A "Suits" sorozatot (2011-2019) nézem bing-ben, mert július 15-én leveszik a Netflix kínálatából (és ki tudja, melyik streaming szolgáltató szerzi meg).
Még van egy pár évad, de részben gondoltam, esetleg valaki bele akar legalább egy kicsit nézni addig, másrészt már vastagon megvan számomra az általánosítható tanulság. Egy nagy New York-i ügyvédi iroda drámái rajzolódnak ki és lényegében minden epizód tele van emberi, szakmai érdek-konfliktusokkal.
Belegondoltam már nem rövid életemben tapasztalatom szerint az érdekkonfliktus a többiekkel, a bárki többiekkel volt az állandó a változáson kívül. Gondolhatod, most elsőre, ez egy barom, hiszen a kooperéció, a compassion, az együttérzés sokkal fontosabb ezeknél.az éleket
Nem fogod elhinni, de én is ezt szeretem hinni, sőt, a helyzetektől, személyektől függően én is mindent (persze, különböző mértékben...) megteszek, ami rajtam múlik...De, még a legjobb esetekben is, a legszeretettebb személyekkel szemben is, sokszor nem (mindent...) kimondva, elsimítva az éleket, marad, hogy soha (!!) nem egyeznek meg az érdekek. Ha azt mondod, Te nem, akkor még rádfér egy kis önismeret szerintem, de, persze, Te tudod...
Szóval axióma, vagy nem (mellesleg, axióma = alapigazság, olyan tudományos alaptétel, amely nem szorul bizonyításra), ha ebből indulsz ki mindig (!), könnyebb dolgod van a kapcsolat alakításában, mert nem az erőltetett pozitivista homokra/habcsók elképzelésekre építed a kapcsolatot, a stratégiát (ha az kell), hanem szilárd alapokra, az emberi természet egyik mindenható axiómájának figyelembevételére...
Egy kis ízelítő a "Suits"-ből, amiben egy nagyon szép kis epizód-részletben Louis fantasztikus motiváló, boostoló tud lenni az amúgy (pozitívan...) szuper magabiztos, de az adott különleges helyzetben elbátortalanodó Donna számára (3:18):
