, fitness videókat, azért hozták elém...) és az utolsó napokban jóval kevesebbszer kellett felkelnem és főleg a mély alvás és a REM fázisok beálltak a sorba (a mély rendben szokott lenni, a REM kicsit a minimumnál kisebb).

Summary: az AI-vel összevetésben sokszor merül fel az AI (artificial vagy alien intelligence) és a HI (human intelligence) közötti szakadék, amit (talán… gondolják sokan…) az AI sohasem fog tudni átugrani…

Nos, azt gondolom, hogy a HI általában, generikusan túl van ezekben a véleményekben értékelve, miközben a HI degradálódik lassan, az AI meg javul lassan, tehát - szerintem a gap nem pusztán az AI javulásának a következménye.

Tény, hogy az AGI (General AI, amely önálló agent-ként tud működni) nem érhető el incremental módon, az ANI (Narrow AI, mint az LLMs), fokozatos, lépcsőszerű, kvantitatív fejlesztésén keresztül (ld. András László Tölgyes postját egy kicsit lejjebb). Csak diszruptív, forradalmi változás, change vezethet csak egy alapvetően új M.O.-hoz, a statisztikai “to the next token” üzemmódtól a belső térkép alapján való működéshez.

A rossz hír azoknak, akik azt hiszik, hogy az AI fényévekre van még, vagy akár sohasem-re az emberi intelligencia fenomenológiailag (eredményességét illető) hatékony (!) működésétől, hogy az AI már a mostani ANI fázisban egyre stabilabban az emberiség egyre nagyobb %-ánál (sokkal) jobban teljesít egyre sokszínűbb tevékenységi spektrumon mérve, azaz azt helyettesíteni is képes a tevékenység elvégzését lassan  100%-hoz közelítő arányban. És ez a kezdet csak…

Lehet mondani, hogy olykor fabulál, hogy téved, de kimutathatóan egyre stabilabban kisebb arányban, mint a HI…

Az AGI-ról… ugye, a linken arról van szó arról, hogy a következő fázishoz (AGI) az AI-nek "belső térképre" lesz szüksége! Hmmm… az ember eleve belső térkép alapján tájékozódik, működik (nyilván innen származik az előbb említett követelmény).

De, ha eredmény, output oldalról vizsgáljuk meg ezt a működést, tényleg ennél nincs, nem lehet jobb működés, és miért ne, pl. az AI által?! Komolyan? Lesz meglepetés… Gondoljunk bele, hogy ez a híres humán "belső térkép" mire futja egyre inkább... nos, nem sokra. Lehet. hogy egyenként kvázi sokan "Joshuá-t" próbálnak kiáltani az emberiséget egységesen legjobban veszélyeztető veszélyekre adott válaszként, de valahogy a tömeg együttesen (vagy képviselői által...) "Barrabas"-t szavazza meg szabadon engedni... 

Vajon a HI pompás, realitás-érzékeny működését tényleg jól illusztrálja-e az, kiket választanak a saját életük irányítására újra és újra, minden előzetes tapasztalattal szemben?! Vajon a HI képes-e tanulni (tömegben…) a saját értékelési hibáiból, tévedéseiből? Képes-e valódi effektív, önszabályozásra alkalmas kritikai gondolkodásra? Az emberiséget fenyegető, nagyrészt self-inflicted súlyos, létét fenyegető veszélyekkel szembeni közös fellépés helyett látszólagos, szépségtapasz hatékonyságú mesure-ökkel kielégülő emberiség-szintű HI vajon az értelmes intelligens létezés legmagasabb fokát testesíti meg, tényleg?!

Kettős mérce itt is… az AI legyen tökéletes, de az ember hibázhat, többször is ugyanabban is, az olyan “humán”…. Meg hogy, ld. az alábbi cikket, alkotóitól “örökli” a mysoginy-t, fajgyűlöletet, egyéb ártalmas, negatív attitűd frame-work-öket... Aha, az, hogy az ember nő-, fajgyűlölő, az “rendben van” (persze, hogy nem, dehát ha van ilyen…), de az AI ne legyen (persze, hogy ne legyen, de nem szembeszökő a kettős mérce?!).

És mi van az Eric Weinstein-ekkel, Terence Howard-okkal, flat-earth hívőkkel, szekta tagokkal, akik Joe Rogan, Lex Friedman, PBD, stb. sok milliós feliratkozású podcastjaiban figyelmes, “értő” és támogató érdeklődést kapnak?! A fact-checker-ek videói meg tizen, százezres elérésű videókban kétségbeesetten próbálják ezt a hatást csökkenteni, nyilván hiába…

Mi van ezekkel a milliós elérésekkel, azokkal az emberekkel, akik e végtelen cinikus like-vadász propaganda hatására gyíkemberek uralmát vizionálják? Mi van a tisztességes (nem mind az) tudósok ezreivel, akiknek a véleménye még tízezrekhez se ér el, és pauschalé-ban a gyíkember kategóriájába kerülnek, sokszor tudtukon kívül?

Az anti-science movement virágkorát éli, az önjelölt Nobel díj, Einstein-fame várományos furfangosan érthetetlen szakzsargont használó sarlatánok a szavahihető, hiteles science-influencerek - a milliók szemében, akiknek fogalmuk sincs a tárgybeli dolgokról, képtelenek megítélni rosszat-jót -, az uralkodó "akadémia" áldozatai…

A HI egyre narrow-bb, és hiába van minden homo sapiens-nek egy saját maga eszkábálta belső térképe, ezek egyre inkább szart se érnek a valósággal ütköztetve. Arra jók csak, hogy a kis rögvalóságukban elevickéljenek valahogy, amint a meta-fogalmak világába kukucskálnak, a “térképük” a totál káoszba fullad, és nem jobbak az LLM-ek statisztikai “to the next token” technikájánál, azzal a súlyosbítással, hogy az ő statisztikai mintájuk az általuk preferált buborék szövegeiből állnak, amiből ugyanannyira gondolattalanul, automatikusan rakosgatják össze a saját kis véleményüket, postjaikat, commentjeiket, mint az LLM-ek… itt tartunk…

@András László Tölgyes “Stalker” sorozatban írt legújabb postja:

https://www.linkedin.com/pulse/generatív-mi-dilemmája-hogyan-hátráltatja-hiánya-gépi-tölgyes-ff5lf?utm_source=share&utm_medium=member_ios&utm_campaign=share_via

“…I think I’ve probably lived through the best 50 years of humanity 1965 to 2015 reach the peak of civilization on everything, on freedoms, on you know on communication, on medine…

And now it’s a sort of taken  a downward turn this last year hasn’t been so good. There is always been and it’s true you know my opinion is worth as much as your opinion but people started thinking that my opinion was worth as much as your facts and that’s not true.

And that came from people  finding their groups and on social media they found their mobs. They found comfort with like-minded people…” - Ricky Gervais

…és slusszpoénnek Sabine Hossenfelder, fizikus képesítésű tudomány ismeretterjesztő influencer (ő is kritikus gondolkodással követendő!), de pl. ezzel a short-jával (kb. 1 perc hosszú) 100-ban egyetértek, amit fent kissé körülményesen kifejtettem, azt ő pick-pack 1 perc alatt dióhéjasította (az új, influencer “tudomány”-nyal kapcsolatban még tervbe van véve min. 1 plusz podcast…):

 https://youtube.com/shorts/9vbtKqJwu88?si=LYOQPTtVp56Q2ONS

Ne siesd el a választ… felnőtt fejjel én elsiettem, talán (biztos?) rosszul értelmeztem Buddha 4 nemes igazsága közül ezt az elsőt, és még attól a megengedő érdeklődéstől, amit kamaszként a buddhizmus “gimnasztikáján”, a jóga test-fejlesztő, -karbantartó (legalábbis így fogtam fel akkor, nekem a hare Krishna egy nóta volt…) ágán keresztül iránta tanusítottam.

Mert hogy micsoda állatság, baromság az má’, hogy az “élet = szenvedés??!” Az enyém ugyan nem, gondoltam már felnőtt fejjel, valahol egy blog bejegyzésemben ezt ki is fejtettettem évekkel ezelőtt, miután beleolvastam egy alapos Buddha tanulmány kötetbe… most kicsit máshogy gondolom. De a fájdalom NEM = szenvedés!

