„...[Szókratész] egy másik tanítványa, Arisztidész, amíg Szókratésszel kapcsolatban állt, nagy előrelépéseket tett a filozófiában, aztán elhagyta a kört, hogy részt vegyen [sic] egy hadjáraton. Amikor visszatért , elveszítette minden vitakészségét. Szókratész megkérdezte, mi az oka ennek a visszafejlődésnek, mire Arisztidész azt válaszolta, hogy sohasem tanult igazán Szókratésztől semmit, korábbi bölcsességét inkább csak annak köszönhette, hogy Szókratésszel egy házban vagy térben tartózkodott. Akkor érte el a legnagyobb haladást, amikor Szókratésznál ült vagy megérintette...” *
Persze, el lehet gondolkozni azon, hogy adott esetben nem is annyira meglepő, ha valaki visszatérve egy háborúból (amiben „részt vett”) elveszíti a kapcsolatépítő, vitakészségét (lásd például a vietnami háború túlélőinek többféleképpen dokumentált mentális állapotát).
De a mi - ebben a blogban vezérfonálként (vagy „búvópatakként”, de szép!) végighúzódó coaching – szempontunkból nézve egyszerüsítsük le a dolgot arra, hogy valaki láthatóan tanul valakitől, de amikor elválnak az útjaik, kiderül, hogy tulajdonképpen igazából csak az áramkörbe bekerülve látszott ez igazi, magáévá tett tudásnak, ez igazából csak (pillanatnyi) alkalmazkodás volt, ami nyom nélkül eltűnt a hatás megszűnése után.
Ez egy nagyon jó alkalom, példa arra, hogy mi és mi nem a coaching. Siessük leszögezni, hogy éppen ez az amiről nem szól a coaching. Több szempontból sem. Először is a coaching a szó szoros értelemben nem tanítás. Egy tágabb, másodfajú értelemben viszont igen, segít megtanulni adott reakció-/válasz-mintákat megváltoztatni, finomhangolást végezni rajtuk, de úgy, hogy ez tudássá váljon. És ez utóbbi a lényeg. A coaching akkor (nagyon) jó, ha a coachee, a coach-olt a coaching folyamat után felismeri magától, amikor a korábbi elakadást okozó probléma típushoz ér és alkalmazni tudja a megtanult új reakció-mintát.
Arisztidész esete rossz példa a tanulásra általában is, de a coaching folyamatra is. Ki csinálta a hibát, hogy ezt nem vették észre? A forrás talán nem mond többet az esetről, nehéz megmondani. Mindenesetre a coachnak az egy alapvető feladata, hogy segítsen felismerni a saját-erejű/-energiájú tanulás fázisait és ha valami kimarad, segíteni kell a coachee-t abban, hogy lassítson és ne lépjen addig tovább, amíg el nem sajátítja az előző fázist.
Sok coach azt mondaná és egyetértek velük: akció, akció, akció! Fel kell tenni az elején és annyiszor, amennyiszer kell, a kérdést, hogy (itt általánosan, nyilván a konkrét esetre konkréten kell megfogalmazni őket, de az irány, a cél ezekkel a kérdésekkel egyértelmű):
- „Ha el fogod érni a célt, azt a változást, amire szerződtünk, az miben fog megmutatkozni?
- Hogyan fogod konkréten érezni magad?
- Mit fogsz konkréten mást csinálni?
- Mennyiben fogsz konkréten másképpen kommunikálni a többiekkel?
- Mi az, ami konkréten meg fog változni a múködésedben és ennek a hatásában?
Segíteni kell – gyakorlatilag az egész coaching folyamat során -, hogy „akciókra”, és idézőjel nélküli akciókra kerüljön sor, amelyeket a coachee megtervez saját maga számára és végrehajt (majd az megbeszélésre kerül a coaching folyamatban), amelyek mind azt célozzák, hogy a vágyott, kitűzött cél-helyzethez minél hamarabb, minél közelebb jussunk. Gyakorlatilag az akciók a fenti kérdésekre adott válaszokat próbálják ki éles helyzetben.
Minél több sikeres akció színezi a coaching folyamatot, annál gyorsabban kerülünk közel a célhoz. Kevesebb elmélet, kevesebb diszkusszió, több gyakorlat, több akció. Többet (eredmény) kevesebbel (dumával, elmélettel).
*Idézi Marie-Louise von Franz „Álmok” című könyében Platón vitatottan hiteles dialógusából, a Nagy Alkibiadész-ből (akit esetleg érdekel, ennek azért megpróbáltam utánanézni, az 1984-es nagy 3-kötetes Platón összesben nincs benne, a Kindle összesben viszont kettő Alkibiades dialógus is van...)
** Abba most ne menjünk bele, hogy a coaching nagyon sok típusú helyzetben lehet hasznos, amelyekben mind az a közös, hogy valami változás jön létre a körülöttünk lévő világ érzékelésében és arra adott válaszainkban, de ezeket nem mindig lehet a fenti reakció-minta megváltoztatás fogalommal leírni. Itt egyszerüsítettem és csak egy – talán a legfontosabb – témát említettem.
Szilágyi Miklós - Business coach: coaching.szm@gmail.com
