A múltkori piros autós “víziós” bejegyzés csak egy részét mutatta be az egész gondolatmenetnek, nézzünk egy másik szegmenst is.
(Technikai megjegyzés: az alaposabbak felfedezhetik, hogy a lazán kvázi szinonímaként kezelt vízió, misszió és (magasabb) cél finoman szólva is hosszan taglalhatóan megkülönböztethetőek és megkülönböztetetendőek. Kérek egy kis rugalmasságot ebben és azt, hogy “szálljatok” velem egy kicsit magasabban (“Vu du ciel”), akkor ezek a földszinten megtalálható különbségek eltörpülnek és Ti is megérzitek az itt következő logikai szint megközelítés szempontjából való lényegi, mélyebb azonosságot. Rugalmasságotokat előre is köszönöm.)
Egyre többen hallanak az NLP-ről (Neurolingvisztikus Programozás) és mintha ezt is (mint a coachingot) egy enyhe ködfelhő venné körül, pedig viszonylag egyszerű, kísérleteken, modellezésen alapuló gyakorlati támogatási rendszer.
Sok “tudományosabb” módszernél, akadémiai, egyetemi tantágynál annyival gyakorlatiasabb, hogy nem kereste, nem keresi igazán, hogy valami miért működik, hanem megkeresi, ami működött és lemodellezi, lemásolja (de nagyon alaposan ám, mert minden pici részlet számíthat, ha nem ismered pontosan a hatásmechanizmust, nem lehetsz nagyvonalú a részletek elhagyásával, mert lehet, hogy éppen a leglényegesebbet hagynád el…).
Sőt, érdekesség - bizonyos egyéb támogatási megközelítésekhez hasonlóan (ebből a szempontból a megoldásközpontú brief coaching is így működik) -, hogy az átélőnek, az ügyfélnek nem is kell részleteznie azt a témát, amin dolgozni szeretne, csak olyan mélységig, amennyire feltétlenül szükség van ahhoz, hogy a coach (az NLP-ben is coach-ról beszélünk) segíteni tudjon a folyamatban.
Az NLP eredeti megszerkesztői kiválóan, sőt zseniálisan működő terapeuták (például a legendás Milton Ericksson neve egyéb területeken is fel-, feltűnik a gyökereknél) gyakorlatát “kottázták” le “hangról hangra” - nyelvileg és a lehető legtöbb érzékszerv által érzékelhetően -, 30-40 évvel ezelőtt. Ezek alapján építettek fel egy rendszert, ami részben egymásra épülő, részben egyedi technikákból áll. Olyan kihívásokra (problémák újkori neve…) keresnek ezek a támogató technikák megoldást, mint például a jól megformált célok megfogalmazása (a nevénél ez azért komplikáltabb), a belső konfliktusok feloldása, korlátozó hiedelmek semlegesítése, erőforrások gyűjtése.
Van egy-két (a) alaptechnika és (b) alap-megközelítés, ami át- meg átszövi az NLP módszerek rendszerét:
- az előbbire példa a rapport (kapcsolat létrehozása), pacing-leading (követés, vezetés), rögzítés (egy-egy fontos, kellően átérzett pillanat/helyzet finom – általában vállon, felső karon - érintéssel történő rögzítése), erőforrás-keresés, time-line és a Robert Dilts féle logikai szintek (ha már nevet említek, Richard Bandler és John Grinder voltak az úttörők, Robert Dilts valamivel később kapcsolódott be a folyamatba),
- az utóbbira a megoldás fókuszba állítása, a pozitív jövőkép minél alaposabb feltérképezése.
Szóval a logikai szintek, amelyek eszébe jutnak az embernek (ha már tud róluk és most akarok tenni róla, hogy Te is tudj róluk…), ha a vízióra, a világban való hasznosságunkra/célunkra gondolunk.
A dolog tényleg egyszerű (erre mondaná a volt Vegyterves teniszes barátom, a Tibor, hogy “ehhez kell ám a diploma…”), mégis (vagy éppen ezért) zseniális. Azt hivatott segíteni, hogy egy személy, egy csoport (vagy család), vagy szervezet viselkedésének, kompetenciáinak , értékeinek, azonosságának és magasabb céljának/víziójának az egymással és a környezettel való harmóniáját, vagy diszharmóniáját letapogatni, vizsgálni lehessen.
A fenti bekezdésben már meg is jelentek a logikai szintek: a környezet, a viselkedés, a kompetencia, az értékek, az identitás és a cél. A sorrend fontos, a szintek nem felcserélhetőek.
A logikai szintek piramisának aljától felfelé (a különböző feldologzásokban az egyes szintek elnevezése, illetve tartalma itt-ott kicsit különbözhet, a mellékelt ábra angol szövegétől itt kicsit eltérek, de így lesz még érdekesebb, nem?):
A környezet, a kontextus: Hol élsz, hol dolgozol, hol játszol. A fizikai, társadalmi és érzelmi környezet.
A viselkedés : Mit csinálsz, hogyan viselkedsz ebben a környezetben.
A kompetenciák: Mit tudsz csinálni, mire vagy képes. Mennyire fontosak ezek az adott környezetben, az adott viselkedés-mintákhoz. Mi a fontos ezek közül Neked.
Hiedelmek és értékek: Az értékeid, amelyekben hiszel. Az elvárásaid ebben a környezetben. Mi a fontos ezek közül Neked.
Identitás/azonosság: Ki vagy Te, milyen szerepet játszol ebben a kontextusban, környezetben. Hogyan viszonylik ez az önmeghatározásod a Téged ebben a környezetben körülvevők identitásához.
Magasabb cél/misszió/vízió: Miért is vagy az, aki vagy. Miért vagy itt. Hogyan lennél teljesebb, megelégedett (ha most nem vagy az…). A nyilvánvalónál több is van a kockán? Mi a hozzájárulásod a nagyobb környezethez, közösség jólétéhez.
No, ezekről sokat lehet, most nem megyek bele, de talán sikerült megérzékíteni a természetes igényt arra, hogy ezeknek a dolgoknak valahogyan harmonizálniuk kell, egymásba kell illeszkedni, segíteniük kell egymást, hogy az egész miskulancia, ami Te Magad vagy, jól tudjon működni. Egyszerűen szólva, ha ebben hiba van, az mindenféle bajhoz fog vezetni. Ha nem előbb, utóbb. Előbb könnyebb “megfogni”, korrigálni, új utat választani, módosítani, amin kell. Ebben tud segíteni egy coach, vagy egy NLP coach…
Szilágyi Miklós – coaching.szm@gmail.com
