(jó illusztrációkat találtam, de félek, a blog hu nem szeretné őket annyira...)
Sokszor reagálok valamire, itt például egy félbemaradt FB post alatti commant-"beszélgetésre". Lépcsőházi gondolatként (tudod, amikor az igazi válasz elmenőben, a lépcsőházban jut eszedbe, ami már későn van, elmúlt a pillanat, amikor helye lett volna...).
Egy hosszú, női (itt lényeges!) monológot találtam arra érdemesnek, hogy beemeljem ide (amikor a feleségemnek felolvastam, megerősítette, hogy a szinte klinikai pontosságú/részletességű leírása egy mindennapi helyzetnek, ami csak a nők számára ennyire transzparens és a férfiak számára - már akinek - érdekes bepillantást nyújthat egy "titkos" élethelyzetbe... (amit elképzelni is nehéz lehet - a számukra...).
Itt találod meg teljes integralitásában azt a bizonyos kb másfél hónappal ezelőtti FB postot:
https://vezetoi-coaching.blog.hu/2025/04/29/ebben_sincs_egyenloseg
Nem csak kimentettem a teljes szöveget, és ide applikáltam, commenteltem is. Valami ilyesmit szellemeskedtem a post alá (in the effect of...), hogy na, ezért is örültem mindig is (ha ilyen részletességgel nem is voltam például tudatában egy ilyen helyzetnek....),, hogy férfinak születtem....
...és erre jött egy nagyon kedves ismerős hölgy, aki már évek óta áttelepült családjával Dániába, és frappánsan válaszolt commentben ilyesmit, hogy viszont az élet, a jóisten, a sors megadta a nőknek a többszörös orgazmus képességét.
...én ott, akkor on the spot valami olyasmit írhattam, hogy OK, ott a pont...
És ez azóta nem hagy nyugodni, néha, amikor az eszembe jut... most valami olyat válaszolnék (bár oda, a könnyed hangvétel miatt, a comment-szekcióba nem illett volna ez be, belátom...), hogy igen, de a férfiaknál az az egy az adott esetekben kvázi adott, ha elindul, végigmegy, biztosan, de a nőknél még az egy se biztos, annyira kényes "virág", sok mindennek kell együttállnia, könnyen elszáll a hangulat... Sőt, az is tudható, a nők általában (!) viszonylag későn (over thirty?) tanulják meg magukat ebben a tekintetben...
Na most ebben - akár a férfiak, akár a nők szemében - "csaposnak" (illetéktelennek...) számíthatok nyilván, mert hogy honnan a faszból tudhatom ezt?! Nos, töredékekből, amennyit véletlenül leginkább a nők ebből kiengednek, mint infót, mert ez a terület papírforma szerint tabu - kifelé, a világ, főleg a férfiak, fiúk felé. Az a jó, ha ők soha nem tudják igazán, mikor volt, mikor nem, hogy a kontroll mindig a nőké lehessen! Az egyetlen megfogható, idézhető forrás, ami segített összerakni a képet, Simone de Beauvoir "A második nem" című könyve...
Ennyi, in diesem Sinne...:-)))
