Vezetői coaching

Let’s start at the beginning! Axiómák voltak már, most a very alapok, alapfogalmak…

Ebből a részből megtudhatjuk:

• Melyek a viselkedés fő tényezői (és melyikkel foglalkozik a sorozat)
• Melyek a személyiség főbb aspektusai
• Mik a típustanok és a szeméyiségvonások (és ez miért fontos…)

____________________________________

Melyek a viselkedés fő, meghatározó tényezői?

A személyiség elsősorban a működésén keresztül manifesztálódik, azaz a viselkedésben. De a viselkedés nemcsak belső diszpozíciótól függ (pedig komplikációnak már az is untig elég lenne, már ott is annyi a változó…), de valamannyire mindig függ a környezettől, a kontextustól is.

Egy temetésen, a templomban pl., amelyek a társadalmi standard-ek szerint nagyon “kemény” környezetnek számítanak, bármilyen valaki személyisége, nagyon hasonlóan viselkednek az emberek. Egy strandon, kötetlenebb közegben, ún. ”puha”, megengedő, sokkal kevesebb íratlan szabállyal szabályozott környezetben sokkal jobban kiütközik, kit mi motivál, ki hogyan működik. A viselkedésnek a személyiség legfontosabb manifesztációjának két meghatározó faktora van, (1) hogy milyen a személy, és (2) milyen a környezet.

Ebben a sorozatban alapvetően az endogen (emberen belüli) tényezőről, a típustanokról, és a személyiségvonásokról lett szó, és ezek közül is többnyire az utóbbiról.

Mindenesetre ide, az alapozó sorozat epizódokba tartozik ezzel kapcsolatban Kurt Lewin hires formulája… Érdekes az endogén ható tényező, az egyén személyiségének Lewin általi megfogalmazása.

Kurt Lewin (1890-1947, amerikai-német pszichológus) híres formulája, amely így hangzik: B = f(P, E), azaz "A viselkedés a személy és a környezet függvénye", azt sugallja, hogy a viselkedést két fő tényező együttes hatása alakítja: a személy maga (P, személy) és a környezet (E, environment).

- B (Behavior - Viselkedés): Az egyén viselkedésének megnyilvánulása.

- P (Person - Személy): Az egyén belső tulajdonságai, beleértve személyiségjegyeket, érzelmeket, motivációkat, tapasztalatokat, és genetikai örökséget.

- E (Environment - Környezet): Az egyén közvetlen és tágabb környezete, beleértve a fizikai, szociális, kulturális és helyzetbeli tényezőket.

A viselkedés befolyásolása

1. Személy (P):

   - Genetikai örökség: Az öröklött tulajdonságok, amelyek befolyásolják az egyén biológiai és pszichológiai felépítését.

   - Személyiségjegyek: Az egyén stabil jellemzői, amelyek befolyásolják, hogyan reagál a különböző helyzetekben.

   - Érzelmek és motivációk: Az egyén belső hajtóerejei és érzelmi állapotai, amelyek alakítják a cselekvéseket.

2. Környezet (E):

   - Fizikai környezet: Az egyén által lakott tér és az ott található tárgyak, amelyek befolyásolják a viselkedést.

   - Szociális környezet: Az egyén társas kapcsolatai, beleértve a családot, barátokat, munkatársakat, akik hatással vannak a viselkedésre.

   - Kulturális és helyzetbeli tényezők: Azok a társadalmi normák és elvárások, amelyek meghatározzák, hogyan kell viselkedni bizonyos helyzetekben.

Példa a formula alkalmazására

Tegyük fel, hogy egy új alkalmazott csatlakozik egy céghez és az első napján stresszes és visszahúzódó. Ez a viselkedés (B) számos tényező eredménye lehet:

- Személy (P): Az alkalmazott lehet alapból introvertált és szorongó új helyzetekben.

- Környezet (E): Az új munkahelyi környezet, ismeretlen kollégák és a várható elvárások fokozhatják a stresszt.

A viselkedés ezen összetevőinek figyelembevételével az emberi viselkedés jobban érthetővé válik, és megfelelő környezet kialakításával és támogatással a viselkedés pozitív irányba befolyásolható.

