HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

január 2025
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31

Friss topikok

Linkblog

Személyiségtesztek története - 1/A. rész

isocrates_coaching 2025.01.30. 00:28

 img_6979.JPG

Let’s start at the beginning! Axiómák voltak már, most a very alapok, alapfogalmak…

Ebből a részből megtudhatjuk:

  • Melyek a viselkedés fő tényezői (és melyikkel foglalkozik a sorozat)
  • Melyek a személyiség főbb aspektusai
  • Mik a típustanok és a szeméyiségvonások (és ez miért fontos…)

____________________________________

Melyek a viselkedés fő, meghatározó tényezői?

A személyiség elsősorban a működésén keresztül manifesztálódik, azaz a viselkedésben. De a viselkedés nemcsak belső diszpozíciótól függ (pedig komplikációnak már az is untig elég lenne, már ott is annyi a változó…), de valamannyire mindig függ a környezettől, a kontextustól is.

Egy temetésen, a templomban pl., amelyek a társadalmi standard-ek szerint nagyon “kemény” környezetnek számítanak, bármilyen valaki személyisége, nagyon hasonlóan viselkednek az emberek. Egy strandon, kötetlenebb közegben, ún. ”puha”, megengedő, sokkal kevesebb íratlan szabállyal szabályozott környezetben sokkal jobban kiütközik, kit mi motivál, ki hogyan működik. A viselkedésnek a személyiség legfontosabb manifesztációjának két meghatározó faktora van, (1) hogy milyen a személy, és (2) milyen a környezet.

Ebben a sorozatban alapvetően az endogen (emberen belüli) tényezőről, a típustanokról, és a személyiségvonásokról lett szó, és ezek közül is többnyire az utóbbiról.

Mindenesetre ide, az alapozó sorozat epizódokba tartozik ezzel kapcsolatban Kurt Lewin hires formulája… Érdekes az endogén ható tényező, az egyén személyiségének Lewin általi megfogalmazása.

Kurt Lewin (1890-1947, amerikai-német pszichológus) híres formulája, amely így hangzik: B = f(P, E), azaz "A viselkedés a személy és a környezet függvénye", azt sugallja, hogy a viselkedést két fő tényező együttes hatása alakítja: a személy maga (P, személy) és a környezet (E, environment).

- B (Behavior - Viselkedés): Az egyén viselkedésének megnyilvánulása.

- P (Person - Személy): Az egyén belső tulajdonságai, beleértve személyiségjegyeket, érzelmeket, motivációkat, tapasztalatokat, és genetikai örökséget.

- E (Environment - Környezet): Az egyén közvetlen és tágabb környezete, beleértve a fizikai, szociális, kulturális és helyzetbeli tényezőket.

A viselkedés befolyásolása

  1. Személy (P):

   - Genetikai örökség: Az öröklött tulajdonságok, amelyek befolyásolják az egyén biológiai és pszichológiai felépítését.

   - Személyiségjegyek: Az egyén stabil jellemzői, amelyek befolyásolják, hogyan reagál a különböző helyzetekben.

   - Érzelmek és motivációk: Az egyén belső hajtóerejei és érzelmi állapotai, amelyek alakítják a cselekvéseket.

  1. Környezet (E):

   - Fizikai környezet: Az egyén által lakott tér és az ott található tárgyak, amelyek befolyásolják a viselkedést.

   - Szociális környezet: Az egyén társas kapcsolatai, beleértve a családot, barátokat, munkatársakat, akik hatással vannak a viselkedésre.

   - Kulturális és helyzetbeli tényezők: Azok a társadalmi normák és elvárások, amelyek meghatározzák, hogyan kell viselkedni bizonyos helyzetekben.

Példa a formula alkalmazására

Tegyük fel, hogy egy új alkalmazott csatlakozik egy céghez és az első napján stresszes és visszahúzódó. Ez a viselkedés (B) számos tényező eredménye lehet:

- Személy (P): Az alkalmazott lehet alapból introvertált és szorongó új helyzetekben.

