HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

július 2011
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Friss topikok

Linkblog

Kluge Hans, az okos ló esete a kommunikációval

isocrates_coaching 2011.07.07. 17:07

Ugye, majd’ mindenki hallott arról, hogy a kommunikációban a tudatos, nyelvi, beszéd kommunikáció a teljes kommunikációs csomagnak csak egy meglepően kis része és a többi az az úgynevezett metakommunikációs szinten zajlik (viselkedés, önkéntelen gesztusok, hangsúlyok, hangmagasság, -sebesség, annyi minden).

Hogy milyen fontos például az akár majdnem teljesen észrevehetetlen testbeszéd, testi reakciók, arcizmok finom mozgása, arra jó példa a századelőn lejátszódott Okos Hans (Kluge Hans) esete. Mivel az egész történet szépen megtalálható a Wikipédián pl. Clever Hans kereső kifejezéssel, itt csak a lényegről.

 

 

Az állítás az volt, hogy ez az okos ló (Hans egy ló neve volt) tud számolni és egyéb intellektuális feladatokat megoldani a patájának a dobbantásainak a számával. Messziről jöttek tudósok és nem tudtak zöld ágra vergődni a lóval, nem tudtak rajta kifogni, mindig jó választ dobogott ki. Mígnem egyszer az egyik tudós segédje észrevette, hogy a ló szemével érzékeli az emberek által észre nem vett hajszálfinomságú testi reakciókat és ezeket használja annak megállapítására, hogy mikor kell a dobbantással leállni. Magyarul, ha az illető, aki a kérdést feltette és előtte, látható helyen állt, akkor nem tudta elrejteni azt, hogy mikor várja, hogy a ló megálljon a dobbantásokkal, és ezt akaratlanul is valamilyen egészen kicsi testi reakcióval ezt egyérteltműsítette. Ezt „vette le” a ló és megállt. Amikor ez kiderült, elkezdtek szemellenzőt használni, vagy olyan állt oda, aki tökéletesen tudta kontrollálni a testi jelenlétét, a ló azonnal megzavarodott, és nem jó válaszokat adott.

A ló tulajdonosa nagyon csalódott volt, elzavarta a tudósokat és nem hitte el, amit mondtak. Ezek alatt az évek alatt (ez elég hosszan elhúzódott) sok helyről jöttek információk, hogy ilyen és ilyen okos állatra bukkantak rá, nemcsak lovakra. Azután lassan elhalt ez a legenda is.
A 3-napos  agykontroll tanfolyamok 3. napján van egy gyakorlat, ami a koronája a sok tanult dolognak, amikor a (lehetőleg számodra ismeretlen) szomszédodnak egy (távollévő) ismerősére kell nagyon erősen gondolnia és ebből Neked ki kell találni (természetesen szóbeli kommunikáció kizársásával), diagnosztizálnod kell, hogy mi a baja annak a távollévő ismerősének. Ha ez már megy, akkor léphetsz előre még egyet és megpróbálhatod az illetőt távgyógyítani is...
A hipotézisem (fogalmam sincs, mi az igazság, de feltevéseim lehetnek) az, hogy elég sok mindent ki lehet következtetni a szomszéd gondolataiból. Ha mindketten, a szomszéd és a médium sikeresen koncentrál, el tudom képzelni, hogy egy kép, vagy inkább gondolatok a képről)  megjelenik az illetőről és számos dolgot meg tud nevezni, ami, valljuk be, már érdekes. De hogy egy tök ismeretlennel egy ismeretlen közvetítőn keresztül kapcsolatba tudjon lépni, kizártnak tartom.
Hangsúlyozom, - nagyon megengedő vagyok, ezekről a dolgokról nem olvastam semmit, a logikámat próbálom használni -, azt sem tartom teljesen kizártnak, hogy nagyon közeli vérszerinti (?) hozzátartozók (anya-gyermek, ikrek) között nagyon kritikus helyzetekben valamilyen telepatikus hatás, információáramlás létrejöjjön. Ennyi, ameddig el tudok menni.

Általában nem gondolom, hogy a tudomány mindent meg tud magyarázni és hogy valaha is képes lesz erre és azt is gondolom, hogy létezhetnek dolgok, amelyeket nem értünk, ezzel nincs baj.  Valószínüleg ahhoz van egy kis érzékem, hogy az ilyesmiknek a vámszedőiről megérezzem, hogy sima csalók.

Szólj hozzá!

