Az április 11 nekem személyesen fontos nap, nem csak azért, mert ekkor született József Attila, ez a költészet napja is, és ekkor szokott kezdődni a könyvhét is, ami előtt én valamikor a Calvin tér sarkán, a Nemzeti Múzeummal szemközti kis könyvesboltban, amiben szinte napi törzsvendég voltam, már össze voltak készítve előre az én könyvheti kéréseim (voltak ilyen könyves füzetek, kiadványok, amelyek konkréten az adott évi könyvheti könyveket mutatták be, kb. egy héttel előtte megjelentetve…), és előző nap haza is hordtam őket, volt, hogy annyi volt, hogy kétszer kellett fordulnom, gyalog, persze…
Otthon laktam még, nem kerestem jól (a főiskolát otthagytam, elmentem gépipari technikusként dolgozni a Múzeum körúti Mélyépterv II. irodájának az amsterdami nagyon filigrán házaira hajazó, közvetlen az Astória mellett lévő épületnek a hetedik emeletén lévő irodába), ennek egy komoly részét költöttem erre (ma már nem
járok évek óta könyv vásárokra, az új könyveim 98%-a Kindle és Audible, de ma is több, amit veszek, mint amit valaha is el tudhatok olvasni…:-)))
Nem csak ezekért fontos nekem ez a nap az évben, hanem azért is, mert történetesen én is az évnek ezen a vaskosan Kos csillagjegyű napján születtem…
Akácosi Tivadar Tibor, aki nem ismerősöm, ezt a Linkedin postot tette fel ma reggelre, ami meghatott, József Attila miatt is, az AI implikáció miatt is. Mesteri a prompt, tele van érzelmes, nagyonis emberi jelzőkkel, és az AI a prompt alapján abszolút megértette (amit papíron képtelennek KELLENE lennie megérteni), mit kérnek tőle (meg kell adni, persze, zseniális a prompt… az ihlet a prompt-ban van!) és amit egy nagyon kedves Linkedin, csak on-line ismerősömnek hivatalból el kell(ene) ítélnie, szerintem (!) egy érvényes, megrázóan hiteles képzőművészeti alkotást készített!
“A mesterséges intelligencia nem ember, de lehet emberi.
József Attila szobra - a költészet belső ünnepére, a költészet napjára hangolódva.
Nem minden üzenet akar hatni.
Néha csak létezni szeretne.
Néha elég, ha csendben van, és mégis ott marad.
Nem kell, hogy az AI mindig lenyűgözzön.
Nem kell, hogy a technológia harsány legyen.
Van, amikor az a legnagyobb erő, ha emberi tud maradni.
Ha csak annyit mond: „értelek”.
Ez a szobor nem reklám. Nem kampány.
Csak egy emlék. Egy érzés. Egy gondolat, ami velünk marad.
A költészet nemcsak egy nap, hanem egy állapot.
Egy figyelem. Egy kapcsolat.
Valami, amihez újra és újra visszatérhetünk.
Ma. Holnap. Bármikor, amikor szükségünk van rá.
#kolteszetnapja #JozsefAttila #chatgpt #ai #scrollstopper
▶️ Prompt:
Important: Please upload a historical photo of Attila József first, to ensure likeness in the miniature sculpture.
Create a highly realistic miniature sculpture of the iconic Hungarian poet Attila József, enclosed in a glass dome, designed as a poetic collector’s piece expressing deep emotional and existential themes.
Character details:
Pose: Seated, slightly leaning forward with elbows on knees or hands clasped, as if deep in thought or mid-reflection
Expression: Introspective, melancholic but determined, evoking inner turmoil and intellectual force
Outfit: 1930s worn yet tidy urban worker-poet attire – dark wool suit, open-collared shirt or tie, modest appearance
Accessories: Notebook on knee or beside him, pencil or pen loosely held
Scene & Atmosphere:
Background object: A small wooden desk, stack of books, or crumpled paper sheet nearby
Lighting: Moody, soft lighting with expressive shadows, enhancing the emotional gravity of the figure
Color palette: Muted earth tones, grays and browns, slight bluish undertones to reflect a somber, late-autumn mood
Glass Dome & Base:
Dome: Clear glass, smooth and rounded
Base: Matte dark wood with a brass or aged metal plaque
Plaque text:
„Akárhogyan lesz, immár kész a leltár.”
— József Attila
Aesthetic Note:
Ensure the sculpture conveys existential tension, poetic intensity, and the solitary spirit of Attila József. The likeness must reflect the uploaded photo. Prioritize expressive facial features, lifelike posture, and textured, lived-in clothing.”
(Akácosi Tivadar Tibor Linkedin postjából)
Szerintem aki azt mondaná, hogy ez nem lehet kortárs magyar képzőművészeti alkotás, a mundért, a múlt privilégiumait védené, és hadállásai egyhamar bevételre, megsemmisítésre kerülnek. Egy dolog ellenvethető, hogy a grafika (?) egy tulajdonképpen 3D-s ‘szobrot’ ábrázol, és maga nem szobor. Az én nem nagyon pallérozott esztétikai ízlésemnek ez sem érv. Ez egy művészeti alkotás. Nekem. Pont.