- Környezet (E): Az új munkahelyi környezet, ismeretlen kollégák és a várható elvárások fokozhatják a stresszt.

A viselkedés ezen összetevőinek figyelembevételével az emberi viselkedés jobban érthetővé válik, és megfelelő környezet kialakításával és támogatással a viselkedés pozitív irányba befolyásolható.

Mint említettem, a személyiséggel fogok foglalkozni, az első tényezővel, ha valakit ezen felül a környezet befolyása is érdekel, Kurt Lewin roppant érdekes munkásságában utána nézhet (pl. jó szívvel ajánlom “A mezőelmélet a társadalomtudományban” c. könyvét).

_____________________________________

Melyek a személyiség főbb aspektusai?

A következő lépés, hogy ezt az endogén tényezőnek, a személyiségnek az összetevőit  először csak számba kell venni. A hatalmas és ezért izgalmas feladat csak itt bontakozik ki igazán (nem csoda, ha annyira nehéz elképzelni, hogy ezek közül bármelyiket sikerre számítva számba lehessen venni). Márpedig a személyiséget és működését vizsgáló kutatók ezt célozzák meg.

Az emberek lelki sajátosságok szempontjából rendkívül eltérőek. Ahány ember, annyi jellem, annyiféle egységbe, személyiségbe szerveződik az egyént jellemző tulajdonságok egymással kölcsönhatásban álló együttese. De az is igaz, hogy a nagymértékű különbségeken belül lényeges hasonlóságok is találhatók. A személyiség kutatója éppen ezen közös tulajdonságok megragadására törekszik.

A személyiség összetett, és különböző aspektusai vannak, amelyek mind hozzájárulnak a viselkedés és a jellemvonások kialakításához. Nézzük meg minden egyes tényezőt és azt, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz:

Kognitív sajátosságok

- Jelentése: Kognitív sajátosságok az elme működésével kapcsolatosak, mint például a gondolkodás, tanulás, problémamegoldás és memória.

- Viszonya a többiekhez: Ezek az egyén értelmi képességeire vonatkoznak és befolyásolják, hogyan dolgozza fel az információkat és hogyan alakít ki gondolatokat.

- Befolyása a személyiségre: Olyan tulajdonságokat érint, mint az intelligencia, bölcsesség, kritikai érzék, kreativitás.

Affektív sajátosságok

- Jelentése: Ez a kategória az érzelmekhez és a hangulathoz kapcsolódó jellemzőket foglalja magában.

- Viszonya a többiekhez: Az érzelmek és érzések, amelyek befolyásolják az egyén hangulatát és kapcsolatait másokkal.

- Befolyása a személyiségre: Például, hogyan reagálunk érzelmileg különböző helyzetekre, milyen könnyen irritálódunk, vagy mennyire vagyunk empatikusak és szentimentálisak.

Konatív sajátosságok

- Jelentése: Konatív sajátosságok az akarat, motiváció és tevékenység dinamikájával kapcsolatosak.

- Viszonya a többiekhez: Az egyén belső hajtóereje, amely meghatározza motivációit, céljait, szándékait és cselekvéseit.

- Befolyása a személyiségre: Például hosszútávú ambíciók, önkontroll, cselekvési hajlandóság, belső motiváció és önirányítás.

Fiziológiai sajátosságok

- Jelentése: Fizikai jellemzők és biológiai tényezők, mint például az anyagcsere, hormonális hatások és idegrendszeri funkciók.

- Viszonya a többiekhez: A testi funkciók és biológiai folyamatok, amelyek befolyásolják az egyén fizikális és mentális egészségét.

- Befolyása a személyiségre: Például, hogy az alvásminták, hormonális ingadozások, fizikai energiák és fáradtság hogyan hatnak a személyiségre és viselkedésre.

Morfológiai sajátosságok

- Jelentése: A testi megjelenés és a fizikai formák, mint például a testméret és -forma, arc szerkezete és más külső fizikai tulajdonságok.

- Viszonya a többiekhez: A fizikai megjelenés hatásai az önképünkre és mások minket érő megítélésére.

