HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Naptár

április 2013
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30

Friss topikok

Linkblog

“Listmania” - Könyvek vezetőknek és vezetők segítőinek (trénereknek, workshop-facilitátoroknak, mentoroknak és (egy kicsit) coachoknak…)…

isocrates_coaching 2013.04.07. 23:25

Facilitation Skills.png2,5 éve olvasok intenzíven coach-könyveket… az egyik kedvencem ezzel (is) kapcsolatban: “…4. feltevés: A nemtudás haszna… A rövidcoachingban a szereposztás összefüggésében azt szoktuk mondani, hogy a coach a nemtudás művészetét gyakorolja. Miközben bizalommal az ügyfélre hagyatkozik, és csak a folyamatot irányítja, teljes egészében “kimarad” a beszélgetés tartalmi részéből…” (hogy honnan származik, aki kitalálja, most erre futja: gratulálok…) Na most  nekem abban, hogy odáig eljussak ezzel a “nemtudással” kapcsolatban, ahová eljutottam, hogy ezt legjobb pillanataimban tökéletesen, kissé kevésbé jó pillanataimban egyre jobban képes vagyok produkálni… nos, ez volt az egészben a legnagyobb kihívás… 

Nekem ugyanis egész életemben a “tudás haszna” volt előtérben és azt néha itt a blogban is megjelenően ma is (sőt) igaznak tartom: mindig hasznos többet tudni, mint kevesebbet… nem is erről van itt szó… akik írták (gratulálok a kitalálónak…) nagyon sokat tudnak… nem azt mondják (nekem, az én térképemen), hogy minél tök hülyébb az ember, annál jobb coach… ááááá… szerintem azt mondják, hogy akármennyit tudsz, vagy tudni vélsz (ugye, erről, hogy mi tudható objektíven, meg mi nem,  2012 augusztusában már volt szó: http://vezetoi-coaching.blog.hu/2012/08/15/amikor_a_radikalis_konstruktivizmus_es_a_tortenelem_talalkoznak_egy_interjuban_ko_kovon_nem_marad), azt akkor és ott engedd el, nem rólad van szó, egó alapállásba, “itt az ügyfél dolgozik”… 

Alapvetően a management irodalom szubjektív gyöngyszemeiről lesz szó (“listmánia”, ezt a fogalmat az Amazon-com-tól kölcsönöztem…), amelyek aktív használata coaching-folyamatban kifejezetten ellenjavallt. 

Tudjuk, hogy a legtöbben, akik coacholnak, tréningeket is tartanak, és workshop-okat is facilitálnak. Az utóbbi két funkcióban bizony már nem kell elengedni, blokkolni a tudásodat, sőt, minél gazdagabb, minél flexibilisebben mozgósítható, annál jobb. Persze a két említett funkcióban különbözőképpen hasznosítható. A tréningnél  előre fel lehet készülni a témából, posztereket, segédleteket készítesz és viszonylag jól előre látható a folyamat, fel lehet rá készülni. A workshopnál komplikáltabb a helyzet. A tartalmat nagyrészt a fogadó közeg produkálja, a facilitáló a keretekben tartásáért felelős, a folyamatra figyel és a célra fókuszálást segíti. Mint ilyen neki van energiája arra, hogy figyelemmel legyen a figyelem- és energia-szintre, az elakadásokra, mikor lehet hatékony eg ykávé szünet, vagy egy felüdítő játék…  egy ilyenre készülök és éppen a polcról kibányászott könyvek kellős közepében ülök és lapozgatok bennük… 

Triggere/kiváltója még ennek a bejegyzésnek a fentieken túl egy nagyon közeli, friss két-napos tréning a csoport-/teamcoachingról… részben amikor a fenti célból kerestem az összefüggéseket, hasonlóságokat és különbségeket a csoport-/team-coaching, workshop-facilitation és  a tréning között felfedeztem az irodalomban, hogy ezek a beavatkozás mértékét, a tudás felhasználását, és a tudásátadás intenzitását tekintve pont ebben a sorrendben következnek (növekvő sorrendben), a facilitálás a kettő között van. 

