A Forbes Best place to work for 100-as listáján lévő cég (Robert W. Baird & Co) vezetője Paul Purcell) mondta 2011-ben:
"...We've had to turn away people who are very intelligent, could hit the ground running, create a lot of revenue for us and completely poison the well..." - El kellett tanácsolnunk (a felvételi interjúkon) olyanokat, akik nagyon intelligensek voltak és akik repülőrajttal tudtak volna indulni, egy csomó bevételt hoztak volna nekünk és eközben teljesen megmérgezték volna a kutat...
No, ennyit a "mérgező" zsenikről... az élet a munka hosszú távon csapatmunkáról szól (OK, vannak kivételek, alapkutatók és Steve Jobs...) és igen, már az elején, a felvételnél meg kell próbálni kiszűrni a bajkeverőket. mert amennyi hasznot hozhatnak egyénileg rövid-, esetleg középtávon, annyit, vagy inkább többet ártanak hosszú távon... ha meg tudod tenni, hogy "használd" a tehetségét és le tudod szigetelni a személyiségének romboló hatását, próbálkozhatsz... nehéz lesz...
Ahogy a címet írtam a végén, elgondolkoztam, ez olyan "csúnyán", gonoszan hangzik, és Te (mondtam magamnak...) nem vagy gonosz... no, rakjuk ezt össze. Ez egy nagyon régi elméletem, de ide nagyon passzol (mondjuk, meglepne, ha a 300+ db blogbejegyzés egyikében-másikában ezt ne említettem volna, de látod, én se emlékszem, hát akkor még Te, kedves Olvasóm...) Szóval - és ezt nem coachként mondom, ez magánhasználatú levezetés - olvasgattam ezt-azt életemben és elég régen leszűrtem, hogy még a legelvetemültebb ember is volt kisgyerek, értsd jó... (OK, vannak azért öröklött hajlamok, XYY-os emberek, stb, de most beszéljünk az 1 szigmán belüli populációról, a zömről, az "átlagról"). Azután mindenféle történik vele, és az életösztön olyan viselkedés, vélekedés, szokásmintákat generál benne, ami későbbi életében sokféle irányban viheti rossz irányba is....
...és lehet hogy Te, én már csak ilyenkor találkozunk vele és bizonyos értelemben rossznak, veszélyesnek, kellemetlennek, (management-irodalmi szakzsargonnal "mérgezőnek" látjuk...). Ha tudjuk, hogy van esély rá, hogy valamikor szükségszerűen "el kellett romlania", hogy túléljen, akkor megérdemli az együttérzésünket, ez az a bizonyos "isteni" (vagy "rogersi") nézőpont...
...és van aki itt meg is áll és kész.... csakhogy nem hiszem el még neki sem, hogy azt az egyetlen életét azzal fogja tölteni, hogy állandóan, vagy akár csak sokszor, olyan emberekkel vegye körbe magát, akikkel nem érzi jól magát... természetes emberi törekvés, hogy felfelé húzó kapcsolataink legyenek, legrosszabb esetben szintben (itt is vannak kivételek, Teréz anyák, de nem ismerek senkit, még a legmelegebb szívű ismerőseim között se, aki igazi kivétel lenne, vannak fokozatok, de a "normál" tartományban..,). És ezen a szinten, az emberi kapcsolatok, megválasztott családtagok, munkahelyi kollégák (pláne főnökök) szintjén az ember nem Teréz anya, hanem bizony válogat, döntéseket hoz, és bármennyire sikerül is - bizonyos értelemben - az "isteni" ("rogersi") szinten is rátekintenie a világra, ha valaki az útját állja, keresztezi az útját, már csak puszta önvédelemből, saját élet-szaniteri tevékenysége kapcsán - szigorúan a konkrét "önvédelem" keretei között - tisztesség ne essék szólván seggberúgja az illetőt...
Na ebben a szövegkörnyezetben kéretik értelmezni a címet...
teveatufona@gmail.com