Mint említettem, a személyiséggel fogok foglalkozni, az első tényezővel, ha valakit ezen felül a környezet befolyása is érdekel, Kurt Lewin roppant érdekes munkásságában utána nézhet (pl. jó szívvel ajánlom “A mezőelmélet a társadalomtudományban” c. könyvét).

_____________________________________

Melyek a személyiség főbb aspektusai?

A következő lépés, hogy ezt az endogén tényezőnek, a személyiségnek az összetevőit  először csak számba kell venni. A hatalmas és ezért izgalmas feladat csak itt bontakozik ki igazán (nem csoda, ha annyira nehéz elképzelni, hogy ezek közül bármelyiket sikerre számítva számba lehessen venni). Márpedig a személyiséget és működését vizsgáló kutatók ezt célozzák meg.

Az emberek lelki sajátosságok szempontjából rendkívül eltérőek. Ahány ember, annyi jellem, annyiféle egységbe, személyiségbe szerveződik az egyént jellemző tulajdonságok egymással kölcsönhatásban álló együttese. De az is igaz, hogy a nagymértékű különbségeken belül lényeges hasonlóságok is találhatók. A személyiség kutatója éppen ezen közös tulajdonságok megragadására törekszik.

A személyiség összetett, és különböző aspektusai vannak, amelyek mind hozzájárulnak a viselkedés és a jellemvonások kialakításához. Nézzük meg minden egyes tényezőt és azt, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz:

Kognitív sajátosságok

- Jelentése: Kognitív sajátosságok az elme működésével kapcsolatosak, mint például a gondolkodás, tanulás, problémamegoldás és memória.

- Viszonya a többiekhez: Ezek az egyén értelmi képességeire vonatkoznak és befolyásolják, hogyan dolgozza fel az információkat és hogyan alakít ki gondolatokat.

- Befolyása a személyiségre: Olyan tulajdonságokat érint, mint az intelligencia, bölcsesség, kritikai érzék, kreativitás.

Affektív sajátosságok

- Jelentése: Ez a kategória az érzelmekhez és a hangulathoz kapcsolódó jellemzőket foglalja magában.

- Viszonya a többiekhez: Az érzelmek és érzések, amelyek befolyásolják az egyén hangulatát és kapcsolatait másokkal.

- Befolyása a személyiségre: Például, hogyan reagálunk érzelmileg különböző helyzetekre, milyen könnyen irritálódunk, vagy mennyire vagyunk empatikusak és szentimentálisak.

Konatív sajátosságok

- Jelentése: Konatív sajátosságok az akarat, motiváció és tevékenység dinamikájával kapcsolatosak.

- Viszonya a többiekhez: Az egyén belső hajtóereje, amely meghatározza motivációit, céljait, szándékait és cselekvéseit.

- Befolyása a személyiségre: Például hosszútávú ambíciók, önkontroll, cselekvési hajlandóság, belső motiváció és önirányítás.

Fiziológiai sajátosságok

- Jelentése: Fizikai jellemzők és biológiai tényezők, mint például az anyagcsere, hormonális hatások és idegrendszeri funkciók.

- Viszonya a többiekhez: A testi funkciók és biológiai folyamatok, amelyek befolyásolják az egyén fizikális és mentális egészségét.

- Befolyása a személyiségre: Például, hogy az alvásminták, hormonális ingadozások, fizikai energiák és fáradtság hogyan hatnak a személyiségre és viselkedésre.

Morfológiai sajátosságok

- Jelentése: A testi megjelenés és a fizikai formák, mint például a testméret és -forma, arc szerkezete és más külső fizikai tulajdonságok.

- Viszonya a többiekhez: A fizikai megjelenés hatásai az önképünkre és mások minket érő megítélésére.

- Befolyása a személyiségre: Például a testkép, a magasság, a testsúly és az arcvonások hogyan befolyásolják az önértékelést és a szociális interakciókat.

Összegzés

Ezek az aspektusok mind szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és összességükben formálják az egyén személyiségét. A biológiai és fiziológiai tényezők alapot biztosítanak, míg a kognitív, affektív és konatív tényezők különböző módokon formálják az egyén viselkedését, gondolatvilágát és érzelmi reakcióját.

 _____________________________________________

Mik a típustanok és a szeméyiségvonások? Különbségek

A személyiség vizsgálatai két fajta framework-ben jelentkeznek, a típustanok formájában, és a személyiségvonások kutatásának formájában.

A személyiségvonások és a típustanok, bár eltérő megközelítésből közelítik meg az emberi közötti különbségeket, mégis összefüggnek. Próbálom elmagyarázni az alapvető különbségeket és azok összefonódási pontjait:

Személyiségvonások

A személyiségvonások az egyének viszonylag stabil, hosszú távon jellemző állandó jellemzői, amelyek meghatározzák, hogyan viselkednek, éreznek és gondolkodnak különböző helyzetekben (ahogy az előbbiekből tudjuk a helyzet erősségétől is függ, a személyiség vonások mennyire tudnak manifesztálódni). Ezeket általában egy kontinuum mentén mérik. A legelterjedtebb személyiségvonás-elméletek közé tartoznak:

- Nagy öt (Big Five): mely az extraverzió, barátságosság, lelkiismeretesség, emocionális stabilitás és nyitottság dimenzióira épül. (Ezt az eszközt majd mint fontos jelenlegi személyiésgtesztet tzermészetesen külön is fogunk majd a sorozatban tárgyalni.)

Típustanok

A típustanok az egyének meghatározott csoportokba sorolását jelentik, gyakran előre meghatározott kategóriák alapján. Ezek az egyén biológiai vagy pszichológiai jellemzői alapján történnek:

- Hippokratészi-Galenuszi nedv-elmélet: a vér, a flegma (nyálka), a sárga epe és a fekete epe arányaira alapozva (következő részben erre ki fogok térni a történeti visszatekintésben)

- Sheldon szomatotípiai elmélete: endomorf, mezomorf és ektomorf típusok. (Ld. következő rész)

Különbségek

- Személyiségvonások: Inkább folytonosak és mérhetők, mint például a pontszámok egy skálán. Inkább a finomabb különbségeket vizsgálják meg az egyének között. Általában önbevallásos teszt alapján készülnek.

- Típustanok: Kategóriákba sorolják az egyéneket. Ezek merevebben osztják be az embereket különböző típusokba.

Összefonódási pontok

- Kiegészítés: A típustanok segíthetnek megalapozni a személyiségvonások magyarázatait és skáláit, míg a személyiségvonások megmagyarázhatják a típustanok alatti egyéni különbségeket.

- Kombináció: Mindkét megközelítés egyszerre lehet hasznos. Például, egy típustan alapján azonosíthatunk valakit egy meghatározott kategóriába, míg a személyiségvonási skálák finomítják és kiegészítik ezt az alaptípust.

Ez a kettős szemlélet nagyon értékes lehet a pszichológiai tesztek, a klinikai diagnózisok és a személyiségfejlődés kutatásában.

_____________________________________

A következő postban bemutatandó lényeges mérföldköveket jelentő kutatási eredmények majdnem kizárólag a típustanokra adtak példát, míg a modern személyiségprofilok zömmel a személyiségvonásokra helyezik a hangsúlyt.

______________________________________

Irodalomjegyzék:

1. “Típustanok és személyiségvonások” – 1978 - Válogatott tanulmányok
2. Why You Are Who You Are – Investigations into Human Personality – Mark Leary – 2018 (The Great Courses – Amazon Kindle)
3. Personality Tests and What They Can Tell Us – Jamie Kurts – 2022 (The Great Courses – Amazon Kindle)
4. Copilot (társszerző...:-)))

A személyiségtesztek története sorozat eddigi legnehezebb (csak a második...) részéhez érve komoly tanulságokat tudtam megint levonni az LLM használatról. Ez a rész tényleg a történetről akar szólni legalábbis a nyugati civilizáció ismert kezdeteitől és 2000+ évet átfogni olvasmányos, kvázi, ha még hosszú is, de mégis blop-post terjedelemben nagy feladat, elsőre nem is sikerült. Ha viszonylag röviden, tényleg a lényegről akarsz beszélni, ahhoz sokat kell készülni, olvasni tudni, még amatőr (itt nem pszichológus) szinten is.

A 0. részt a sorozathoz megírni könnyű volt, nem kellett hozzá az LLM, konkrét személyiségprofil szakértő adminisztrátorként azok az "axiómák", melyekről ott írtam, nekem nagyon triviálisak, ezerszer véggiggondoltam, írtam, róluk postban, commentben, pas de problème. De a kvázi első rész (most több lesz, az elefántot se lehet egyszerre megenni) az vérprofi szakmai téma, ahogy kiderült, sokkal jobban, mint amennyire felkészültem, most azután megint mentem az én szellemi virtuális "tatai táboromba", még-még irodalmazni, szétszedni darabokra, majd' intelligible összerakni, ha több postban, több postban feldolgozni. Kevesebb, jobban struktúrált jobb... (please, ne dobd, vissza... "ugye, megmondtam?!"... ez elfogadási joggal csak a feleségem privilégiuma...:-)))

Konkréten ezzel az első résszel tegnap késő estére egyszer elkészültem, fel is tettem a blogomra élesben is egy kb. 6 teljes órára, és gondoltam, hogy másnap (ma) reggel egy kisérő commenttel kipostolom a Linkedinre. Azután korán, kb 5-kor felébredtem (1/2 1-kor feküdtem le és egy érdekes, paprikás Gaza-Izrael-Trump-ról  élőben elkapott, elkezdett francia körben-ülnek beszélgetés, inkább parázs vita dédelgetett álomba), nem voltam nyugodt a posttal kapcsolatban. Leültem a géphez félálomban, itt-ott kezdtem átírni, nem tetszett benne, tulajdonképpen semmi. Zavaros volt, és a szokásos élőbeszédes "huzat" csak itt-ott sejlett fel...

Még a Copilot-ot is megkérdeztem egy konkrét részről, nem elégített ki a válasza, töröltem az egész postot. Most itten vagyok. De hol a tapasztalat, ami miatt érdemes lehetett egyáltalán ezt a 3. werk-jegyzetet megírni?!

Amiben szerintem nekem kicsit meglepő módon szinte tökéletes, az a fogalmazást, helyesírást, KÉK-et (Könnyű, Érthető Kommunikáció) illetően szerintem jobb is, mint én, persze tudom, nem magas a mérce. Onnan lehet tudni, hogy én írtam, hogy döcög és nem KÉK, hanem NÉK...:-))) De. most már tudom, mire tudom jelenlegi fázisában használni:

- keresésre Google-lel párhuzamosan használni

- olyan információ (-betét) struktúrált megírására, amit én komplikáltabban tennék, ami ehhez, oda nem illik (én elég sokat véleményezek, interpretálok, azt (azokat a részeket) továbbra sem fogom kiadni neki. 

De, pontosan, ellenőrizve kell tudni, mit kérsz! Azt, hogy nem volt elég egy konkrét témához a szellemi, intellektuális "felbontó" készsége, ami miatt végülis töröltem ma reggel a post-próbálkozást, onnan tudom, hogy egy szakkönyvben reggel ellenőriztem.

Most például egy első részt (teljesen mást) postolni fogok, amit majdnem teljesen ő írt, de azt mondanám, ezt így egy nagyon intelligens, engem félszavakból értő titkár tudná megcsinálni.  

Konkrét példa: szakkönyvből kaptam a sajátosságok neveit, amelyet (egyet) nem is ismertem, de a többi is nagyrészt nem volt eléggé crisp, ezért ezt a prompt-ot írtam a Copilot-nak:

“Ezek egymáshoz való viszonya érdekel, mit jelentenek a többihez képest az emberi személyiség meghatározásában: kognitív, affektív, konatív, fiziológiai és morfológiai sajátosságok.“ - a válaszát a másik postban találod majd 1:1-ben.

...és a rosszmájú, aki majd írja, "mi a fenének írsz arról baszki, amiben ennyire nem vagy otthon?! Mondod, otthon vagy a személyiségtesztekben, írj akkor csak arról!", azzal az anekdotával válaszolok, amit nem tudom hol kitől hallottam: "...már 20 éve tanítottam a speciális és az általános relativitás elméletét, és már majdnem én is értettem..."

A munkaerő felvételi folyamatban gyakran kerülhet konfliktusba - ahol tényleg komolyan veszik a dolgot -, az attitűd/hozzáállás és a szakmai szempontok figyelembevétele... Nyilván a munka jellegétől, az iparágtól, a szakmától és sok egyébtől is függ a kettő figyelembevételének aránya, mindenesetre a való életben gyakran találkozhatunk 2 nagyon rossz válasszal a fenti dilemma kiegyensúlyozott figyelembevétele helyett, imígyen:

1. „Nem merjük 1:1-ben kimondani, mert mi is érezzük, hogy hót ciki, de a legnyugodtabbak akkor vagyunk, ha a jelölt pont ilyen munkakörben, ugyanilyen iparágban, kb. ugyanekkora cégnél legalább a CV-je szerint már „bizonyított”...”. Ez a fociban az átigazoláskor esetleg bejöhet, bár azt hiszem a hozzáértők ott is tudnának mondani híres eseteket, amikor ez nem volt ilyen egyszerű, de bárhol máshol szegénységi bizonyítvány a cég részére, még ha ritka esetekben szerencséjük is lehet...
2. Ez rövidebb: „Szervusz Jóska, majd mondd meg apádnak, este beugrom hozzátok. Holnap tudsz kezdeni?”

__________________________________________

Ahol ez nagyon nem így ment, ahol meritokratikus (érdem szerinti) felvételi és iskolarendszert hoztak létre, az az ókori Kína volt.

A „Keju”  imperial examination system gyökerei a Han-dinasztia (i.e. 206 - i.sz. 220) idejére nyúlnak vissza. A rendszer hivatalosan a Sui-dinasztia (581-618) idején került bevezetésre. Ebben az időszakban alakult ki a háromszintű vizsgarendszer: helyi, tartományi és császári szintű vizsgák.

A rendszer célja a meritokrácia megvalósítása volt, vagyis hogy a hivatalnoki pozíciókat érdemeik és képességeik alapján kapják meg, és ne születésük vagy társadalmi státuszuk alapján. A vizsgák az írott és szóbeli vizsgák kombinációja voltak, amelyek főként a klasszikus konfuciánus szövegek ismeretét és az irodalmi stílust vizsgálták.

A vizsgázókat hosszú és bonyolult esszékről kérdezték, ahol a konfuciánus filozófia kritikus ismerete és az írásművészet volt a kulcs. A vizsgákat gyakran bonyolult “feladatok” egészítették ki, mint irodalmi elemzések, versírás és értelmezések, melyek során a versenyzőknek ki kellett mutatniuk, mennyire jártasak a klasszikus kínai irodalomban és történetírásban.

A rendszer lehetőséget biztosított a társadalmi mobilitásra, és lehetővé tette, hogy az alacsonyabb társadalmi rétegekből származók is hivatalnokokká válhassanak feltéve, ha sikeresen abszolválták a szigorú vizsgákat.

De egyre inkább kiütköztek az árnyoldalai, Bár ez a rendszer lehetővé tette a tudásalapú kiválóság hangsúlyozását, rengeteg kritika érte a túlságosan irodalmi orientáció miatt.  Az egyoldalú fókusz visszafogta a tudományos és technológiai innovációt, és sok esetben akadályozta a praktikus adminisztrációs képességek fejlesztését. A vizsgák a memorizálásra és klasszikus irodalmi stílusra építkezése inkább a irodalmi és filozófiai ügyességet részesítette előnyben, mint a gyakorlati problémamegoldó képességeket, amik nélkülözhetetlenek lettek volna a gyorsan változó világban.

Az imperial examination system-t tehát a konfuciánus klasszikusok és a széppróza iránti szigorú elszántság jellemezte, ami egyszerre hozott létre művelt hivatalnokokat, és eredményezett bizonyos mértékű statikusságot és ellenállást az innovációval szemben. az imperial examination system-et végül 1905-ben szüntették meg a Qing-dinasztia reformjai során.