A sötét energia

isocrates_coaching 2011.07.07. 17:05

Ma reggel egy érdekes cikket olvastam (az egész cikk angolul a bejegyzés végén található linken - ha nem jön közbe semmi) megtalálható).

Majdnem minden önfejlesztő, népszerű pszichológiai könyvben szó van arról, hogy milyen sok minden zajlik bennünk, az agyunkban, határozza meg viselkedésünket, hozzáállásunkat, ami nem a közvetlen tudatunk ellenőrzése alatt áll.
Ezt az arányt, hogy van bennünk egy nagyon nem tudatos dinamika és van egy sokkal kisebb tudatos dinamika, megerősíteni látszanak a legújabb tudományos kutatások. Hívjuk nagy egyszerüsítéssel az előző dinamikáért felelős részünket Freud után tudattalannak, az utóbbiért felelős részt pedig a tudatos énünknek.
Ezt az aránytalanságot a tudattalanunk javára azért hangsúlyozzák a terápiás, segítő rendszerekben, mert a racionális (tudatos) én hatásának gyengeségét akarják hangsúlyozni és azt szeretnék, ha az ember a segítési folyamatban egy kicsit jobban elengedné a tudatos énje kezét és hagyná magában az érzelmi, tudattalan dinamikákat egy kicsit a felszínhez közelebb engedni és ezáltal hozzáférhetőbbé tenni a változni, jobbá válni akaró önmaga számára.
Tudni kell, hogy az új orvosi átvilágítási, képalkotó technikákkal egyre könyedébben, bonyolultabb helyzetekben tudják megfigyelni az agyunkat működés közben. Meg tudják állapítani, hogy mely területek vannak aktíválva, és milyen mértékben. Ezeket az észleléseket hozzárendelik a kívülről észlelhető verbális, motorikus/mozgásos történésekkel és így egyre többet tudnak arról, hogy amikor valamit teszünk, stresszes helyzetbe kerülünk, stb., ez milyen konkrét agyi aktivitásokat generál.
Nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy amikor pihenünk, az agyunk is pihen és akkor aktíválódik, amikor erre szükség van. A mellékelt cikk abból indul ki, hogy békésen ülünk a kertünkben, lazán egy magazint olvasgatva, amikor egyszercsak ránk száll egy légy, amit elhessentünk.
Nos, ez egy hosszú cikk és eléggé szakmai is, én se értem a felét se talán, de azt nagyon is értem, hogy mi a lényeg (és a cikkíró amerikai lévén, ebben segít is). Egy  korábban háttérzajnak tartott agyi aktivitásról kiderült, hogy egy nagyonis állandó és meglehetősen jelentős energia felvételű (a teljes agyi energia felvétel 60-80%-át kitevő!) belső agyi tevékenységről van szó, aminek nem sok köze van az ember aktuális tevékenységéhez (ld. például a légy elhessegetéséhez).
Ez a bennünk állandóan működő, életet adó energia a Sötét Energia. Nem azért „sötét”, mert eleve  rossz és rosszat szül, hanem mert nehezen hozzáférhető. Bár, legrosszabb lehetőségei szerint megérdemli a „sötét” melléknevet, mert az emberi gonoszság legelvetemültebb formái is nagy valószínűséggel ebből a zabolátlanná vált sötét energiából erednek.
És ami az érdekes, az az, hogy nem is tesz hozzá lényeges plusz energia igényt az agy működéséhez, ha hirtelen el kell zavarnunk azt a fránya legyet (vagy egyéb, ennél bonyolultabb tevékenységbe kezdünk bele).
Persze, nem lehet erről még sokkal többet tudni, csak azt, hogy az agyunk állandóan működik, mégpedig nem is alapjáraton, még akkor is, ha látszólag, a „felszínen” nem is csinálunk semmit, vagy ha majdnem semmit se csinálunk. Ezt az állandó energia felvételi mintát nem nagyon zavarják meg a külső események.
Tehát – és ezt én teszem hozzá, a cikk ezt így nem mondja ki expliciten – miközben a tudatos énünk elpihen (akár könnyű álmot alszik!), a tudattalanunk folyamatosan rendezi össze az agyi folyamatokat, dolgozza fel a tapasztalatokat és készíti fel az agyat a következő teendőkre, kihívásokra.
Tudnunk kell, hogy sokkal több és nagyobb erő dolgozik bennünk, mint amit a tudatos, racionális agyunkkal át tudunk látni a mindennapokban.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása