Office politics a mesterségem címere lehetne... Mindig tudtam, amit mindenki tud egyébként, hogy érvényesülni bármilyen konkrét területen, tehát a munkahelyen is sokféleképpen lehet. Mindig a nagy naívaknak (hogy ne mondjam, a nagy naíváknak...) tartottam azokat, akik azt hitték, hiszik, hogy egy szervezetben bármilyen módon érvényesülni, ahhoz elég, hogy értsek ahhoz, amit vállalok, el tudom kiváló minőségben végezni, amit rám bíznak és kellően szorgalmas vagyok. Mindennapi tapasztalata az embereknek, hogy ez (nagyon) nem, vagy legalábbi csak néha, kivételképpen van így...
...de hogyan beszéljen róla az ember?! Eleve, mi van a gyárral, raktárral, üzemmel, laboratóriummal, a többi nem-office munkahellyel? Ez utóbbi az egyszerűbb, az office politics/irodai politika a szakirodalomban elterjedt terminus technicus, de természetesen az "office" bármilyen szervezett munkahelyet is jelent. De ezt az egészet hogyan foglalja rendszerbe az ember, vagy egyáltalán, először hogyan értse meg?!
Jó, most talán eszedbe jutnak a rokonok, sógorok, csókosok, és legyintesz, de fogsz-e nevetni vagy nem, én találtam egy koncepciót, egy keretrendszert, amibe ez az említett fenomén is játszva rendszerszerűen behelyezhető. A következő szövegben fogsz találkozni a tőke fogalmával. Különböző tőkék vannak működésben, az egyik a szociális tőke (információ. kapcsolatok...). Ez utóbbival rendelkeznek a rokonok, sógorok, csókosok...
És nem is a szorosan vett gazdasági management témakörében találkoztam a mező-elmélettel, hanem a tudomány éteri levegőjének meglepően földhöz ragadt, nagyon is érthető, alapvető mozgatórugóinak szociológiai elemzésében. Az érdekes az, hogy ha megérted a koncepciót a tudomány működésében, azonnal beugorhat a kézenfekvő analógia bármilyen más területen is, így például a gazdasági managementben is, annyira transzparens és magától értetődő a transzformáció.
Pierre Bourdieu (1930-2002) francia szociológus mező-elméletéről van szó, amivel a múlt év vége felé találkoztam, és egyből beleszerettem. Felszereltem magam néhány könyvével, tanulmányával, és valamikor az év folyamán elő akartam jönni a farbával, de közbe jött valami. A valami ami közbejött, egy kis ismerkedés volt tegnap a Copilot-tal, és többek között eszembe jutott, hogy rákérdezzek a management, az office politics és a bourdieu-i mező elmélet kapcsolatára, konkréten, hogy hogyan lehet ez utóbbit az érzékelt nem-hasznos office politics jelenségek helyzet-elemzésére, stratégiák, taktikák kialakítására felhasználni.
A Copilot annyira konkrét, használható, és tömör választ adott, hogy elhatároztam, bármit olvasok többet Bourdieu-től (fogok, mert roppant érdekes), ennél jobb összefoglaló rittyentésére nem leszek képes. Hogy ez engem, vagy az LLM AI típusú Copilot-ot minősíti, mindenki eldönti magának. A kérdés feltevéséhez mindazonáltal jó volt tudni Bourdieu mező elméletéről, és hogy azt minden valószínűség szerint lehet applikálni az office politics-re is...
Átéreztem a szinkron-tolmács helyzetét, akit azért szerződtettek, hogy egy on-line konferencia próba AI-based szinkron-tolmácsolásának back-up-ként szolgáljon. A konferencia, vagy előadás lement hiba nélkül az AI-based szinkron-tolmácsolással, és a humán szinkron-tolmács is elismerte, hogy nem tudott volna jobb lenni.
Sőt, itt a Copilot többet tett, mint egy "szimpla" tolmácsolási feladat, megértette a kérdést (!!) és pontosan, tömören a legnagyobb lehetséges szakmaisággal megválaszolta. Ötös.
________________________________________________
A Copilot összefoglalója, azért szerepel idézőjelben és italic-kal, hogy kiemeljem, egy betűt, egy vesszőt nem változtattam benne, sőt a formattálás is kizárólag az ő műve (a fő képet is vele generáltattam):
“…Az "office politics", vagyis az irodai politika, olyan jelenség, amely során a munkatársak különféle stratégiákat és manipulációkat használnak a hatalom megszerzésére, a befolyás növelésére vagy a karrierjük előmozdítására. Ezek a politikai manőverek gyakran romboló hatással lehetnek a munkahelyi hatékonyságra és morálra.
Pierre Bourdieu mező elmélete nagyon hasznos eszközként szolgálhat az office politics megértésében. Nézzük, hogyan:
1. **Mező és Hatalom:** Bourdieu mezői olyan szociális területek, ahol a szereplők versengenek különböző típusú tőkéért (gazdasági, kulturális, szociális). Az irodai politika is egy ilyen mező, ahol a hatalomért és a befolyásért folyik a verseny. A vezetőknek és munkatársaknak különböző stratégiáik vannak a pozíciójuk megerősítésére és a tőkék (pl. kapcsolatok, információk) megszerzésére.
2. **Tőkék és Pozíciók:** Az office politics során a szereplők különböző típusú tőkéket használnak fel a hatalom és befolyás megszerzéséhez. A szociális tőke (kapcsolatok és hálózatok) különösen fontos lehet az irodai politika során. Bourdieu elmélete segít megérteni, hogyan használják fel ezeket a tőkéket a szereplők a mezőben elfoglalt pozíciójuk megerősítésére.
3. **Habitus és Stratégiák:** A szereplők habitusa (szokásai, attitűdjei és értékrendje) befolyásolja az office politics során alkalmazott stratégiáikat. Például, egy vezető habitusa meghatározhatja, hogy milyen típusú politikai manővereket alkalmaz, és hogyan kezeli a versengést a szervezeten belül. Bourdieu habitus elmélete rávilágít arra, hogy ezek a stratégiák mélyen gyökereznek az egyén társadalmi hátterében és tapasztalataiban.
4. **Szociális Illúzió és Legitimitás:** Az office politicsben a résztvevők elfogadják a mező szabályait és a hatalomért való versengés normáit. Ez Bourdieu szociális illúzió fogalmával magyarázható, amely szerint a szereplők a mező belső logikáját és szabályait legitimnek tekintik. Ez az illúzió fenntartja a versenyt és az ezzel járó politikai manővereket.
Az office politics tehát a hatékonyságot ronthatja, mivel a szereplők gyakran több időt és energiát fordítanak a politikai manőverekre, mint a tényleges munkára. Bourdieu mező elmélete segít megérteni ezeket a dinamikákat és stratégiákat, valamint azt, hogy hogyan alakítják a szereplők viselkedését és a munkahelyi kultúrát…”