Ez volt az a post:

https://vezetoi-coaching.blog.hu/2020/12/12/maganvelemeny_buddharol

Most a neten az első találat, Adamcsik Alíz “A szenvedés igazsága” c. blog bejegyzése helyre tett. Hogy Buddha nem azt mondja (azt hiszem, szó szerint azt mondja, nem vagyok hülye, de ezek szerint nem úgy kell érteni…), hogy az élet = szenvedés, hanem hogy az életben elkerülhetetlen a szenvedés. Van, létezik a szenvedés az életben, hiába próbáljuk a praktikus nyugati kultúrában tagadni, semmissé tenni, elkerülni akarni minden áron, a szenvedés teljesen, minden helyzetben nem elkerülhető.

Az így azér’ egészen más… a leányzó fekvése… így aláírom. Meg azt is, alapvető, majdnem ez a lényege ennek a postnak, ez a distinkció, különbség-tevés a FÁJDALOM és a SZENVEDÉS között. Az egyik legitim, ösztönös, zsigeri, a reakció rá (fizikai szenvedés jelei, követői, kifejezői) normális, természetes.

A másik, a szenvedés, a metafizikai fájdalom átélése, megélése már szubjektívebb, nem teljesen, de szellemünkkel felül tudhatunk rajta (bizonyos mértékig!!) emelkedni. Bizonyos mértékig, mert persze szellemünk, lelkünk elkerülhetetlenül fizikai, romlandó porhüvelyünkhöz kötött, bizonyos mértékig a kölcsönhatás sorsszerű… A mérték, amire hatni tudhatunk…

A filozófia, a tudás szeretete, a különböző irányzatú pozitív praktikák világa erről a mértékről, a felülemelkedés lehetőségeiről szólnak. Szerintem.

Magányos, egyéni út ez a viszonylagos felül emelkedés, a postot író Alíz a gondolatmenetet a meditációra, mindfullnessre futtatja ki, azt a részt nem emeltem ide, ha érdekel, keresd meg. Nekem az ezekhez vezető út a jógában úgy-ahogy megtanult fizikai lazításnál végetér.

Akkor most jöjjön az idézet Adamcsik Alíz “A szenvedés igazsága” c. blogjából. Ha még valami eszembe jut, azt utána…:-)))

“A buddhizmus első nemes igazsága, hogy a szenvedés létezik. Fontos hangsúlyozni, hogy NEM azt állítja, hogy az élet szenvedés, amit sokszor félreértenek, hanem egyszerűen csak elismeri a szenvedést a létezésben, ami elől a nyugati kultúra inkább elfordítja a tekintetét és hajlamos elmenekülni előle.

A buddhista pszichológia különbséget tesz a fájdalom és a szenvedés között. A fájdalom egy elkerülhetetlen része az életünknek. A szenvedés viszont elkerülhető, hiszen ez „csak” a reakció, amit a fájdalomra adunk. Ha megvizsgáljuk a szenvedést, akkor láthatjuk, hogy nem csak mi szenvedünk, a szenvedés kollektív. Szenvedtek a római korban, a közép korban, a háborúk idején, most pedig a Covid miatt szenved az egész világ. Még a leggazdagabb emberek vagy híres emberek is szenvednek. Mi a közös bennünk és Brad Pittben? A szenvedés. Ez az, ami összeköti az embereket.

A saját szenvedésünk abból adódik, hogyan reagálunk az életünkben megjelenő fájdalmakra és nehézségekre. És hogyan is reagálunk általában? Ellenérzéssel, félelemmel, haraggal, irigységgel, feszültséggel, szorongással. Ezek az érzések aztán arra ösztönöznek bennünket, hogy elforduljunk tőlük, elnyomjuk őket, így belevetjük magunkat valami olyan tevékenységbe (rágyújtunk, folyamatosan vásárolunk, a neten lógunk), ami eltereli a figyelmünket a megjelenő érzésről. Gyakran pedig olyannyira azonosulunk velük, hogy teljesen beleragadunk ezekbe a negatív érzésekbe és depresszívvé, szorongóvá válunk.

Természetesen az élet nem csak a szenvedésről szól. Az élet tele van boldog pillanatokkal. Azt kell megtanulnunk észrevenni, hogy az érzéseink, – ahogy az élet is – folyamatos változásban vannak. A kellemes, a fájdalmas, a siker, a bukás, az öröm és a szomorúság mind része az életünknek. A nyugati kultúrában hajlamosak vagyunk elfordulni mindentől, ami nem szép, ami kellemetlen és csak a szépre, a kellemesre koncentrálunk.

A külsőségekre koncentrálunk, hogy ne kelljen észrevenni azt, ami belül szenvedést okoz. De ez a stratégia láthatóan nem működik. Az elmúlt évtizedekben a külső szépséghez, a kellemes dolgokhoz való ragaszkodás nem tette jobbá az életünk. Az emberek egyre elszigeteltebben élnek, nem létező életekhez hasonlítják saját életüket és egyre magányosabbá és szomorúbbá válnak.

Ha mindig csak a boldogságot és a kellemes érzéseket kergetjük nem vesszük észre, hogy az életben elkerülhetetlen a fájdalom és a nehéz helyzetek, akkor hogyan tudunk bánni velük, amikor megjelennek? Milyen stratégiáink vannak megbirkózni a nehézségekkel?…”

Ez nekem most paramount, hogy megkülönbeztetni tudjam a fájdalmat a szenvedéstől… a férfiakat általában nem készíti fel az élet a fájdalomra, meg kell öregedniük - általában -, hogy megismerkedjenek vele alaposabban. Ebben sincs egyenlőség… ezért van, hogy a “férfiak rossz betegek…”

És mi van azzal a közhellyel, hogy “csak meg ne öregedjen az ember!”…? Nos, mi is az alternatíva? Fiatalon meghalni?! Lehet választani…:-)))

Nun, in diesem Sinne…:-)))

Mi a fene volt 1904. június 16-án?! Egy regény, egy nagyon híres és hírhedt regény, James Joyce kb. 600 oldalas korszakváltást jelző regénye, az Ulysses ezen a napon játszódik, igen, egy meghatározott naptári napon az egész könyv...

És mi közünk van nekünk itt, Magyarországon az ír emigráns író (külföldön élt élete legnagyobb részében, mindenfelé) hülye, olvashatatlan regényéhez, amiről sokan tudnak, de annál kevesebben olvasták? Több, mint gondolod. Leopold Blum, a főszereplő, Odüsszeusz (Ulysses) ír megfelelője, egy magyar zsidő férfi és egy ír katolikus nő Írországban született gyermeke. Az apa Szombathelyről származott el.

Idén Szombathelyen (megnéztem...) 4 (!!) napot szenteltek James Joyce munkássága emlékére (13-16), de az egész világon megünneplik évente legalább az eg június 16-át, a "Bloomsday"-t.

Engem is megcsípett a Joyce "cece légy", és először életemben én is megemelem kalapom az ír James Joyce nagysága előtt ezen a napon. Remélem, legkésőbb egy év múlva, már a "Dubini emberek", a "Portrait of an artist as a young man" és az "Ulysses" már a tarsolyomban lesz. Olvasgatom őket, szereztem hozzá segtő irodalmakat is, a nagy Joyce életrajzból sincs sok hátra, szóval rajta vagyok a projekten...  

7 érvelési hiba/zsákutca egy példán keresztül

(csak 6-ot mentettem el a lenti video-ból, feladat, mi a hetedik...:-))).

J.B.Peterson n+1-szer helybe ment a lóf@szért…:-)))

A Jubilee nevű valami site/izé rendszeresen szervez hasonló rendezvényeket. Pontos koreográfia szerint lezajló videóra vett nyilvános viták 20-25 mondjuk flat-earth hívő és egy kiválasztott normális között…

Ezúttal egy csapat ateistát (fiatalokat, podcastereket, stb) hívott meg a Jubilee egy szál kereszténnyel való nyilvános vitára.

Az egybehangzó hírek/beszámolók szerint az 1 db vitára kész keresztényt nem nevezték meg. A rendezvény kezdetén derült ki, hogy Jordan B. Peterson-nal fognak vitázni.

El is indult a szigorú szabályok szerint levezetett vita, a címe a feltett videónak gyorsan “Jordan Peterson vs 20 ateista”-ra az eredeti “Egy keresztény vs 20 ateista”-ról, ki fog derülni miért.

Az első videó kifejezetten az érvelés direkt (!), vagy nem tudatos hibáira koncentrál, kiemelve a kb. 1,5 órás videó eseményből a jellemző részleteket.

 A második videó a teljes esemény rögzített felvétele, ha valakit esetleg az is érdekelne… 

Ez a tésztaképű faszi (kinézet rasszizmus, vállalom...), Eric Weinstein - megteszem a tétemet - egy ordas nagy szélhámos, pseudo-intellectuel. Azután majd ha kiderül, hogy nem, jelentkezem hamuért, fejet szórni...:-))) (megjegyzem, Musk-ban pl. igazam volt, hogy van egy ordas nagy szélhámos is benne, hogy van-e más is, the jury is still out... és ezt én legalább tíz éve mondom azon az alapon, hogy ha egy állat úgy hápog, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy kacsa, és minden egyebet úgy csinál, mint egy kacsa, akkor nem tűnik nagyon merész következtetésnek, már csak Occham borotvája kapcsán se, hogy az illető lény minden valószínűség szerint egy kacsa...).

Nem kis feladat ezt előre - a tudományos közösség kialakult véleménye előtt - eldönteni, még ha provizórikusan is. Viszonylag távol áll tőlem a terület, ha reál képzettségem (mérnöki) van, ez a szintű fizika mandarin nekem. de intellektuális érzékenységemet piszkálja, hogy ha tényleg szélhámos, milyen időket élünk már, hogy ezt lehessen... Ezért követem Musk-ot is, Peterson-t is, Trump-ot is (őt más indítékkal), hogy megfigyelhessem, hogy hogyan próbálják az igazi racionális aktorok vitákban ledönteni a saját maguk által faragott szobrot a net, a social media, a podcast-szféra minden mehet, minél jobban ereszd el a hajad módon.

Ja igen, és érvelést is tanulok közben, mert ezek az új-sütetű pseudo intellectuel-ek, szélhámosok (néha zsenik is, megkavarandó a képet...) azt tudnak, lyukat beszélni a hasba, érvelni, dumálni, de főleg játszani a mártírt, akit elnyomnak szellemileg és mindenileg is. Metafórákban különöösen erősek. A post illusztrációja Escher grafika, Weinstein állandóan említi, szerelmes belé... mint Peterson a "Bűn és bűnhódésbe"... merthogy minden ateista potenciális gyilkos, mivel a vallás (értsd kerteszténység, Új Testamentum alapon) "metaphorical substrate"-je nélkül "lehetetlen" etikai gerincet kifejleszteni...

Na most azt tisztázni kell, hogy Eric Weinstein nagy fába vágta a fejszéjét. Az egyszerűbb szélhámosok könnyebb területeket választanak. Weinstein mataematikus képzettségű, tehát nem fizikus, de ez nem lenne nagy baj, nem vagyon diploma-fetisiszta. Az is lehet, hogy negyven évvel ezelőtt, amikor elkezdett ezzel foglalkozni, még tiszták voltak a szándékai, tényleg hitte, hogy megtakált valamit. Azután mást csinált és néhány éve rájöhetett, hogy ha igazán nagyot akar dobni, amit azóta csinált, esélytelen, fogta, visszanyúlt a negyven évvel ezelőtti jegyzeteihez, összerendezte és tartott egy hosszú előadást Oxford-ban az így felmelegített teóriáról. Amire emlékezett. Használja kulcs elemként az ún. shiab operátort, amire már nem emlékszik pontosan... sic...

Azután megjelentet egy preliminary-nek nevezett paper-t is, amit nem hajlandó peer review folyamatnak alávetni, mert az -. szerinte - alapvetően biased és ellenséges lenne. Tehát onnan tudhatjuk csak, hogy az elmélet  helytálló, hogy ő állítja. Ja, és meggyőzte az elmélet helyességéről Joe Rogan-t is és Lex Friedman-t is hosszú podcast-okban. Ott oldott, könnyed, szerény (ja, nem...) és áldozat, a rendszer, az akadémia áldozata (youtube.-ban megtalálhatók ezek a laikus podcaster hozsannák...).

Essen szó arról, miről is szól a szerény (ja, nem) Eric Weinstein teóriája? Nem kisebbről, mint a theory of everything-ről, a fizikai teóriákat egyesítő, a fizikusok Szent Grálját megtestesítő, unified teóriáról. Bizony, ez ha igaz (lesz, lenne...), az valószínüleg Nobel díjat érne, sőt többet intellektuálisan.

A hetvenes évek string elmélete ezzel az igénnyel lépett fel, ma is kutatják itt-ott, nem nyert (eddig...) a kedves versenyző. Valószínüsíthető, hogy a fiatal, ambiciózus Weinstein előtt ez jelent meg ennek kapcsán, a unified theory és akkor lehetett egy ihletett pillanata, amikor még azt is tudta, mi az a shiab operátor (ma már csak a nevére emlékszik, de felhasználva ezt az új nyilvánosságot, a joerogan-eket, hogy ebben az lternatív térben a sok hozzánemértő előtt megnemértett kvázi istenné, a paradicsomból kikardozott bukott angyallá válhasson - nyilván a sok nyeretlen két éves a maga megnemértett zseni sorsát bosszúlja meg ezen kudarcos, deeply hurt zseni-jelöltek felemelésében...). Weinstein az ő elméletét Geometric Unity-nek (GU) nevezi.

Fent van minden a youtube-on, az említett Oxford előadás is, nem fárasztalak, elég hogy én belenéztem...:-))) egy illusztrációt teszek csak ide, egy video vitát, a híres "how dare you?!" vitát, Piers-nél. 

Sokat lehet olvasni, hallgatni, nézni kb. tíz év óta a ritka föld fémekről...  Eddig ez a kb. 28 perces, 2 napja feltett video (inkább csak audio) volt a legvilágosabb áttekintés az egész jelenlegi helyzetről, és arról is röviden, hogyan jutott a világ idáig:

qqq

Túl triviálissá vált, közhellyé a Dunning-Kruger effect/hatás. Túl hamar kerül szóba, ráadásul kontextustól függetlenül, aki használja, alkalmazza nyakra-főre, lehet, pont nem a híres görbe védett pontján van, ő maga....

Felfigyeltem egy videóra, ahol ezt a témát járták körbe, után kerestem, így állt össze ez a post.

(1) (ez még nem az a video...). Ez azt mutatja be röviden, hogy akik használják (abban a formában, úgy, ahogy ismerjük), nem törődnek a fontos részletekkel, modalitásokkal. Hogy pontosan miben szoktak pongyolák lenni a hivatkozások, 3 pontban foglalja össze.

“The irony of the Dunning-Kruger effect”:

1. A D-K effect is NOT about stupid people (in general!!) it is about incompetence (in specific topics…)
2. Incompetent people are NOT more confident or arrogant
3. It is about poor performers NOT beginners

(2) (ez az a video) 

“The Dunning-Krueger effect isn’t real”… (or kind of correct…?!)

A video beszélgetésben végülis arra lyukadnak ki (az érvelés érdekes), hogy nagyjából a D-K effect úgy-ahogy érvényes, de kvázi véletlenül, nem abból következően, amiből levezették. 

(3) A keveseknek... Ennek a videonak a középpontjában nem áll a D-K effect (a címe ellenére), de a video tartalma worth it... érdekes témák felé kalandoznak el ennek kapcsán.

“Sam Harris explains the Dunning-Kruger effect with Tim Nichols”

(4) P.S.: Dunning-Kruger paper-ök (a két névadó közös két paperjéhez (pdf-ben) vezetnek a linkek):

• Dunning-Kruger 1999 original paper: “Unskilled and unaware of it: How difficulties in recognizing one’s own incompetence lead to inflated self-assessments”

https://dacemirror.sci-hub.se/journal-article/d892f06cdd326ef83a9ae29ed540647c/kruger1999.pdf

• Dunning-Kruger 2017 paper: “Overconfidence among beginners: is a little learning a dangerous thing?”

https://people.uncw.edu/hakanr/documents/overconfidence2017.pdf

Jó kérdésekkel többet segíthetünk az elakadt helyzetben levő beszélgetőpartnerünknek, mint a tutimegmondással. Bár külső szemlélőként könnyebbnek tűnhet az észt osztani, mindannyian tudjuk saját elakadásainkból, hogy célravezetőbb a megoldás megtalálásában, ha egy jó kérdés hatására új szempontból gondoljuk át a korábban kibogozhatatlannak látszó helyzetet.

Ezeket a kérdéseket nem csak coachingban lehet eredményesen alkalmazni. Vezetőként, HR partnerként, tanácsadóként, barátként is sokszor előfordul, hogy gondterhelt a kollégánk, ügyfelünk, barátunk. Ha nem csak a kíváncsiság vezérel bennünket, hanem valóban hasznos beszélgetésre törekszünk, és segítő szándékkal kérdezünk tőle, beszélgetőpartnerünk biztosan előrébb jut a helyzete megoldásában. Bónusz előny: az ilyen kérdések szülőként is elősegítik a cseperedő gyermekek önálló gondolkodásra tanítását.

Az alábbi három coaching szemléletű kérdéstípust F. Várkonyi Zsuzsa (R.I.P...) pszichológus előadásán tanultam. Egyszerű technikaként elsajátíthatók, és alkalmazásukkal profi kérdezővé válhatsz, kedves Olvasó.

Helikopterkérdés
Ahogy az elnevezésből sejteni lehet: ez a kérdés abban segít, hogy magasból nézzünk rá a helyzetre. Jellemzően akkor érdemes feltenni, ha úgy érzed, hogy a probléma gazdája nagyon szűk szögből látja a problémát, vagy „benn ül a gödörben”. Bölcsebb, racionális válasz fogalmazódik meg az ilyen kérdések nyomán.

Számodra ebből mi a leg?…

mi a legfontosabb? a legzavaróbb? a legnagyobb veszély?

Mi a Te felelősséged ebben?

Figyeljünk oda a megfogalmazásra: ha azt kérdezzük, „Mi a zavaró Neked ebben?”, az inkább elutasítást válthat ki az elakadt beszélgetőpartnerből, hiszen arról árulkodik, hogy nem értjük meg a nyomasztó problémáját, esetleg vele van gond, hogy zavarónak találja.

Zseblámpakérdés
Ha a beszélő hosszasan ecseteli a bonyolult helyzetét, amire nem találja a megoldást, külső füllel hallgatva előfordulhat, hogy valamit nagyon lényegesnek, furcsának vagy meglepőnek találunk. Hallgassunk az ösztöneinkre, és a gondolatmenet végén kérdezzünk rá erre a részletre.

Elmondanád nekem, hogy pontosan?…

Amikor azt mondtad…, ott szokatlannak találtam, hogy… Hogy van ez? 

Olyan ez - ahogy Zsuzsa fogalmazott -, mintha a sötét pincében a zseblámpa fényében botorkálnánk valamit keresgélve, és egyszer csak rábukkannánk valami érdekesre, amit reflektorfénybe veszünk. Világítsunk rá a szokatlannak tűnő részletre, és kérdésünkkel segítsünk a problémagazdának körbejárni azt.

Fehér bot kérdés
Hallgatóként feltűnhet nekünk, hogy bár odafigyelünk az elmondottakra, egy adott ponton elveszítettük a fonalat, a helyzet bemutatása homályos vagy kusza. Ilyenkor automatikus belső reakciónk többnyire az, hogy „biztos nem figyeltem eléggé, majd ki fog derülni.” Ehelyett az a tapasztalat, hogy az ilyen „elmaszatolt” részletnél valami nagyon lényeges van. Lehet, hogy ez adja a kulcsot a megoldáshoz.

Ezt itt nem értettem pontosan. Hogy függ össze?…

Valami nekem kimaradt a történetből. Mi a kapcsolat a kettő között?…

Ha jó hallgatóságként, az egónkat félretéve tesszük fel a kérdéseinket, a beszélgetőpartnerünk biztosan közelebb kerül a megoldáshoz. Kérdezéstechnikád csiszolásával Te is egyre jobb vezetővé, szülővé, beszélgetőpartnerré válhatsz, kedves Olvasó.

Komócsin Laura fogalom a coaching világban, elcsépelt, de itt is igaz, ha nem lenne, ki kellene találni....:-))) Utánanéztem a blogom keresőjében, ilyen-olyan formában legalább 5 blogpostomban szerepelt az eddigi  kb. 15 év első harmadában. Ki is választottam egyet és ennek a postnak az post scriptumába ide is idéztem azt a kiválasztott postot. Azért azt a bizonyosat, mert hasonló témát feszeget. Szerintem (főleg a magyar, de már nem csak) coaching világ (és persze a maga és cége, a "Business Coach") legkreatívabb, leghatékonyabb marketing agentje!

Valóban, annak számára, aki a coach-csá válást fontolgatja, a magának legelőször felteendő legfontosabb vízválasztó, nulladik, nagyon ritkán érintett, még ritkábban feltett kérdések pont ezek kell(ene) legyenek: "Legyek-e coach? Jó lesz-e ez nekem és főleg a többieknek? Jó, hogy tanulni, gyakorolni  is kell hozzá, de vajon az alap adottságaim, attitűdöm alkalmas-e, passzol-e ehhez a tevékenységhez?" 

Ezt papolom a magam szerény, introvertált módján az elejétől kezdve... Nem Hűbele Balázs módjára bele ugrani, érdeklődni, tájékozódni, és miért ne kitölteni a lenti testet...

Komócsin Laura Linkedin postja:

“❓️Coachképzésen gondolkozol – de nehéz eligazodni a rengeteg lehetőség között?

Teljesen érthető.

✅️A coaching világa izgalmas, de elsőre zavarba ejtően zsúfolt lehet:

✔ Sok irányzat

✔ Rengeteg képzés

✔ És a nagy kérdés: „Ez való nekem?”

➡️Ebben szeretnénk neked segíteni.

Ezért hoztuk létre az ingyenes „Legyek-e coach?” kérdőívet – ami abban támogat, hogy tisztábban lásd, merre érdemes elindulnod.

❓️Hogyan működik?

1. lépés: Kitöltöd az online kérdőívet (pár perc az egész)

2. lépés: Válasz e-mailben személyes javaslatot küldünk

3. lépés: Te döntesz, hogyan tovább..."

...és akkor az ingyenes kérdőív linkje:

https://businesscoach.hu/ingyenes-teszt/

Ui.: az elején említett postom:

https://vezetoi-coaching.blog.hu/2015/11/23/milyen_jo_hogy_masok_masok

Ma két ismerősnek jelentkezés volt eddig. Majdnem 3 hónapja, hogy nem vagyok a Linkedinen aktív, de a jelentkezések nem fogytak el. Sose volt túl sok (kb. 1500 ismerős, és 2500 követő), kb. olyan intenzitás maradt, amilyenben aktívként részem volt.

Egyik magyar, sok közös ismerős, az utolsó szakmából, amit űztem, élőnek látszik, nem bot-nak, bár a tevékenységét a Linkedin csak fizetősben akarja megmutatni. Fityiszt. Visszajelöltem.

Másik külföldi. Ezekkel óvatosabb vagyok, szintén csak a bot-szerűséget akarom elkerülni, de a motivációt nem tudom vizsgálni. Ha humán-nak tűnik a profilja, van profilja,  tevékenysége, miért ne, az egyre javuló fordítási lehetőség miatt - jóindulatúan feltételezem - talán érdeklik a dolgaim. Ez a jelentkezés a csak intuitív  kritériumoknak megfelelt, visszajelöltem.

