(Szöveg átemelve Földesi Zoló 2009-es blogjából)
Nemcsak 1 felirat volt, hanem (a blog szerint) 7. A bloghoz írt egyik comment szerint (görög ember szerint) 147 mondás van. Itt az eredeti blogbejegyzés szerinti 7-et és az embereket, akikhez fűződik, tudom megjelentetni... A számomra fontosakat kiemelem...
"...I. Khilón a bejárat fölé a homlokzatra: "Gnóthi szeauton!" (Ismerd meg tenmagad!)
II. Kleobulosz a kapu jobb oldalára: "Méden agan" (Semmit se túlságosan!/Tarts mértéket!)
III. Periandrosz a kapu bal oldalára: "Metron ariszton!" (Legszebb dolog a mérték/nyugalom!)
IV. Szolón szerényen az előcsarnok egyik félreeső zugába: „Ha megtanultál engedelmeskedni, akkor fogsz tudni uralkodni.”
V. Thalész a templom külső falára, ahol az érkező zarándokok jól látták: „Emlékezz meg barátaidról”
VI. Pittakosz Püthia háromlábú széke elé a padlóra: „Fizesd vissza a betétet!”
VII. Biasz hosszú vonakodás után: „Az emberek többsége rossz”
Khilón a hagyomány szerint Spárta ephorosza volt. Öt ephoroszt választottak évente, akik fenntartják a spártai királyok hatalmát, amíg a királyok pedig felesküdtek, hogy fenntartják a törvényekét.
Nagy szerepe volt a spártai államrendszer kiépítésében. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkor nyerte meg az olümpiai játékokat.
Neki tulajdonított mondások:
"Ne mondj rosszat a holtakról."
"Tiszteld az öregkort."
"Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az."
"Ne nevesd ki a szerencsétlen embert."
"Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled."
"Tanuld meg saját házadat irányítani."
"Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet."
"Tartsd kordában dühödet."
"Ne utasítsd el a jóslatokat."
"Ne kívánj lehetetlent."
"Ne siesd el utadat."
"Engedelmeskedj a törvényeknek."
Kleobulosz görög politikus, költő, Lindosz türannosza volt. Mondásairól és verses rejtvényeiről volt nevezetes. Az Anthologia Palatinában neki tulajdonított négy rejtvényepigramma nem tekinthető hitelesnek. Leánya, Kleobulina szintén költő volt, atyjához hasonlóan rejtvényes verseket alkotott.
Periandrosz ókori görög uralkodó, Korinthosz türannosza volt (Kr. e. 627–Kr. e. 585).
Legfontosabb tette a diolkosz nevezetű hajócsúszda megépítése volt, amely az Iszthmoszt szelte át, felbecsülhetetlen hasznot hajtva Korinthosz kereskedői számára.
Periandroszról számos, az idő előrehaladtával mind véresebbé váló negatív hagyomány is fennmaradt:
Periandrosz anyja bűnös vágyra lobbant fia iránt, akit egy trükkel elcsábított. A vérfertőzés leleplezését követően a türannosz megtébolyodott, és vérengző zsarnokká vált. Egy dühkitörése alkalmával állapotos feleségét is halálra rúgdalta a legenda szerint, majd az kihűlőfélben levő asszonnyal még egyszer kielégítette gerjedelmét. A feleség szelleme kísérteni kezdte Periandroszt, aki – miután azzal, hogy elmondta: Periandrosz „hideg kemencébe tett cipót”, megbizonyosodott a szellem és felesége azonosságáról – csak Korinthosz női lakossága ruháinak elégetésével tudta lecsillapítani az alvilágban fázó szellemet.
Szolón előkelő családból származott, mindennek ellenére nem volt vagyonos. A politikus a megaraiak ellen kivívott harcban szerzett nagy érdemeket, amikor is a hagyomány szerint az athéniak nagy veszteségeire való tekintettel megtiltott háborús agitációt magát őrültnek tettetve folytatta, sikeresen feltüzelt polgártársai pedig meghódították Szalamiszt.
Szolón nevéhez fűzőik az ún. szeiszakhteia, azaz teherlerázás. Ez az adósrabszolgaság megszüntetését, az adósságok elengedését, a szerencsétlen sorsúak visszavásárlását és egyúttal a hatodosok bérleteinek felszámolását jelentette. Földosztásra nem került sor, pedig a parasztságnak ez volt a legfontosabb követelése.
A teherlerázás lényegében megkönnyítette az arisztokrata nagybirtokosok számára, hogy nagy olajfaültetvényeket hozzanak létre hajdani örökbérlőik parcelláin. Szolón cserében a „felszabadított” (vagy más szemszögből nézve: megélhetésüktől megfosztott) hektémoroszokat integrálta az újonnan kialakított timokratikus államrend legalsó rétegébe, a legszegényebbeket tömörítő thészek közé.
Thalész a kis-ázsiai Milétoszban született előkelő családban. Olajjal kereskedett, beutazta az akkor ismert művelt világot. Politikai tanácsadóként is ismert, például az ión városok szövetkezését támogatta a perzsa fenyegetés ellensúlyozására.
"Ha egy kör átmérőjének A és B végpontját összekötjük a körív A-tól és B-től különböző tetszőleges C pontjával, akkor az ABC háromszög C-nél lévő szöge derékszög lesz".
Pittakosz
„Őrölj malom, őrölj, mert maga Pittakosz őröl, pedig ő Mütiléné királya"
Pirénéi Biasz bírói tisztet viselt. Az ókori hagyomány szerint éles eszű, igazságos és békeszerető ember volt.