Összefoglalom, szerintem a kb 1300 évig működő Keju imperial examination system meritokratikus rendszere milyen jelölteket juttatott tovább, melyek voltak a sikert biztosító jellemzők, ahogy én látom: szorgalmas, kitartó, tanulni szerető/tudó, intelligens, művelt, a kínai kultúrát mélyen ismerő/magába szívó, helyes értékrendű (ld. Konfuciusz művei...). Nem rossz package...:-)))

Ezt az anyagot különbözó kérdéseimre főleg adott Copilot válaszokból vágtam össze, nyilván (talán…) a belekeveredett saját szövegeket fel lehet ismerni…:-)))

Itt be is lehetett volna fejezni (first try...). Volt egy elitképző, mert az így kiválasztott mandarinok, mert ők azok alkották a közigazgatás elitjét, kb. úgy, ahogy évtizedeken keresztül a modern Franciaország adminisztrációs elitje, többnyire a köztársasági elnökig bezárólag a néhány francia elit egytemről került ki, úgy is nevezik őket a leghíresebb ENA-ról, hogy énarque-ok, ők a modern Franciaország (legalábbis a közelmúltig így volt, a mai elitről is elmondható ez) mandarinjai. Arra jó volt. másra nem! De vajon?!

________________________________________

...nekem hiányérzetem volt... tudtam pl., hogy ókori Kína sokáig a környező világgal pariban volt, ha nem kicsit előtte is pl. tudományos-technikai felfedezésekben, tanulmányokban. Emlékeztem a gyakran emlegetett papírra és a puskaporra...

Elkezdtem erről kérdezni a Copilot-ot. Ezt kiköpte without egy nyekk, az egy dolog, de akkor elkezdett érdekelni, hogy vajon a Keju-rendszerben az elitbe feljutott mandarin-réteg tényleg csak a közigazgatásra volt alkalmas, vagy esetleg – ahogy szerettem volna hinni, tudni – bizony ez a nagyon intellektuálisra sikerült vizsgarendszer nem “szülhetett-e” bizony tudósokat, feltalálókat, műszaki elitet is.

Azt gondoltam, hogy a lényeg a császári közigazgatás lehetett, de hátha, hátha becsúsztak egyéb tehetségek is. Ha továbbolvasod, meg tudod a választ. Most megint a Copilot válaszokból válogatott, összeszerkesztett szövegek jönnek az említett résztémákban…

Először a találmányokról…

1. Papír (kb. 105 CE = Common Era = AD (anno domini), i.u. = időszámításunk után): A papír feltalálását Cai Lun han-dinasztiai hivatalnoknak tulajdonítják, aki jelentős újítást hozott a papírkészítés folyamataival.
2. Lőpor (9. század): A lőpor feltalálása a Tang-dinasztia időszakára tehető, és fontos szerepet játszott a későbbi hadászati felfedezésekben.
3. Iránytű (11. század): Az iránytű fejlesztésének korai szakaszai a Song-dinasztia idejére tehetők.
4. Nyomdászat (9. század): Északon Bi Sheng az „mozgatható típusok” technikával forradalmasította a nyomtatást, ami megváltoztatta és felgyorsította a tudás elterjedését.

A mandarinok hozzájárulása a tudományokhoz (ez érdekes!).

A keju rendszerben válogatott mandarint leginkább az adminisztratív feladatokra szelektálták, de magas szellemi és tanulmányi színvonaluk miatt ők is aktív résztvevői voltak a tudományos és technikai fejlődésnek. Különösen a Song-dinasztia idején a tudós hivatalnokok jelentős részben részt vettek gyakorlati, technikai és adminisztratív innovációk fejlesztésében és alkalmazásában. A Ming-dinasztia alatt még egy külön hivatal is létrejött, ami a tudományos ügyeket és technikai fejlődést támogatta.

