Minden rosszban van valami jó és (sajnos), minden jóban van valami rossz... Óriási tanulási, okulási lehetőség. Emberismereti iskola. Önismereti iskola is. A válság lehetőségeket rejt (kínai közmondás). Elgondolkodni a saját kiválasztási folyamatainkról. Hogyan működik nálunk az átadás-átvételi folyamat. Hogyan lehet/kellene nyerni, hogyan lehet/kellene veszíteni. Mi is az a demokratikus folyamat (mondjuk arról is, melyek az előnyei és hátrányai, hol, mennyi hasznos belőle, és akarjuk-e egyáltalán, vagy van (c) tervünk...). Az első 90, vagy 100 nap teendői. Hogyan kell/lehet egy teljesen új feladatra felkészülni.
Mondjuk éppen ezért kicsit kevésbé értem azokat, akiket nem érdekelt (vagy már most uncsinak tartják az elemzését), ez a választás cucc... a nyugati kultúra zászlós hajója érdekes viharban találta magát... lehet tagadni, hogy zászlóshajó, szerintem az...
Persze, hogy mi hozzátartozunk-e a nyugati kultúrához, ebben nem vagyok teljesen biztos. Sőt, talán paradoxon, abban se vagyok biztos, hogy az amerikai vidék hozzátartozik-e a nyugati kultúrához (legalábbis amit eddig gondoltam erről)... sőt, abban se vagyok már biztos, mi az a nyugati kultúra...:-))) nem elég érdekes ez már önmagában is?!
Más, de ehhez... beköltöztem néhány napja a CNN-be, most éppen találgatják, mit fog csinálni DJT az Obamacare-rel? És feldobnak 4 lehetséges variációt, mert fogalmuk sincs, ez a moron semmi határozott koncepciót nem jelzett a választási küzdelemben. Azután elkezdenek gondolkodni, mi lesz az USA-Oroszország kapcsolattal és feldobnak x db szcenáriót... és gondolom, ez lesz mindennel, minden témával...
Eddig soha nem jutott eszembe, hogy milyen lenne az USA elnökének lenni, de most belegondoltam, és kitaláltam egy stratégiát. Még ha lenne is előzetes, jól megalapozott és megfontolt konkrét elképzelésem a dolgokról, amiket csinálni fogok (mint Obamának, vagy Bill Clintonnak volt talán annak idején, vagy - for that matter - Hillary Clintonnak volt még pár napja...), vagy ha legalább egy eléggé felkészült szakértő csapatom lenne (mint mondjuk Reagen-nek, vagy Bush-nak - megfigyelted, hogy Bush ázsiója hogy megy felfelé, amint sikerült egy nála is szerencsétlenebb fazont találni?!), akkor is megpróbálnék a legáltalánosabb módon fogalmazni, lehetőleg minden konkrétum nélkül. Addig húznám, ameddig lehetséges.
Azután - gondold el, november és január között 2 egész hónap van - részben elcsevegnék a korábbi elnökkel és stábjával, hogy hol van a WC, milyen a kantin, stb, és nézném a CNN-t. Lenne egy ilyen kis füzetem és minden oldalra felírnék a lap tetejére egy témát, pl. "kabinet" (CNN azt is találgatná, ki lesz a kabinetemben és milyen poszton, hátha lenne valami jó ötletük...), egészségügy, külföldi kapcsolatok (nagyobb országoknak jutna egy-egy oldal, kisebb jelentőségűeket összevonnám egy térségbe, mondjuk lenne ilyen oldal, hogy "volt szovjet-blokk országai", mert nem tudnám, hogy most Közép-kelet Európának kéne őket hívni, vagy Kelet-közép Európának (mondjuk ebben van logika...), azt a blokkot meg mindenki értené, meg jellemző is rájuk...), és így tovább...
A 2 hónap alatt szépen betelne a füzet, elkezdhetnék válogatni a javasolt opció-tengerben...
Amit mondani akarok, és ez sokkal messzebbre is mutat, akár személyes, akár munkakapcsokatokra. És itt most szakadjunk el a kétségtelenül kíváló példától, mert ott god knows, hogyan fognak alakulni a dolgok...
Nem érdemes, tényleg nem érdemes és nem is hasznos egy új, egy teljesen új feladatot túlságosan fix, meghatározott cél-/tevékenység-struktúrával megközelíteni. Még ha előre van is nagyon kialakult elképzelésünk, érdemes először hátralépni, figyelni, meghallgatni, tapasztalni, with the beginner's mind, majd kellő idő, gyüjtögetés után a leszűrteket elemezni, összevetni az eredeti koncepciókkal és kialakítani egy kezdő stratégiát... kell-e mondjam, hogy az se legyen túl fix, véglegesre huzalozott?! Minden változik, mindig kell lenni megfelelő rugalmasságnak minden stratégiában és taktikában... az arányok a fontosak...
Persze, ha valakinek gőze sincs az egészről, az más, az nagy előny... mondjuk, azért ha ez válna normává, azt nem szeretném...