Pár perccel később jött ez a message:

“Hello Miklos🙋‍♀️

Have we met before? Why does LinkedIn keep recommending your business card to me?

I hope my message doesn't bother you🙏”

No, lehet, félreütött valamit, mindegy, válaszoltam:

“Hello there… Well, I don’t think so. Me too, I don’t understand sometimes why Linkedin does that. I almost never initiating (sort of deep introvert feature, I think) but if someone does that, after consideration that it is most probably not a bot acting, accepting.

The motivation I could not search for, and in the easy translation of any text from any language might make is plausible that my posts, comments (I was very active til mid March, now I am more passive reader here) were somehow interesting.

If you feel that this particular initiation was accidental and/or an error, feel free to delete it.

All the best anyhow…:-)))”

Mire elég hamar ezt írta:

“No, no matter how LinkedIn brought us together, I'm glad to meet you. I don't think having one more friend is a bad thing. What do you think?

Thank you for accepting my friend invitation and saying such beautiful words🫠“

Hát lehetett mást írni erre, mint ezt?!

“I could not be able say it more truthfully: “I don’t think having one more friend is a bad thing…”

I’m also glad to meet you here. Welcome!”

Hamar eljött a címben jelzett fázis... lesz ez még cifrább is....:-))) Mintha a figyelmetlen, nemtörődöm használat előre is hozná a félt jövőt: okos AI, buta ember... 

Besnyi Erika jogos füstölgése (kicsit lejjebb) az LLM-ek igénytelen, gondolattalan, lusta használata okán. Ő pont tart AI/LLM tréningeket, tudja, hogy ma már marhaság (sőt, taktikai, majd' stratégiai hiba...) kihagyni bármilyen szöveges feladat elvégzésének folyamatában (!!) az LLM-ek segítségét.

• Legyen az előkészítés, keresés, bizonyos leíró részek draft-ja, bármi,
• de (még…?!) eszköz, amit nem szabad egyedül, felügyelet nélkül hagyni,
• semmiképpen a nevünk alatt anélkül megjelentetni, hogy ne ellenőriznénk minden egyes munkafázisban (a keresésnél is!),
• különösen ne, vagy extra óvatossággal használjuk, max magunk számára tájékoztató jelleggel, olyan területen, amelyen nem vagyunk alaposan tájékozottak…
• strict minimum, hogy alaposan átolvassuk még a legjobb draft változatot is, kigyomláljuk, amit ki kell, mert a felelősség a mienk marad, azt nem lehet gebinbe adni.

Erika hozzáértő, pontos példákat is ad, hogyan használjuk hasznunkra. Vége annak az időnek, amikor azt hitték emberek, hogy lehet érdemes tiltani a használatát, ma már világos, hogy hasznos társunk lehet, botorság ott nem alkalmazni (felügyelettel!!), ahol időt, energiát tudunk spórolni vele. A kérdés már nem úgy vetődik fel, hogy használjuk vagy ne, hanem hogy hogyan használjuk…

…és akkor Erika FB  postja:

“🙄 Mérges vagyok.

Épp egyetemi beadandókat javítok.

És nem a ChatGPT sorok közül kikacsintó jelenléte zavar, hanem az igénytelenség.

A csapból is az folyik, hogy az AI elveszi a munkádat. Tudod, mit? Elveszi, ha hagyod. Ha megelégedsz azzal, hogy egy végtelenül egyszerű promptra kapott esszét érintetlenül másolsz át és anélkül adod be, hogy elolvasnád és csekkolnád a leírtakat és a forrásokat.

⏰️ A ChatGPT megbízhatósága 60-80% közé tehető, szóval nem úszhatod meg az ellenőrzést. Szép eufemizmus, hogy "hallucinál", de igazából csak erős megfelelési vágy hajtja és ha nem foglalkoztál a beállításaival, akkor simán kamuzik az 1457-es bivalypünkösdi csatáról is, ahol a magyarok megverték a törököket.

Ja, nem.

Legyen igényed arra, hogy ne legyél ciki!

Tanítjuk az AI használatát és mindig kiemeljük, hogy az együttműködésben hiszünk, abban, hogy az AI a gondolkodó, támogató társad legyen, ne pedig a neonaiv klónod.

Hidd el, nem az "átverés" bosszant, hiszen tudom, hogy a füled sem lóg ki az esszékből, és nyilván mi is használjuk az AI-t kreatív szövegírásra.

Is.

De akkor használd ügyesen! Tudatosan, okosan és elegánsan!

❄️ Tudod, mi az igazi lebukás?

A formázás.

A ChatGPT sajátos stílust használ: Aptos betűtípus, kék címsor, dupla vonal. Ha te simán átmásolod, anélkül hogy átolvastad volna, akkor mi már a formázás hiányából levágjuk, hogy befigyelt az AI - és a mi érdeklődésünk is a béka hátsója felé kezd konvergálni.

❄️ Találsz pár megbízhatóbb modellt, mint pl. a Scite.ai, de akkor is érdemes csekkolnod a forrásokat, mert a kisjedi AI előszeretettel hivatkozik nem létező oldalakra. Egyetlen ilyen - és máris hiteltelenné válik a dolgozatod!

❄️A ChatGPT neked válaszol, letegez és javasol. Például felajánlja, hogy "ha szeretnéd, írok részletesebb vázlatot". Na, ezt a mondatot benne felejteni az esszében egyértelműen mutatja, hogy át sem olvastad, amit beadtál!

❄️ Ha már promptolsz, használd az RTO-modellt:

Role – tedd feldicsért szerepbe („Te egy tapasztalt filozófiaprofesszor vagy”),

Task – mondd meg konkrétan, mit csináljon („Generálj húsz mondatos összefoglalót”),

Output – írd le, milyen végeredményt vársz, milyen stílusban és formában!

Ha ezt nem így csinálod, akkor az AI is csak a klasszikus "corporate bullshitet" hozza üres lózungokkal és zéró konkrétummal.

⏳️ Rengeteg egyéb tippem is lenne, de megkérdezheted magát a ChatGPT-t is, hogy mire figyelj akkor, ha vele íratod a szakdogádat.

Gondolj arra, neked mennyire esne jól egy ordítóan közhelyes értékelést olvasni egy olyan esszédről, amibe szívedet-lelkedet-tudásodat beletetted, de csak ennyit kapnál cserében: "Remekül megírt tanulmány, kongruens tématartással, egyértelműen tettenérhető egyetemes gondolatisággal."

🙄🧐

Szóval használd az AI-t jól és jóra és leginkább a belső igényességed vezessen, hiszen tudod, "egy bizonyos szint fölött ..." (Esterházy Péter - tényleg az!)

És nem a tanár miatt.

Magad miatt!

P.S. A fenti szöveg teljesen az én alkotásom, mert amikor átírattam a ChatGPT-vel, akkor annyira a saját maga hatása alá került, hogy ilyen érveket írt:

"Aztán majd pislogsz, mint gólya a mozijegyre, mikor ezt kérjük számon."

"A legtöbb AI még mindig gyárt hivatkozásokat, amik kb. annyira léteznek, mint a Mikulás-gyár éves ESG jelentése."

😎

Szerintem érted.“

(jó illusztrációkat találtam, de félek, a blog hu nem szeretné őket annyira...) 

Sokszor reagálok valamire, itt például egy félbemaradt FB post alatti commant-"beszélgetésre". Lépcsőházi gondolatként (tudod, amikor az igazi válasz elmenőben, a lépcsőházban jut eszedbe, ami már későn van, elmúlt a pillanat, amikor helye lett volna...).

Egy hosszú, női (itt lényeges!) monológot találtam arra érdemesnek, hogy beemeljem ide (amikor a feleségemnek felolvastam, megerősítette, hogy a szinte klinikai pontosságú/részletességű leírása egy mindennapi helyzetnek, ami csak a nők számára ennyire transzparens és a férfiak számára - már akinek - érdekes bepillantást nyújthat egy "titkos" élethelyzetbe... (amit elképzelni is nehéz lehet - a számukra...).

Itt találod meg teljes integralitásában azt a bizonyos kb másfél hónappal ezelőtti FB postot:

https://vezetoi-coaching.blog.hu/2025/04/29/ebben_sincs_egyenloseg

Nem csak kimentettem a teljes szöveget, és ide applikáltam, commenteltem is. Valami ilyesmit szellemeskedtem a post alá (in the effect of...), hogy na, ezért is örültem mindig is (ha ilyen részletességgel nem is voltam például tudatában egy ilyen helyzetnek....),, hogy férfinak születtem....

...és erre jött egy nagyon kedves ismerős hölgy, aki már évek óta áttelepült családjával Dániába, és frappánsan válaszolt commentben ilyesmit, hogy viszont az élet, a jóisten, a sors megadta a nőknek a többszörös orgazmus képességét. 

...én ott, akkor on the spot valami olyasmit írhattam, hogy OK, ott a pont...

És ez azóta nem hagy nyugodni, néha, amikor az eszembe jut... most valami olyat válaszolnék (bár oda, a könnyed hangvétel miatt,  a comment-szekcióba nem illett volna ez be, belátom...), hogy igen, de a férfiaknál az az egy az adott esetekben kvázi adott, ha elindul, végigmegy, biztosan, de a nőknél még az egy se biztos, annyira kényes "virág", sok mindennek kell együttállnia, könnyen elszáll a hangulat... Sőt, az is tudható, a nők általában (!) viszonylag későn (over thirty?) tanulják meg magukat ebben a tekintetben... 

Na most ebben - akár a férfiak, akár a nők szemében - "csaposnak" (illetéktelennek...) számíthatok nyilván, mert hogy honnan a faszból tudhatom ezt?! Nos, töredékekből, amennyit véletlenül leginkább a nők ebből kiengednek, mint infót, mert ez a terület papírforma szerint  tabu - kifelé, a világ, főleg a férfiak, fiúk felé. Az a jó, ha ők soha nem tudják igazán, mikor volt, mikor nem, hogy a kontroll mindig a nőké lehessen! Az egyetlen megfogható, idézhető forrás, ami segített összerakni a képet, Simone de Beauvoir "A második nem" című könyve...

Ennyi, in diesem Sinne...:-)))

Két Linkedin post ihletett meg, hogy valamit hozzájuk tegyek. Részben egymásra is reagálnak (talán öntudatlanul). Először Pethő Anikó postja kék színnek kiemelve, azután Erdőssy Gellért post részlete (!!) pirossal kiemelve. Az én megjegyzéseim utána következnek, ha lesz hozzá türelmed...:-)))

@Petho Aniko postja:

“A legnehezebb út a következő (karrier) lépés megtételében:

🌟 nem egy önéletrajz megírása

🌟nem az állandó én-márka építés

🌟nem a folyamatos jelenlét

🌟nem a tartalomgyártás

🌟nem a szolgáltatási portfólió összerakása

🌟nem az óradíjak meghatározása

🌟 nem az ügyfélszerzés

🌟nem a minőségi szolgáltatás

🌟 nem egy vibráló weboldal

🌟nem a kapcsolatépítés

🌟 nem a következő diploma/papír/kurzus

🌟nem egy külső megerősítés

🌟 nem a közösségi erő kapacitálása és még sorolhatnám.

A legelső lépés, hogy leírd magadnak mi az, amit valójában elhiszel magadról azon a szinten, hogy kifelé is szívesen kommunikáld.

🔥 Mi az, amit nem csak belül magadnak tudsz eladni, hanem nyilvánosan is legnagyobb értékednek véled.

🔥Mi az, amiben megingathatatlan vagy?

🔥Mi az a terület, amin belül nem marketingnek és nem PR-nak érzed amikor magadról beszélsz, hanem egy kapcsolódási alapnak.

Az első tanácsadásomon a 8000 Ft-ot nem mertem elkérni. Amikor a jelölt megkérdezte mennyiért dolgozom azt mondtam, majd megírom, mert nem jött ki a számon, hogy pénzt kérjek. Akkor is volt egy raklap papírom, cégem és egyebek. Megnyugtatok mindenkit hosszú utat jártam be, több, mint 10 évet, mire eljutottam oda, hogy azt képviseljem kifelé, amit belül is meggyőződéssel hiszek. Egyre csökkent a távolság a külső és belső világom között és ez egyetlen dolognak volt köszönhető, hogy nőtt az önbizalmam.

A legtöbb tanácsadásom origoja, hogy tényszerűen az emberek marketingnek érzik ha saját magukról beszélnek és nincs jelölt, akivel ne lenne témám, hogy lehet ezt szépen, stílusosan csinálni.

Sajnos mindaddig sehogy, amíg egy grand canyon-nyi szakadék tátong aközött, amit hiszel belül és aközött, amit képviselsz kívül.

☀️ Az önbizalom lassan épül.

☀️Az önbizalom szelíd.

☀️Az önbizalom az aurád része.

☀️Az önbizalom egy külső védelmi burok a vadvilág ellen.

☀️Az önbizalmat nem adhatja más, mert ha más adja el is veheti.

☀️Az önbizalmat nem tudod magadra erőltetni.

☀️Az önbizalom egy híd, ami mindig mindenhonnan képes kivezetni.

Az önbizalom az a kincs, amiért megéri 10 évig apró léptekkel állandóan építeni!”

Részlet @Gellert Erdossy postjából:

“Ha olyan vagy, mint a többség, akkor úgy is bánnak veled. Ha viszont kitűnsz, ha érthető, célzott, profin felépített anyaggal mész, és jobban kommunikálsz, mint amennyi szakmai tapasztalatod van, akkor esélyt adsz magadnak. Mert ma már nem a legjobb jelöltet keresik. Hanem azt, aki a legjobbnak tűnik.

Igazságos a rendszer? Nyilván nem.”

Először Anikó postjával találkoztam és mentettem el a mobilomba, konkréten ez a mondat triggerelt:

"...A legelső lépés, hogy leírd magadnak mi az, amit valójában elhiszel magadról azon a szinten, hogy kifelé is szívesen kommunikáld..."

Mielőtt az én formálódó commentemet ideírnám, nézzük, hogyan reagál kvázi direktben Gellért postjának részlete erre a gondolatra:

"...Mert ma már nem a legjobb jelöltet keresik. Hanem azt, aki a legjobbnak tűnik..."

Capisco? Anikó azt mondja, csak arra jelentkezz, amiben steelmanning módon tutti biztos vagy, Gellért azt mondja, hogy (legalább?) látsszál olyannak... Nem ugyanaz, nemde? Most ne menjünk abba bele, mert persze hogy, az ideális, ha mindkettő egyszerre, azaz holtbiztos vagy magadban, és ezt még tükrözni is tudod kifelé.

Ha azt hiszed, hogy ez triviélis, gondolkozz még egy kicsit... Gellért nem azt mondja egyszerűen, hogy fake it until make it, hanem azt, hogy ha ezt (a tárgyi mgambiztossságot) nem tudod hitelesen képviselni, az esetleg nem lesz nyerő. De, és itt a trouvaille, ha mélyen, belül még nem vagy olyen magabiztos, ahogy Anikó tanácsából következik, de vagy annyira merész és távlatban magabiztos, hogy ha megvan a hely, be fogod tudni foltozni gyorsan az esetleges hiányokat, akkor is esélyed lehet, ha abból a távlati magabiztosságból itt és most valamennyit fel tudsz villantani... Hogy nem lesz könnyű? Mi könnyű ma?! Mégha jogosan magabiztos is vagy a kívánt területen, akkor is simán kétesélyes a cucc. Ez az igazából, amit Gellért mond...

...és akkor egy kis témoignage az én konkrét munka-életemből. A két legklasszabb nem is kis váltásom, amikor olyan helyzetben jelentkeztem, amiben nem volt meg az alap se az ugráshoz, csak a bizalom magamban, ha Anikó tanácsára hallgattam volna, biztosan nem is jelentkeztem volna. Az egyik 3 évig tartott (eleve határidős volt, külföldön kooperáns státuszban), a másik majd 20  évig, aminek csak talán az utolsó 2 évét nem élveztem...