Egy szép napon kiruccantak Delphoiba az Apollón templom közelébe. A legidősebb pap fogadta őket, majd megragadta az alkalmat, s kérte őket, vésne egy elmés mondást a templom falába. Biasz reszkető kézzel leírta: "Az emberek többsége rossz."
Egy híres anekdota szerint arra a kérdésre, hogy melyik a legártalmasabb élőlény, azt felelte: „a zsarnok és a hízelgő"..."
Nagy szerepe volt a spártai államrendszer kiépítésében. Megerősítette az ephoroszi hivatalt Spártában. Khilón volt annak a szokásnak a bevezetője, hogy az ephoroszok, mint tanácsadók csatlakoznak a királyokhoz. Állítólag vagy kétszáz elégikus költeményt írt. A hagyomány szerint fia karjaiban halt meg az örömtől, aki éppen akkor nyerte meg az olümpiai játékokat.
Neki tulajdonított mondások:
"Ne mondj rosszat a holtakról."
"Tiszteld az öregkort."
"Inkább a büntetés, mint a szégyenteljes nyereség: az első fájdalmas, de csak egyszer, a másik egész életre az."
"Ne nevesd ki a szerencsétlen embert."
"Ha erős vagy, légy irgalmas, hogy szomszédaid inkább tiszteljenek, mint féljenek tőled."
"Tanuld meg saját házadat irányítani."
"Ne hagyd, hogy a nyelved túlszárnyalja értelmedet."
"Tartsd kordában dühödet."
"Ne utasítsd el a jóslatokat."
"Ne kívánj lehetetlent."
"Ne siesd el utadat."
"Engedelmeskedj a törvényeknek."
Kleobulosz görög politikus, költő, Lindosz türannosza volt. Mondásairól és verses rejtvényeiről volt nevezetes. Az Anthologia Palatinában neki tulajdonított négy rejtvényepigramma nem tekinthető hitelesnek. Leánya, Kleobulina szintén költő volt, atyjához hasonlóan rejtvényes verseket alkotott.
Periandrosz ókori görög uralkodó, Korinthosz türannosza volt (Kr. e. 627–Kr. e. 585).
Legfontosabb tette a diolkosz nevezetű hajócsúszda megépítése volt, amely az Iszthmoszt szelte át, felbecsülhetetlen hasznot hajtva Korinthosz kereskedői számára.
Periandroszról számos, az idő előrehaladtával mind véresebbé váló negatív hagyomány is fennmaradt:
Periandrosz anyja bűnös vágyra lobbant fia iránt, akit egy trükkel elcsábított. A vérfertőzés leleplezését követően a türannosz megtébolyodott, és vérengző zsarnokká vált. Egy dühkitörése alkalmával állapotos feleségét is halálra rúgdalta a legenda szerint, majd az kihűlőfélben levő asszonnyal még egyszer kielégítette gerjedelmét. A feleség szelleme kísérteni kezdte Periandroszt, aki – miután azzal, hogy elmondta: Periandrosz „hideg kemencébe tett cipót”, megbizonyosodott a szellem és felesége azonosságáról – csak Korinthosz női lakossága ruháinak elégetésével tudta lecsillapítani az alvilágban fázó szellemet.
Szolón előkelő családból származott, mindennek ellenére nem volt vagyonos. A politikus a megaraiak ellen kivívott harcban szerzett nagy érdemeket, amikor is a hagyomány szerint az athéniak nagy veszteségeire való tekintettel megtiltott háborús agitációt magát őrültnek tettetve folytatta, sikeresen feltüzelt polgártársai pedig meghódították Szalamiszt.
Szolón nevéhez fűzőik az ún. szeiszakhteia, azaz teherlerázás. Ez az adósrabszolgaság megszüntetését, az adósságok elengedését, a szerencsétlen sorsúak visszavásárlását és egyúttal a hatodosok bérleteinek felszámolását jelentette. Földosztásra nem került sor, pedig a parasztságnak ez volt a legfontosabb követelése.
A teherlerázás lényegében megkönnyítette az arisztokrata nagybirtokosok számára, hogy nagy olajfaültetvényeket hozzanak létre hajdani örökbérlőik parcelláin. Szolón cserében a „felszabadított” (vagy más szemszögből nézve: megélhetésüktől megfosztott) hektémoroszokat integrálta az újonnan kialakított timokratikus államrend legalsó rétegébe, a legszegényebbeket tömörítő thészek közé.
Thalész a kis-ázsiai Milétoszban született előkelő családban. Olajjal kereskedett, beutazta az akkor ismert művelt világot. Politikai tanácsadóként is ismert, például az ión városok szövetkezését támogatta a perzsa fenyegetés ellensúlyozására.
"Ha egy kör átmérőjének A és B végpontját összekötjük a körív A-tól és B-től különböző tetszőleges C pontjával, akkor az ABC háromszög C-nél lévő szöge derékszög lesz".
Pittakosz
„Őrölj malom, őrölj, mert maga Pittakosz őröl, pedig ő Mütiléné királya"
Pirénéi Biasz bírói tisztet viselt. Az ókori hagyomány szerint éles eszű, igazságos és békeszerető ember volt.
Egy szép napon kiruccantak Delphoiba az Apollón templom közelébe. A legidősebb pap fogadta őket, majd megragadta az alkalmat, s kérte őket, vésne egy elmés mondást a templom falába. Biasz reszkető kézzel leírta: "Az emberek többsége rossz."
Egy híres anekdota szerint arra a kérdésre, hogy melyik a legártalmasabb élőlény, azt felelte: „a zsarnok és a hízelgő"..."
