Egy könyvről... amikor elkezdtem olvasni, először azt gondoltam, ezt minden segítőnek és minden jövendőbeli kliensnek, páciensnek, lelki tanácskérőnek, és szülőnek (!) el kellene olvasnia... mert hogy a tréningeken, a hirdetésekben, az ajánlásokban mindig csak az van, hogy mi mindenre is jó a segítés, egy adott konkrét eljárás, beavatkozás.
Ez a könyv pedig, hogy stílusban maradjak (Jung...), megmutatja a shadow-ját/árnyékát a segítő tevékenységeknek. Ahogy mindenkinek, minden személynek van egy publikus, vagy publikusnak szánt personája, és egy árnyéka, amiről nem beszél, amiről nem akar beszélni, ez a gondolat kiterjeszthető a szakmákra, tevékenységekre is. Mindig jó többet tudni...:-))) Segít az eligazodásban, az orientálódásban...
Most, hogy végigolvastam a könyvet, már nem vagyok biztos... illetve biztos vagyok benne, hogy jó lenne, és főleg jó lenne, ha a benne foglaltak, akár vitatkozva is, de belekerülnének a szakmai és azon keresztül a laikus közbeszédbe, hogy ha nem lennének tabu-témák... Abban nem vagyok biztos, hogy ez utóbbi megvalósulhat-e egyáltalán... szerintem azok fogják elolvasni, akik nagyjából egyetértenek vele, legalábbis a kritikai gondolkodású megközelítésével és a többiek meg képletesen átmennek a másik oldalra... mindenesetre minden megy tovább a maga útján... a kutya ugat...
Mert ez a lényeg, egészséges kritikai gondolkozási attitűd nélkül nem biztos, hogy érdemes nekiugrani. Kemény sorok íródnak le konkrét eljárásokról, gyógymódokról, még diagnózisokról is. Őszintén, nem hiszem, hogy ha valaki valamelyiket a kritizált módon végzi, propagálja, előszöris ne dobná a sutba a könyvet, amikor az ő számára szent eljárás, diagnózis, stb. jön szóba (miközben esetleg a többi, neki kvázi semleges eljárás kritikáját akár kárörömmel is olvashatja... hja, az ember önző és kárörvendő lény...).
Egy „ez hülyeség, nem ért hozzá a szerző”-vel szerte a világon könnyedén elintézik a racionális, tényekre támaszkodó kritikai gondolkodás termékeit, ha az valaki személyes érdekkörét érinti...
Alapvetően pszichológus írja a nagyközönségnek és a szakmának is, egy kicsit görbetükör, egy kicsit pamflet, sorra veszi azokat az előítéleteket, amelyeket ápol a szakma és rajta keresztül a nagyközönség a pszichológiai segítő tevékenység táplál általában a segítő folyamat irányában.
A szerző Szigeti Ildikó, pszichológus-tanácsadó és újságíró, a könyv a „Pszichobiznisz – A segítők hálójában” és most (2020.12.6.) éppen 1745 Ft az Alexandra online oldalán...
Akit érdekel a dolgok árnyoldala, aki szereti körbejárni a dolgokat, nem csak felületesen felkapni a divatos mém-eket, szeretni fogja... pszichológia, de annyira a levegőben lévő dolgokról, áramlatokról (mindfulness, ADHD, Rorschach test, pszichológiai tesztek (amelyeket sokszor a felvételiztetésnél használnak fel), család(fel)állítás, gyerekek és a pszichológus, és sok-sok minden más) van szó, és friss, olvasmányos, hogy bárki számára elérhető és együltében elolvasós (jó, képletesen, elég nagy betűvel szedve, de azért 300+ oldal...).
Na most fontos, hogy a szerző gyakorló pszichológus-tanácsadó, tehát nem akarja kiönteni a gyereket a fürdővízzel, nem érdeke neki se. Nem azt mondja, hogy a segítésre az adott helyzetben, adott személy számára nem lehet szükséges, de minimum hasznos. De azt állítja, hogy jól érdemes megfontolni, mikor fordulunk külső segítőhöz.
Mindkét esetre mond példákat: hogy sokszor feleslegesen fordulunk hozzájuk, és előfordul az is, hogy amikor helye lenne, nem tesszük, többek között például azért, mert azt a segítők valamiért (könyvben esetenként elmagyarázva) nem ajánlják, propagálják. De ahogy a cím sugallja, a szerző azt gondolja, és ezt mindenképpen le akarta írni, hogy amikor csak egyértelműen a pénzkereset válik a céllá, az bizony prostituálhatja az eredetileg ép és hasznos alapgondolatot is. És ezt mutatja meg témánként, hogy ez a prostituálódás hogyan is történik.
Az arányok a fontosak és a (legalább, minimum) „nem ártani” alapelv... mert hogy az emberi psziché kényes matéria, ami nem hasznos, nem biztos, hogy csak semleges, nem számít, bizony lehet, előfordulhat, hogy egyenesen árt...