Disclaimer: más idők voltak, lehet, most nem lehetne úgy, ahogy akkor ment, megismételni. Senkit nem bíztatok ilyesmire, csak mondom... Ha a józan eszemre hallgatok, meg a szívemre (meg a mai fejemmel nem is értem, hogyan tudtam, voltam képes olyan merészségre, amilyenre...), Anikó tanácsa az, ami bombabiztos... persze, váltásnál (szakma, iparág, státusz) nem tudom, mennyire végrehajtható (a kellő tapasztalatot egy új területen hogyan?!). 

Nem ragozom tovább, szerintem - főleg, ha még mindig itt  vagy  - érted már, mit akarok én is mondani, kiindulva a két idézetből...  

Dr. Cservenyi Dórát ha nem lenne, ki kellene találni. Azt a finomságot, ahogy a szervezeti változás, válság és társai szerkezetét elemzi, felvillantva mindig a lehetséges fordulópontok létezésének lehetőségét, ahol megfordítható (lenne...) az akkor és ott a résztvevőknek megállíthatatlan lejtmenet vagy egyenes zuhanás...

Az ilyen finom, szofisztikált elemzéseket lassan, fontolgatva, ízlelgetve kell (érdemes csak..,) olvasni, a keveseknek, akik hallották már a fogalmat, ún. "close reading" technikához közelítő módon/formában. Ha csak úgy beleolvasol (amúgy minden pontján érdekes tud lenni!), sietsz, néma maradhat... de ha sikerül a kvázi "close reading", a hatása alá kerülsz, sőt, ha a  Te szervezetedben valami hasonló történik, akkor lehet, eleresztesz egy palackpostának beillő DM-et Dóra felé és ki tudja, talán folytatás is lehet... 

Ami különösen megfogott ebben az írásában, az az általános kitekintés a fókuszált területen (szervezeti környezet) kívülre, ami nem tudom, mennyire tudatos, de roppant találó. 

Az őszinteség, a bizalom, a hitelesség  manapság - talán egy szófelhőben, amit a Linkedinre ráeresztve képeznének - nagyon előkelő helyen lenne! És minden tekintetben, vonatkozásban, jelzők nélkül, nem csak szervezeti keretek között. No és ott a pont, a postot úgy is lehet olvasni, hogy ebben a tágabb, teljesebb arénában is érvényes legyen! A szó legszorosabb, ugyanakkor legpraktikusabb értelmében a post ilyen módon filozófiai dimenzióban is értelmezhető mindamellett, hogy gyakorlati gondolkodás mankóval segítheti például egy szervezeti megújulás folyamatát...

@Dr. Cservenyi Dóra Linkedin postja (article-je):

"Őszinteség, mint szervezeti érték

Szervezeti értékekkel dolgoztam, és közben nemzetközi és hazai etikai kódexeket lapozgattam. Az új edukatív etikai kódexek értékei között sok helyen megjelenik értékként a hitelesség, bizalom, őszinteség.

Amikor ezekről az értékekről beszélgetünk szervezeti közegben, mindig kialakul egyfajta feszültséggel teli, ambivalens párbeszéd. Arról, hogy kinek mit jelentenek ezek a szavak. Valóban lehetnek értékek, azonban mint mindennek, ezeknek az értékeknek is vannak árnyoldalai.

Az értékrendi fejlesztéseknél a fő kérdés az, hogy ezekben a párbeszédekben milyen jelentéstartalommal ruházzuk fel a szervezet vonatkozásában ezeket a szavakat. Mert a tartalom – nem csupán maga a szó – határozza meg  a teljes szervezet vezetési modelljét, működését és szervezeti kultúráját. A fejlődési irányokat. Két szervezet is használhatja ugyanazokat a szavakat – mégis annak függvényében, hogy milyen jelentéstartalmat adnak hozzá, teljesen eltérő vezetési és viselkedési kultúra alakulhat ki.

Például az őszinteségnek, mint értéknek megvannak a szervezeti sajátosságai, de sajátosság az is, ahogy egy adott szervezet vezetői és kollégái használják. Az őszinteség olyan, mit amikor Pandóra szelencéjét behozzuk a szervezet életébe. Látszólag jót hoz, azonban a hatása sokban múlik a kontextuson.

Vezetőként az „igazság”, az „őszinteség” az alá-fölé rendeltségi helyzet miatt mindig nehéz téma. Vajon hogyan lehet az „igazságot” méltósággal, figyelemmel, a másikra való tekintettel megfogalmazni, hogy annak tényleg az legyen a hatása, amit a vezető szeretne? Vajon mi a cél? A tartalom megosztása, vagy a hatás, amit közvetíteni szeretne? Vajon miről szól az őszinteség?

„Kimondom, amit gondolok”- attitűd valójában egy lavinát indíthat el, amikor a vélemény mögött a hatalom áll, leckéztetés, megalázás, ítélkezés hangzik el. Ha mindezt nyilvánosan teszi a vezető, akkor hiába az őszinteség, ami a mondandóból megmarad a kollégában, az a szégyen. Ez a szégyen pedig minden kapcsolódást felülír. Ilyenkor mondják azt az emberek, hogy a vezető visszaél a hatalmával. Az őszinteség ebben a helyzetben nem érték, hanem visszaélés. Ezért kerül az őszinteség negatív kontextusba. A kódex pedig elveszíti hitelességét, hiszen felhatalmazza a vezetőt erre a viselkedésre.

Az érett vezetői kultúra nem a „brutális őszinteségben” hisz, hanem a hiteles, empatikus, támogató kommunikációban. Nem a mondanivaló igazolásában gondolkodik, hanem a hatásban. Látja és érti, hogy vezetőként milyen hatása van a szervezetre, az emberekre.

Hogyan hat az őszinteség fordított helyzetben?

A visszafelé kommunikáció is őszinte – jellemzően először a kollégák egymást között osztják meg őszinte véleményüket. Az őszinteség keveredik a saját megélésekkel, értékekkel, érzésekkel . Így annak függvényében, hogy az érintett kolléga milyen kapcsolatban van a vezetővel, fogalmazhat meg róla pozitív vagy negatív véleményt. Ha a szervezet konfliktusokkal küzd, akkor inkább az elfogadottabb a vezetőről szóló negatív vélemény. A vezetők bírálata. A szervezet egy idő után megjegyzi azokat, hogy kik tudnak azonosulni ezekkel a bírálatokkal és kik maradnak ki belőle. A vezetői kapcsolódás, a véleményformálás innentől egy demarkációs vonal szervezeten belül. Ki tartozik a vezetőhöz és ki bírálja azt. Ez egy teljesen természetes formálódás.

Vagyis az őszinteség egyaránt jelenthet bírálatot és elfogultságot. Saját élményű megélések mentén. Az őszinteség ilyen formán válik szubjektívvá – és veszíti el szervezeti értékét.

Másrészt érdemes ilyenkor a vezetői oldalt is megvilágítani. A  vezető nem tudja megosztani a csapattal minden dilemmáját, döntését. A szervezet már a kialakult döntésekkel szembesül, de a mögöttes vezetői dilemmákat nem éli meg. Hallanak az irányváltásról, de a mögötte levő vezetői konfliktusokkal nem találkoznak. Csupán a hatások mentén reagál a szervezet a vezetőre és alakul ki róla a negatív vélemény - felsőbbrendű, arrogáns, nemtörődő, lekezelő, "nem is köszön". És valójában a szervezet őszinte volt. Önmagával - a saját megélései mentén. A kérdés az, hogy ennek a belső narratívának milyen hatása van a vezetőre?

Amikor vezetők beszélgetnek egymás között, a vezetési kérdések nyíltabbak. Hol vannak törési pontok, milyen hatással lesz a szervezetre. Vajon mindezt megoszthatják? Hogyan hat rájuk a feléjük háruló információ, döntési dilemmák, prioritások, időnyomás, elvárások és meg tudják-e találni ezek között azokat  a prioritásokat amelyek a szervezet érdekeit szolgálják? Vajon mindez hogyan ütközik az egyes emberek érdekeivel? Vannak-e kiemelt területek, kiemelt témák, amelyek húsba vágóak vezetési szempontból? Mi történik, ha egyik vagy másik terület javára döntenek – a másik kárára? Vajon mindezen dilemmákból mit lát a szervezet?