Az érdekesség az volt, hogy az alapvetően Gordon megközelítésű coachinggal foglalkozó csoport számos új, legalábbis számukra ismeretlen eszközzel találkoztak… ahogy hazaértem, utánanéztem a polcokon és kiderült, hogy olvasásra való néhány könyvben akár már meg is ismerkedhettem volna egyik-másik aznap a tréningen alkalmazott módszerrel… 

Erre elkezdtem írni egy levelet a csoport többi tagjának azzal, hogy viszonylag kis energiával (néhány könyv átlapozásával) nagyon hasznosan kiegészíthetik a tudásukat. Ahogy írtam a levelet, egyre több könyv jutott eszembe, amelyeket már vagy ki is olvastam, vagy csak egy-egy fejezetébe belenéztem és akár már használtam is... ezek is belekerültek a levélbe és az egész egyre általánosabb érvényű lett, annyira, hogy végülis a levél ebbe a bejegyzésbe torkollott… volt korábban egy olyan tervem, hogy kezdő, vagy fejlődni vágyó  vezetők számára összeállítok egy rövid listát, hogy milyen könyvekkel érdemes – szerintem – mindenképpen megismerkedni. 

Így is lett… 3 csoportba csoportosítottam a könyvlistát, az elsőben – minimál-programként – mindössze 2 könyvet említek, utána azután megszaladt a tollam és 2 újabb csoportban, mindösszesen 33 könyvet hoztam ide… amiben találtam magyar nyelvűt, ott azt tettem ide, amiben angolt, ott azt. (Eszembe jut még az új Baracskai-Mérő iskola szeptemberben az ELTE-n  induló két féléves kurzusán ajánlott irodalomként szereplő 40 könyv, hetenként el “kell” majd olvasni egyet… fúrja az oldalamat azért a listáért… lehet átfedés, bár nyilván a cél nem azonos…) 

Annyi még (különosen a következő bekezdéshez) hasznos, hogy a tréningen a legtöbben nem kifejezetten ilyen típusú munkahelyi környezetből jöttek, azaz ez az egész (ráadásul angol…) management gobbledygook/tohubavohu nem volt annyira ismerős… És ez mással is lehet így, aki ezt most olvassa... tehát nemcsak vezetőknek, mindenesetre érdeklődőknek... Innen akkor most már az eredeti “levél” (az elejét át kellett egy kicsit írni…). 

Többször felmerült (a tréningen) Stephen R. Covey neve , elő is kaptam néhány könyvét a polcról (amelyek sok-sok könyvvel együtt várnak a sorukra…). És jó hírem van: az a “végtelennek” tűnő ismerethalmaz, amit a tréner használt, úgy néz ki, hogy nem is olyan végtelen. És ez jó hír nektek is, mert egy-két plusz, jól kiválasztott management könyvvel “beljebb kerülhettek”… 

Érdekes, hogy a 2 nap alatt többször is emlegetett módszer (az érzelmi bankszámla és a befolyásolási kör koncepció) egyetlen könyvben, a már emlegetett Stephen R. Covey leghíresebb könyvében található meg: “A kiemelkedően sikeres emberek 7 szokása – Az önfejlesztés kézikönyve”. A befolyásolási kör koncepció az 2004-es Bagolyvár Kiadó kiadás 75. oldalán kezdődik (nincs tartalomjegyzék!), az érzelmi bankszámla pedig a 187. oldalon. (Az angolosoknak mondom, hogy amikor először kicsit beleolvastam a magyarba, nem tetszett igazán a fordítás és megvettem az angolt is a Kindle-re… azután nem olvastam tovább, mert valami másik jöhetett közbe… szóval az angol jobb, de most belenéztem, nem is olyan borzasztó a fordítás…). De az egész könyv nagyon ajánlható, szerintem ha ezt elolvassátok, a felével már rendelkeztek legalább, amivel a trénerünk dolgozott  a 2 nap alatt (ami persze biztos nem jelenti azt, hogy neki nincs a tartalékában még sok minden…). 

