John Cleese, korunk egyik legprofoundabb gondolkozója, a valamikori Monty Python oszlopos alapító tagja a szabad nevetés, a humort korlátozó korhangulat ellen, mint mindig:
"A humortalan embereknek nem engedhetjük meg, hogy eldöntsék, hogy a humorérzékkel rendelkező emberek min nevethessenek.
Ez pont olyan, mint megengedni színvak embereknek, hogy eldöntsék, milyen színek legyenek a színkártyán.."
OK, egy idevágó (sok van...) Rick Gervais-től is, korunk egy másik mély gondolkodójától:
"Csak mert meg vagy sértődve, nem jelenti azt, hogy igazad is van.'"
Ha egy üzlet beindul (mondtam. hogy sok van. Egy Rowan Atkinson-tól:
"A komédia egy eszköz kell legyen, hogy megmutassa és kinevettesse az emberiség ostobaságait, gyengeségeit és hiányosságait. Ezért létezik. Nem lehetnek tabui. A komédia dolga, hogy sértsen. Ha nincs sértés, akkor valószínüleg kicsit igaz komédia van csak."
...and what about Stephen Fry? (Észrevetted, hogy mind brit angol?!)
"Nagyon gyakori, hogy azt hallja az ember: "Én ezt sértőnek találom.", mintha ez bizonyos jogokat transzferálhatna valakinek... Ez semmi más, mint nyafogás. Semmi értelme. Nincs célja, nincs semmi ok rá, hogy egy értelmes mondatként tiszteljük.
"Ez engem sért."
"Nos, és ez ki a faszt érdekel?!"