A kérdés nem az, hogy őszinték vagyunk-e, hanem az, hogy mi a szándékunk az őszinteség mögött? Ez segít úgy megfogalmazni a mondani valót, hogy az elfogadható, befogadható és valóban értékes legyen.

A kérdés az, hogy mi mozgatja az őszinteséget? Kapcsolódni vagy uralni a helyzetet, az információt? Védeni vagy rombolni? Építeni vagy megerősíteni – magunkat a másik rovására?

Ha az őszinteséget vesszük értékként, akkor jó ezeket a kérdéseket feltenni akár vezetőként, akár kollégaként. Az őszinteség önmagában nem érték, csupán egy szubjektív megélés. Attól válik értékké, hogy hatása van. Ha pozitív hatása van.

• ha nem ural, hanem kapcsolódik,
• ha nem támad, hanem tanít,
• ha nem megszégyenít, hanem felemel.

Bölcsesség. A jó őszinteség bölcs. Tudja, hogy mikor, hogyan és kit szólít meg és mikor marad csendben. Tisztelettel bánik a szavakkal. Erő, de nem támadó, hanem megtartó. Ezért más a szubjektív őszinteség és az, amikor valódi szervezeti értéket jelent."

Angyal János (@János Angyal) IT-s tízparancsolata a Linkedin-ről. Nem ő, én nevezem így, nincs is kőbe vésve, egy személyes tapasztalatoból leszűrt sűrítmény,,,

A post, az ő integralitásában:

"𝟏𝟎 𝐝𝐨𝐥𝐨𝐠, 𝐚𝐦𝐢𝐭 𝐛á𝐫𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐭𝐮𝐝𝐭𝐚𝐦 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚 𝐚𝐳 𝐈𝐓 𝐤𝐚𝐫𝐫𝐢𝐞𝐫𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐞𝐣é𝐧! 📖

𝟏. A technológia gyorsabban változik, mint hinnéd — a tanulás sosem ér véget. 🚀

𝟐. A "soft skillek" (kommunikáció, csapatmunka) legalább annyira számítanak, mint a technikai tudás. 🤝

𝟑. Dokumentálj mindent. Amit ma tudsz fejből, holnapra elfelejted. 📝

𝟒. A hibákból tanulsz a legtöbbet — nem a sikerből. ⚡

𝟓. Egy jó mentor felér évekkel a saját kísérletezéssel. 🧑‍🏫

𝟔. A biztonság sosem opcionális. 🔒

𝟕. A problémamegoldás fontosabb, mint bármely konkrét programnyelv vagy rendszerismeret. 🧠

𝟖. A "nem tudom" az egyik legerősebb mondat, ha hajlandó vagy utána megtanulni. ❓

𝟗. Egyetlen projekt sem lesz tökéletes — de ha tanulsz belőle, már nyertél. 🏆

𝟏𝟎. Az IT nem (csak) a gépekről szól. Az IT az emberekről szól. 👥

💬 𝐇𝐚 𝐦𝐨𝐬𝐭 𝐤𝐞𝐳𝐝𝐞𝐧é𝐝 𝐚𝐳 𝐈𝐓 𝐩á𝐥𝐲á𝐝𝐚𝐭, 𝐭𝐞 𝐦𝐢𝐭 𝐭𝐚𝐧á𝐜𝐬𝐨𝐥𝐧á𝐥 𝐦𝐚𝐠𝐚𝐝𝐧𝐚𝐤?"

Neil de Grasse Tyson egyik publikus FB oldaláról (több van neki...)

"The creator of Bitcoin is one of the greatest mysteries of the digital age. Known only by the pseudonym Satoshi Nakamoto, this individual—or possibly group—introduced the world to a revolutionary form of decentralized currency in 2008 with the publication of the Bitcoin white paper. But beyond that, Satoshi vanished.

To this day, no one knows who Nakamoto truly is. Despite countless investigations and theories—ranging from brilliant cryptographers to secretive organizations—his true identity remains unknown. He has never revealed his name, location, or even confirmed his gender. After a few years of involvement in Bitcoin’s development, Satoshi stopped communicating altogether around 2011.

What’s even more astonishing? Satoshi is estimated to hold about 1 million bitcoins. That’s roughly 5% of all the Bitcoin that will ever exist. At current market prices, that stash is valued at over $54 billion—making Satoshi one of the richest people on the planet… if he’s still alive.

Yet none of it has ever been touched.

Satoshi’s untouched fortune and complete anonymity have turned him into something more than a tech founder. He’s become a digital ghost—a myth, a mystery, and a monument to the power of anonymity in a hyper-connected world.

Besnyi Erika FB postjából. Ő is idézte, Gordon Hutchinson-tól... (több van ezen a néven, nem sikerült azonosí tanom, igaz, nem sokat vesződtem vele...)

"Tudtad, hogy az agyad még két héttel későbbi is emlékszik arra, hogy mennyit aludtál?

Ha azt hitted, hogy csak a tegnap esti alvás számít, van egy rossz hírünk: az agyad nem felejt ilyen gyorsan! A finn Aalto Egyetem és az Oului Egyetem kutatói ugyanis kimutatták, hogy az agyad működésére és kapcsolódásaira nemcsak a tegnapi, hanem a két héttel ezelőtti szokásaid is hatással vannak.

A kutatás öt hónapig tartott, és modern módszerekkel – agyi képalkotással, okoseszközökkel és telefonos kérdőívekkel – követték nyomon az alanyok agyi aktivitását és viselkedését.

Az eredmény? Az olyan mindennapi szokások, mint az alvásminőség vagy a mozgás, napokig, sőt akár két hétig is befolyásolják a figyelmet, a memóriát és a gondolkodási képességeket.

🧐 Más szóval: ha ma ügyetlenebb vagy, nem biztos, hogy a tegnapi Netflix-maraton a hibás – lehet, hogy az a két héttel ezelőtti késő esti bulizás köszönt be újra!

A kutatók szerint vannak gyorsan múló hatások (például egy rövid stressz vagy egy-egy rossz éjszaka), de az olyan életmódbeli döntések, mint a rendszeres testmozgás és a jó alvás, tartósan „beépülnek” az agy működésébe.

Mi következik ebből? Az, hogy az agyunk nem egy egyszerű „most-döntök-és-kész” masina, hanem sokkal inkább egy memóriás szivacs, ami összegyűjti és tárolja a szokásaink lenyomatait. Privát AI humán köntösben. 😎

Ha következetesen jól bánunk vele – mozgunk, eleget alszunk, tanulunk új dolgokat –, az nemcsak pillanatnyi örömöt ad, hanem hosszú távon is segíti a kognitív rugalmasságunkat (neuroplaszticitás) és véd a demencia ellen. 

És itt még nincs vége! A kutatók szerint a szociális kapcsolatok, a tudatos jelenlét (pl. meditáció) és az omega-3-ban, antioxidánsokban gazdag étrend szintén fontos szereplők: ezek segítenek szabályozni az érzelmeket és megvédeni az idegsejteket.

Az egyik legizgalmasabb üzenete ennek a kutatásnak az, hogy az agyi kapcsolódások mintázatainak jobb megértése lehetővé teszi a személyre szabott mentális egészségkezeléseket. Képzeld csak el: a jövőben a kezelések nem egy sablon szerint működnek majd, hanem figyelembe veszik, hogy a te agyad hogyan reagál a szokásaidra!

Összességében ez a felfedezés arra bátorít, hogy ne tűzoltásként kezeld a mentális jólétedet, hanem alakíts ki proaktív, jó szokásokat. Az agyunk nem azonnali jutalmakért dolgozik, hanem hosszú távon építi fel azt, amire képesek vagyunk.

Szóval kell az alapozó edzés a megmérettetésekhez - ne csak a vizsga vagy a board prezi előtt egy nappal próbálj eleget aludni! 😎"

(Forrás: Gordon Hutchinson)