Ja igen, és ebben a Covey könyvben nem csak ez a két módszer érdekes… 7 részben a 7 szokás:

  1. Légy proaktív (ebben van a befolyásolási kör ügy is)
  2. Lásd a célt (nos, ez a coaching alapja, ez sok újat nem ad, esetleg eszközökben, de érdemes  a könyvet egyvégtében végigolvasni)
  3. Először a fontosat (ez a time-management egy feldolgozása, itt használja jó erősen a sürgős-fontos 4 variációját és felhívja a figyelmet a nem sürgős-fontos elhanyagoltságára és ugyanakkor fontosságára)
  4. Nyer-nyer (win-win) hondolkozás – ezt Gordon no lose (nem veszít) gondolkozásnak hívja, ezt a kettőt érdemes összehasonlítani
  5. Érts, hogy értsenek (no ez az empátia és az értő figyelem, ez Gordonban tökéletes)
  6. Haasználd ki a szinergiákat
  7. “Élezd meg a fűrészt!” – Önmagunk kiegyensúlyozott megújítása 

És akkor adok itt egy könyvlistát szubjektív fontossági sorrendben, ahogy most eszembe jutnak: 

Szerintem ezek többé-kevésbé elérhetőek, és ha az embernek nincs több ideje, kedve, ennyi elég is lehet “egy életre”… 

_____________________________________________________________ 

De… hátha vannak lelkesebbek, akiket több érdekel és hajlandóak befektetni… azok számára szívesen ide rittyentek egy hosszabb könyvlistát szigorúan a  saját szubjektív ízlésem és szerencsém szerint, hogy mivel találkoztam. Hozzáteszem, hogy ezek között sok klasszikus van, 20-30, vagy akár idősebbek is, de ezek is örökzöldek, számtalan kiadást megértek és valami olyat fogalmaztak meg egyszer valamikor, ami ma is érvényes, vagy legalábbis használható mint ugródeszka. Hogy mást ne mondjak, az előbbi Covey könyv is 89-es, tehát 24 éves és eddig 28 nyelven 70 országban több, mint 15 millió példányban jelent meg… 

  • Ha valaki esetleg belelkesült, akkor még megadok itt két további Covey könyvet: 
    • A 8. Szokás (a 7 szokás folytatása)… -

http://www.alexandra.hu/scripts/cgi/webshop.cgi/GetBook?SessionID=1303092E29066D281DCLBBMEJRNBYPFFLUCVPPNXNOBSCIGCMXWXWQCDEA6EEF5EDCD2BD7E4147E0B3D6FF9E56468D9E46CD9BC8B398761D1B66BE3C5D6BD&TabSheet=book&Page=1&SrcWord=&SrcField=sf&SrcCategory=&CategoryID=AUI&BookID=704231&GotoBook=True&Price=&CBStock=CHECKED&CBDiscount=&LastDays=20&navsource=nyito_kirakat 

    • Szintén Covey írta (vagy legalábbis az ő nevével “adták el” 2 másik szerzőtárssal) a time-management-ről az “Először a fontosat!” (ugye, erről van szó a fent említett 7 szokásos könyvében a 3. szokásnál (ugyanazzal a címmel!)) - http://gazdasag-uzlet.konyvstart.hu/eloszor-a-fontosat/ 
  • Nagyon szeretem Ken Blanchard helyzetfüggő vezetés modelljét… tapasztalatom szerint ez az a tréning, ami minden vezetőt megfogott valamennyire, és az alapelveire voltak olyanok, akik 1 hét múlva is emlékeztek…:-)))) sőt… Talán a legújabb magyar nyelvű kiadás a “Vezetés magasabb szinten”… - http://www.libri.hu/konyv/vezetes-magasabb-szinten.html 
  • Ha már Spencer Johnson-nál tartunk, legyen itt két menedzsment mese. 
    • Az első Johnson könyve A “Hová lett a sajtom?” - http://www.libri.hu/konyv/hova-lett-a-sajtom-1.html - ezt emlékszem, menedzsment tagként egyik kedves vezérigazgatómtól kaptam egyszerre a többi igazgatóval együtt… biztos akkor lehetett, amikor egy nagy változás előtt álltunk… változás-mese…
  • Ha már az ilyen gondolkozós könyveknél vagyunk, akkor Baracskai Zoltán és Mérő László könyvei kíválóak, kiemelek egyet-egyet ide:
  • Akkor egy evergreen a ’90-es évek közepéről, Robert Hellertől: “The Naked Manager for the Nineties” (ez az 1986-os nagy sikerű “The Naked Manager – Games executives play” folytatása). Nem tudom, ennek van-e magyar kiadása, itt az angol linkje: http://www.amazon.com/Naked-Manager-Nineties-ROBERT-HELLER/dp/075151439X (OK, legyen ez a fekete ló a listában, nem olvastam még bele se, de gondoltam, nagy név, nagy cím… óvatosan…) 
  • És mit szólnátok egy ilyen címűhöz, hogy “Csak a paranoidok maradnak fenn”?  (élnek túl – angolul jobban hangzik a számomra: “Only the paranoid survive”…) - http://bookline.hu/product/home.action?id=2100686736&type=10&_v=Andrew_S_Grove_Csak_a_paranoidok_maradnak_fenn (Bookline előjegyzésre). Ezt Andrew S. Grove alias Gróf András írta (tudjátok, “mindenki” magyar…), aki az Intel vezetőjeként írta be a nevét az annales-ekbe (évkönyvekbe). Legyen annyi elég, hogy a kisalakú, filigrán könyv hátoldalán az egyik ajánlás a következő: “Ez a könyv egy szuperfontos koncepcióról szól. Minden vezetőnek kötelezően meg kell ismerkednie a stzratégiai inflexiós pont természetével, mert előbb-utóbb át kell élnie ilyet.” – Steve Jobs… elég lesz ajánlónak? 
  • Egyre több HR-es (elegánsan például Szervezetfejlesztési igazgató, jelzem, ez a magyar tendencia, hogy ilyen tempóban “használunk el” szavakat kifejezéseket, akár magyar, akár idegen nyelvi eredetűeket, az legalábbis érdekes… pl. külön mese, hogy a nagyon régi személyzetisből HR-essé avanzsált funkció sokszor miért szeretne már ettől is megszabadulni…) ismerősöm számára… esetleg javaslom a 2005-ös születésű (HVG Könyvek) tanulmánykötet tartalomjegyzékébe belekukkantani, hátha felkelti az lrdeklődésüket… a minap a HR vezetők LinkedIn csoport egyik fórumán a “sourcing” jövőjéért aggódtak, gondoltam, egy “A HR jövője – Az emberierőforrás-menedzsment perspektívái” című érdekes lehet a számukra - http://www.libri.hu/konyv/mike_losey.a-hr-jovoje.html . Ízelítőnek az V. fejezet címe: “A vállalat újragondolása: nem struktúra, hanem képesség” és ebben a fejezetben az egyik tanulmány címe: “Az emberi erőforrások új ROI-ja: az eszmei javak hozama”… vigyázat, ez egy néhány oldalas tanulmány, ami nem ad közvetlen módszert, csak egy megközelítésmódot vázol fel, de jól kezdődik: “…Az emberi erőforrás esetében az ROI három betűje az eddigiektől eltérően is feloldható: nemcsak mint Return on Investment, vagyis a befektetés hozama határozható meg, hanem úgy is, mint az eszmei értékek hozama, azaz a Return on Intangibles…” …clever… like it…

___________________________________________________________ 

És akkor kinyitottam a e-book olvasómat, az Amazon Kindle-emet (eddig a papír-alapú könyvek közül szemezgettem) a Management könyvtárnál, onnan is megemlítek néhány érdekes könyvet, amelyek már valamilyen formában megjelentek a gondolkozásomban (ahol találok magyar nyelvűt, ott azt linkelem be): 

2 komment

süti beállítások módosítása