Az alapkérdés az, vajon a bonyolult sokszínű igazságnak lehet-e olyan ereje, mint az egyszerű, de egyszerűségénél fogva akár félrevezető „igazság”-nak? És itt most nem az akaratlagos igazság-ferdítésre (hazugságra) gondolok, nem. Hanem arra, amikor két gondolatmenet ugyanazt a cselekvést szeretné indukálni/motiválni, de az egyik komplikált, a másik meg hibás. Melyiket válasszuk?Látszólagos kitérő (egy méretes „lábjegyzet”...), igazából egy fantasztikus metafora...
(Nyugi, lesz összefüggés...) A Föld országainak tudósai, vezetői között igen nagy a megegyezés, hogy a CO2 túltermelés okozta melegházhatás végzetes hatással fog járni sok, főleg tengerparti országra nézve. A majdnem-elnök Al Gore egy egész karriert épített erre, országok dollár milliárdokért adnak-vesznek lég-, stb-szennyezési jogot, egész iparágak épültek erre a feltételezésre, amit ma a vonatkozó tudományos körök túlnyomó része oszt. Ez a tudományos főáramlat a klasszikus egyenletekkel írja le a jelenségeket, amelyek egyfajta „lineáris” környezeti hőmérséklet-emelkedést jósolnak: ahogy emelkedik a CO2 koncentráció, úgy nő a hőmérséklet és ha nem akadályozzuk meg a CO2 kibocsátás növekedését, akkor a hőmérséklet-változás évtizedek során olyan nagyságrendet érhet el (a plusz 5-6 C fok már ilyen lenne), aminek beláthatatlan (vagy nagyon is beláthatóan katasztrofális) következménye lenne.
Van egy másik áramlat is, ami az egészet úgy, ahogy van, humbugnak tartja, és persze, emögött is komoly gazdasági érdekek állnak (nagy olajválallatok, és a „régi” energiafaló technológia reprezentánsai). Például, az amerikai elnökválasztás konzervatív („GOP” = Grand Old Party) szárnyának jelentős része így gondolja.
No, ezt most itt nem fogjuk eldönteni, de van egy érdekes harmadik elmélet. Ezt egy hoszzú évtizedekig a NASA-nál dolgozó magyar tudós dolgozta ki, szigorúan a meglévő rendelkezésre álló adatok feldolgozása alapján. Miskolczi Ferencnek hívják, és van itthon egy népszerüsítő tudós kollégája, aki tavaly év végén fejezett be egy Akadémia által finanszírozott tanulmányt (http://www.ggki.hu/fileadmin/user_upload/ggki/Munkatarsak/szabohenriett/Zagoni_Miklos_jelentes.pdf). Őt pedig Zágoni Miklósnak hívják. Ők ketten azt mondják (nagyon komplikált módon, ha nem vagy szakértő, ne is próbálkozz, csak kukkants bele a fenti linkbe...), hogy a lehetőségünkhöz képest meg kell próbálnunk csökkenteni a CO2 kibocsátást, de hozzáteszik, nem pontosan azért, amiért a tudósvilág meghatározó része gondolja:
„Miskolczi Ferenc eredményei szerint az emberiség széndioxid-kibocsátása összességében nem növeli meg az üvegháztartást, bár más módokon megváltoztathatja au éghajlatot. Ennek jellege, mértéke és mechanizmusa azonban lényegesen eltér attól, ahogyan a ma elfogadott elmélet tartja.
A jelenlegi elmélet hiányosan, és ezért végeredményében tévesen írja le a rendszer dinamikáját: alapvető meghatározottságokról nem ad számot. Több széndioxid közvetlenül nem képes emelni az üvegház-hőmérsékletet; hatását a rendszer más tényezők megváltoztatásával kényszerűen ellensúlyozza. A szabályozók közé tartozik a legfontosabb üvegházhatású gáz – vízpára – légköri mennyiségének és eloszlásának megváltozása, s ezzel együtt a légkör és a felszín hőmérsékleti és hidrodinamikai viszonyainak átalakulása.”
Ennyit muszáj volt, bocs, hogy érthető legyen a metafóra. Tegyük fel egy pillanatra, hogy igaza van Miskolczi Ferencnek és Zágoni Miklósnak. Nem mondom hogy igazuk van, - ki vagyok én ehhez, nézzetek bele az anyagba, érteni fogtok (ráadásul fele angolul van, fele meg képlet...); annyit tudok, hogy nekik személy szerint sokat árt egzisztenciálisan, hogy kitartanak emellett, de persze ez sem bizonyíték, annyi a holdkóros -, de tegyük fel, hogy igazuk van - for the argument’s sake.
Tehát van két magyarázatunk, ami ugyanarra a cselekvésre motivál (hogy csökkentsük világméretekben a CO2 kibocsátást, vagy legalábbis ne hagyjuk túl gyorsan nőni...):
· Az egyik elmélet azt mondja: minél nagyobb a CO2 kibocsátás, annál magasabb lesz az átlag-hőmérséklet, a jéghegyek elolvadnak, a tengervíz magassága megnő, vége Manhattann-nek, Hollandiának a Földközi tengertől Svédország felé fognak menekülni és a jegesmedvéknek annyi.
· A másik elmélet azt mondja, jobb, ha vigyázunk a CO2 kibocsátással, de nem azért mert egyenesarányú összefüggés van a kibocsátás-növekedés és az átlag-hőmérséklet között, hanem mert egyéb tényezők komplex hatásán keresztül, a klímaváltozás azért persze fenyeget. Tehát klímaváltozás és nem felmelegedés. Még azt is mondja, hogy miközben lokálisan komoly problémákat is okozhat ez a klímaváltozás, meg azt, hogy akárhogy is, de ha továbbra is figyelmen kívül hagyják a Miskolczi elmélet komplikált mechanizmusa szerinti – sok tényező keresztül történő – átlag-hőmérséklet visszaszabályozási tényező csoportot, akkor az enélküli számítások egyre nagyobb hibákat fognak mutatni a valóságban jelentkező folyamatokhoz képest, így előrejelző képességük jelentősen romolni fog.
Szerinted melyik elméletnek van nagyobb ösztönző, motiváló ereje? Háá? Na látod. Erről beszélek...
Nos, ennyi a metafóra. Lehet neked ilyen dilemmád vezetőként is. Van valami, amit el akarsz érni, és van a majdnem mindig komplikált, egyrészt-másrészt igazság és van egy egyszerű érvrendszer modelled...melyiket fogod alkalmazni? És hogy fogod Magad közben érezni? Na látod...legalább tudj róla, hogy mi van...
Többet kevesebbel...megleplek, ha azt mondom, hogy szerintem az egyszerű bullshit-et hagyd a fenébe (mert egyszer úgyis kiderül, hogy az, és az akkor majd annyira peinlich lesz...)? ...és inkább készülj fel alaposan az igazságból és legyél nagyon jó a prezentálásában...?
Egy tavaly októberi bejegyzésben már írtam erről a könyvről (
Ugye, a nagylátószögű objektívben a kép sokkal nagyobb tartományban éles, mint a telénél. A telénél nagyon pontosan kell fókuszálni, mert a mélységélesség csekély...Ami következik, nem tudom pontosan, mikorra visz minket vissza, muszáj lesz a nagylátószögűt használni. Akkor viszont jó nagynak kell lenni a felbontásnak (hogy tovább feszítsem az analógiát...), hogy egy egész pici kis részét kinagyítva még mindig lássunk valamit...
2011. december végén az önbecsülésről (self-esteem) szóló sorozat második részében (
S fölöttük, míg az estben