@László Barabás Linkedin postja:
Egy B-moll megjegyzés a liváló posthoz: a tanulást kellene boostolni általában, meg az átképzéseket, egyáltalán emelni kellene a HI-t (Human Intelligence), hogy esélye legyen az AI-vel szemben és nem a kvázi ranszolga-munkát félteni, védeni. Ja, hogy mi a rabszolga munka? Fájdalom az, amit más módon, más eszközökkel, hatékonyan, stabil minőséggel el lehet végezni…
“XIV. Leó pápa és az MI kihívásai – összehasonlítás XIII. Leó örökségével
XIV. Leó pápa, alig egy hete történt megválasztása óta, máris világossá tette, hogy egyik legfőbb prioritása a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokkal való szembenézés lesz. Ez a fókusz nem véletlen – a pápa tudatosan választotta a Leó nevet, utalva XIII. Leó örökségére, aki az 1800-as évek végén hasonló elszántsággal szállt szembe kora legnagyobb technológiai átalakulásával, az ipari forradalommal.
XIII. Leó 1891-ben kijelentette, hogy a kormányoknak "meg kell menteniük a szerencsétlen dolgozókat a kapzsi emberek kegyetlenségétől, akik az emberi lényeket pusztán pénzszerzési eszközként használják", miközben csodálta a "tudomány felfedezéseit". Hasonlóképpen, XIV. Leó aggodalmát fejezte ki, hogy az MI technológia veszélyeztetheti az "emberi méltóságot, igazságosságot és munkát", ugyanakkor elismerte annak "hatalmas potenciálját", hangsúlyozva, hogy felelősséggel kell használni "mindenki javára".
Ez a párhuzam jelzi, hogy az egyház folyamatosan kénytelen szembenézni a technológiai fejlődés kettősségével. A berlini Szent Mátyás plébánia 12.000 katolikus hívője már most tapasztalja az MI okozta aggodalmakat: a gyermekek hamis információt találnak a chatbotokon, a tolmácsok munkáját veszélyezteti az automatizált fordítás, a tanárok pedig folyamatosan figyelik a MI-vel történő csalásokat.
A római katolikus egyház korábban is támogatta a technológiai fejlődést – középkori szerzetesek találták fel például az árapály-meghajtású vízikerekeket. Azonban Paolo Benanti ferences szerzetes, a Vatikán MI-etikai főtanácsadója szerint a technológia ereje mára olyan naggyá vált, hogy a potenciális hátrányok is előtérbe kerültek. Ironikus módon Benanti atyát még 15 évvel ezelőtt is kinevették, amikor kiborgokat és emberi fejlesztést akart tanulmányozni a pápai egyetemen – "és most ez egy pápa első témája".
Az MI hatalmas ígéretekkel és kockázatokkal jár. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint a globális munkahelyek mintegy 40 százalékát érintheti, egyeseket kiegészítve, másokat megszüntetve, így növelve a vagyoni egyenlőtlenségeket. A katolikus etikusok szerint a pápa a visszafogottság hangja lehet ebben a folyamatban: "Ez nem katolikus probléma, ez az emberiség problémája" – fogalmaz Brendan McGuire atya, a kaliforniai Szent Simon Plébánia lelkipásztora.
Hogy XIV. Leó sikerrel jár-e a kormányok és multinacionális vállalatok meggyőzésében, hogy korlátozzák a túlkapásokat és védjék a munkavállalókat, nyitott kérdés marad. A válasz talán a pápa 2012-es interjújában található, amelyben a populáris kultúra és közösségi média káros hatásairól beszélt: nem az a megoldás, hogy elfordulunk a médiától, hanem hogy "megtanítsuk az embereket kritikus gondolkodókká válni" és megértessük velük, hogy "nem mindent, amit hallasz vagy olvasol, szabad készpénznek venni".