…és valamit kiemelt nekem a Copilot az előbbivel együtt, ami nagyon tetszik nekem…:-)))

Kíváncsiság és Képességek

A keju rendszer mandarinjai gyakran olyan tudományágak mellett is elkötelezett követők és eredeti találmányok kezdeményezői voltak, mint az orvostudomány és a mérnöki tudományok, mivel a konfuciánus tanok magában foglalták a kíváncsiságot, a tudás bővítését és a társadalmi hasznosságot. Így voltak olyan személyek, akik a hivatalnok-tevékenységük mellett tudományos munkával, írásaikkal és találmányaikkal is hozzájárultak a kínai tudományos és technikai fejlődéshez.

Itt is be lehetett volna fejezni (second try...), most fordult a kocka: a Keju a maga módján, amikor még a mai Kína területei a különböző császári dinasztiák hatalma alatt, bizony segítette Kína magas szintű szellemi fejlődését, nemcsak a közigazgatásban  (mégha ez csak az elitet is jelenthette… dehát a világ többi részén is nem szintén csak az elit szárnyallt?! Akkor is?!)... De vajon miért fejezték abba (sic!!) ?! Strange...

__________________________________________ 

Még telhetetlen maradtam… szóval volt egy legalább az elit számára működő meritokratikus rendszerük, amelyben a tudás, képességek alapján lehetett általában bekerülni és működni, amit 1905-ben zutty, abbahagytak…

Arra voltam kiváncsi, hogy ebben a 120 évben, ami mostanig tartott kb., miért volt egy ilyen mélyrepülés. Évszázadokon keresztül pariban voltak a nagyvilággal, azután alámerültek és most megint versenyben, pariban vannak a legerősebbel is, az USA-val… Vajon erre van-e. lehet-e egy zanzásított magyarázat, erre a 120 évre? Mondjuk azt sejtettem, hogy a nyugati világ sikereivel szembesülés az okok között lehetett, meg is említettem a viszonylag hosszú prompt-ban, de kérdeztem, ő hogy látja, mit talál erről? A Copilot ezt találta …

A Keju rendszer 1905-ös eltörlésének okai:

- Nyugati Hatás (OK, ezt eltaláltam…:-))): A 19. század második felétől Kína intenzív kapcsolatba került a nyugati hatalmakkal, amit az ópiumháborúk, koncessziós területek kialakítása és a „száznapos reform” jeleztek. A nyugati országok behozták a modern tudományos és technológiai ismereteket, amelyek fényében a Keju rendszer elavultnak tűnt.

- Belső Reformok: A Qing-dinasztia reformerei, akik Kína modernizációját tűzték ki célul, rájöttek, hogy a hivatalnoki vizsgarendszer túlságosan koncentrálódik az irodalmi és konfuciánus ismeretekre, így kritizálták a technológiai és tudományos újítások hiányát.

- Gazdasági Nyomás: Az ország gazdasági fejlődése is megkövetelte a változást. Új szakértelemre és ismeretekre volt szükség ahhoz, hogy Kína képes legyen lépést tartani a modern ipari társadalmakkal.

A megszüntetéskor hatalmon levők:

Az imperial examination system eltörlésének idején Kínában a Qing-dinasztia regnálásának utolsó évei zajlottak. A 1908-ban meghalt Cixi császárnő és gyámfiúja, Pu Yi, az utolsó Qing császár, vezették az országot.

A megszüntetés hatásai és következményei:

Az imperial examination system megszüntetésével egy új korszak kezdődött, melyben Kína alkalmazkodott a nyugati adminisztrációs és oktatási rendszerekhez (nesze neked…). Ez azonban nem akadályozta meg az erős belpolitikai feszültségek és népfelkelések kialakulását, végül a Qing-dinasztia 1911-es összeomlásához vezetve.

Történelmi kontextus és elveszített tempó:

A keju rendszer megszüntetése valóban egy átmeneti időszakot jelzett, amikor Kína elveszítette technikai és tudományos előnyét a nyugattal szemben. Az erős külső nyomás, belső reformok és szociális változások mind hozzájárultak a recesszió időszakához, amelyből Kína a 20. század közepén kezdett újra talpra állni, majd napjainkban ismét az egyik vezető technológiai és gazdasági hatalomként ismert. (ez túlságosan leegyszerüsített, nyilván nem 1905-ben vszítette el az előnyét, de takarosan lekerekítette, ennél többet egy blogbejegyzésbe, nos… már ez is…)

Itt is lehetett volna zárni (third try...), a Kína történet arra a bizonyos Keju oktatási/vizsgáztatási rendszerére felfűzve így kereknek látszik, az összes ramifikációjával együtt, ami eszembe jutott, és egyfajta tanulság is kivánkozik, de azt mindenki vonja le maga…

Akkor?

________________________________________

Gondoltam, keretes szerkezetben visszatérek a mai magyar valósághoz és idecopy-zom az eredeti kérdésre adott Copilot választ, mert bár, ha tetszik, triviális, de ugyanolyan jól meg van szerkesztve, mint a többi, had szóljon hát…

Ez egy gyakran felmerülő kérdés, különösen a munkaerő-felvételi folyamatokban. Itt van néhány szempont, amelyek megfontolására érdemes lehet:

Attitűd és hozzáállás fontossága

- Kultúrafit: Az attitűd crucial/döntő (itt “kruciális”-t írt…), különösen ha a cég nagy hangsúlyt fektet a belső kultúrára. Valaki, aki pozitív hozzáállású, rugalmas és együttműködő, általában könnyebben illeszkedik be a csapatba.

- Tanulási Készség: Egy jó attitűddel rendelkező személy sokkal nyitottabb és motiváltabb lehet, hogy új készségeket sajátítson el és fejlődjön, amit hosszú távon előnyt jelent a cég számára. (Na ezt a gondolatot kerestem ilyen hosszan ebben a postban a kínai példában… és találtam…)

Szakmai tudás fontossága

- Szaktudás és azonnali hozzájárulás: Az adott pozícióval kapcsolatos szakmai képzettség közvetlenül növelheti a csapat hatékonyságát és kompetenciáját.

- Kritikus Feladatok: Bizonyos pozíciók esetében, például mérnöki, orvosi vagy IT munkakörökben, a szakmai ismeretek kulcsszerepet játszanak a feladatok sikeres elvégzésében és a minőség biztosításában.

Kiegyensúlyozott megközelítés

- Kombinált Hozzájárulás: Gyakran az ideális helyzet az, ahol egyensúlyban van a helyes attitűd és a szakmai képesség. Egy jól képzett szakember, aki jó hozzáállással áll a feladatokhoz, jelentős értéket hozhat a csapat számára.

- Pozícióigények egyeztetése: A konkrét szerep és a csapat szükségleteinek figyelembevételével a megfelelő jelölt kiválasztása érdekében érdemes mindkét szempontot mérlegelni.

Végső soron az attitűd és a szakmai tudás egyaránt fontosak, és a konkrét helyzet valamint a szerepkör igényei határozzák meg, melyik kerül előtérbe. A helyes egyensúly megtalálása mindkét szempont figyelembevételével hozza a legjobb eredményeket.

Itt a vége, fuss el véle…:-)))

Utóirat (werk-notes): nem nyertem időt látszólag a Copilot használatával, de ez persze BS. Ennyi információt ilyen jól rendezve, mégha főleg, de nemcsak Wikipédia szócikkekből szedte is össze, nem is tudom, talán egy hét alatt tudtam volna valahogy összelapátolni. Így órák kérdése volt. Nem egyszerre jutott ez így eszembe, a szerkezet, közben alakult, mindig vissza-visszamentem hozzá, még ezt, még azt megkérdezni. A szöveg maximálisan  szerkesztett, összekötő szövegekkel az információt adó Copilot szövegek között. A kapott válaszokat nem lineárisan tudtam felhasználni, a szerkesztés az teljesen én vagyok, meg a téma ötletei/lépései, azok összekombinálása. Válogattam, nem minden kellett (végülis most leellenőriztem, 4 prompt-ból kijött és ebből egy lyukra is futott, többet gondoltam volna…). Nagyon érdekes volt így vele dolgozni, nagyon élveztem!