- Befolyása a személyiségre: Például a testkép, a magasság, a testsúly és az arcvonások hogyan befolyásolják az önértékelést és a szociális interakciókat.

Összegzés

Ezek az aspektusok mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és összességükben formálják az egyén személyiségét. A biológiai és fiziológiai tényezők alapot biztosítanak, míg a kognitív, affektív és konatív tényezők különböző módokon formálják az egyén viselkedését, gondolatvilágát és érzelmi reakcióját.

 _____________________________________________

Mik a típustanok és a szeméyiségvonások? Különbségek

A személyiség vizsgálatai két fajta framework-ben jelentkeznek, a típustanok formájában, és a személyiségvonások kutatásának formájában.

A személyiségvonások és a típustanok, bár eltérő megközelítésből közelítik meg az emberi közötti különbségeket, mégis összefüggnek. Próbálom elmagyarázni az alapvető különbségeket és azok összefonódási pontjait:

Személyiségvonások

A személyiségvonások az egyének viszonylag stabil, hosszú távon jellemző állandó jellemzői, amelyek meghatározzák, hogyan viselkednek, éreznek és gondolkodnak különböző helyzetekben (ahogy az előbbiekből tudjuk a helyzet erősségétől is függ, a személyiség vonások mennyire tudnak manifesztálódni). Ezeket általában egy kontinuum mentén mérik. A legelterjedtebb személyiségvonás-elméletek közé tartoznak:

- Nagy öt (Big Five): mely az extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, emocionális stabilitás és nyitottság dimenzióira épül. (Ezt az eszközt majd mint fontos jelenlegi személyiésgtesztet tzermészetesen külön is fogunk majd a sorozatban tárgyalni.)

Típustanok

A típustanok az egyének meghatározott csoportokba sorolását jelentik, gyakran előre meghatározott kategóriák alapján. Ezek az egyén biológiai vagy pszichológiai jellemzői alapján történnek:

- Hippokratészi-Galenuszi nedv-elmélet: a vér, a flegma (nyálka), a sárga epe és a fekete epe arányaira alapozva (következő részben erre ki fogok térni a történeti visszatekintésben)

- Sheldon szomatotípiai elmélete: endomorf, mezomorf és ektomorf típusok. (Ld. következő rész)

Különbségek

- Személyiségvonások: Inkább folytonosak és mérhetők, mint például a pontszámok egy skálán. Inkább a finomabb különbségeket vizsgálják meg az egyének között. Általában önbevallásos teszt alapján készülnek.

- Típustanok: Kategóriákba sorolják az egyéneket. Ezek merevebben osztják be az embereket különböző típusokba.

Összefonódási pontok

- Kiegészítés: A típustanok segíthetnek megalapozni a személyiségvonások magyarázatait és skáláit, míg a személyiségvonások megmagyarázhatják a típustanok alatti egyéni különbségeket.

- Kombináció: Mindkét megközelítés egyszerre lehet hasznos. Például, egy típustan alapján azonosíthatunk valakit egy meghatározott kategóriába, míg a személyiségvonási skálák finomítják és kiegészítik ezt az alaptípust.

Ez a kettős szemlélet nagyon értékes lehet a pszichológiai tesztek, a klinikai diagnózisok és a személyiségfejlődés kutatásában.

_____________________________________

A következő postban bemutatandó lényeges mérföldköveket jelentő kutatási eredmények majdnem kizárólag a típustanokra adtak példát, míg a modern személyiségprofilok zömmel a személyiségvonásokra helyezik a hangsúlyt.

______________________________________

Irodalomjegyzék:

  1. “Típustanok és személyiségvonások” – 1978 - Válogatott tanulmányok
  2. Why You Are Who You Are – Investigations into Human Personality – Mark Leary – 2018 (The Great Courses – Amazon Kindle)
  3. Personality Tests and What They Can Tell Us – Jamie Kurts – 2022 (The Great Courses – Amazon Kindle)
  4. Copilot (társszerző...:-)))

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://vezetoi-coaching.blog.hu/api/trackback/id/tr218784916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása