"Az élet lényege a munka." - döntötte el a kínai Fuyao gyár nagyhatalmú elnöke, bár még neki is voltak kétségei (ezekre még visszatérek itt)... de döntött! A döntésnek MINDIG következményei vannak, ha a döntésede3t híven követed, aszerint élsz...
A történet, amit egy 2019-es Netflixes film mesél el ("American factory") egy bezárt, majd profilváltással újranyitott Ohio-i autóipari gyár történetét, a váltást követi le alaposan.A váltás nagy volt. A full amerikai GM gyárat. ahol gépkocsikat gyártottak a GM bezárta, az összes alkalmazottat, ezreket, elbocsátotta. a 10-es években a kínaiak nem egy bezárt üzemet vásároltak meg, ezek közé tartozott az ohioi üzem, amelyet nemzetközi terítésű autó-üveg/-ablak, szóval "glass" gyártására specializálódott kínai Fuyao gyár-komplexum vásárolt fel, szerelt fel, épített újjá, és tovább, szerelt fel gépparkkal és az amerikaiakkal közösen kezdett el üzemeltetni.
A két kultúra mély különbségeit nem lehetett asztal alá söpörni, az összecsiszolódás és a megoldás felvázolása volt a film feladata.
Amikor évekkel ezelőtt láttam ezt a filmet, érdekes volt, de messze nem volt annyi aktualitása, mint ma:
1. 2019 és a megelőző pár év "békeév" volt, ha figyelembe vesszük a 2020-as nagy világgazdasági leállást.
2 A kultúrák "harca" és harca soha nem volt érdekesebb, mint ma és pont az amerikai ls a kínai kultúra megmérközése van a premier plánban.
3. A kínai és egyéb távol-keleti gyárak kultúrális hatása Magyarországon messze nem volt ennyire előtérben, szinte alig, ami a mai helyzetre abszolút nem igaz már.
4 Szakszervezeti mozgalom kérdése (ami talán paradox módon a kapitalista Amerikában sokkal erőteljesebben jelen volt, legalábbis akkor, 6 évvvel ezelőttig) kontra részvényesi/tulajdonosi érdekek és nem utolsó sorban a robotizálás (2019-ben még hol volt a mai egyik No 1 topic, az AI térnyerése és a munkaerőhelyzetre való kihatása?!)-
Szóval, most több, mit nagyon időszerű szép alaposan végigrágni a filmben felvezetett problémákat. mert Ohio csak egy mintavétel sok mindenre, sokkal inkább arra, ami most vár ránk, mint a 2019-es helyzetre.
Nézzük a filmet, kivettem belőle néhány jellemző képernyő fotót, hogy néhány pontra rámutassak.
Amikor a nagyhatalmú kínai konszern elnök már a beindulás körüli időben Ohio-ba látogatott, a gyári kínai túravezetője ilyeneket is mondott neki:
Itt valószínüleg az ismert mondás kínai változatát fordították így:
Egy Ohio-ban expat régi motoros kínai munkás elmereng:
De namcsak ő, a nagyhatalmú konszern elnöknek is vannak/voltak kételyei, amiken persze túltette magát:
De a lelki gyötrődés csak pillanatnyi, a jet lag hatása talán, a misszió egyértelmű:
Az Ohio-oi küldöttség Kínában. A beöltözés nehézségei...
"Néznek mint a moziban"...
Például őket...
...és őket...
A küldöttség az újévi vállalati ünnepségen is résztvett, ahol ilyen csasztuskákat is énekelnek, és táncolnak el (' csasztuska (oroszul: частушка) orosz népköltészeti műfaj; tréfás-gunyoros hangvételű rövid lírai dal, lírai életkép, később alkalmi agitációs célú rigmus, .. - itt inkább az agitációs profil domborodott ki...)
...már otthon, egy kényelmes hazafutás egy baráti baseball meccsen...
A robotok megjelenése és hatásuk,,,
...és a még messzebbre mutató hatás...
Eddig tartott az ohioi tanmese dióhéjban. a szakszervezeti szálra ki se tértem, pedig az alaposan ki van tárgyalva (az üzem győzött, nem lettek closed shop... A film bemutat, nem mondja, hogy mit kellene választani az embernek. Mindenki döntse el maga. De azt sugallja, bármi a döntés. MINDIG kemény következménye van. Nem merad meg egyszerre a kecske meg a káposzta is...
...és akkor jöjjön egy-két aktualitás. Az à la une hír, hogy az USA megsértődött még a pingvinekre is, meg még egy amerikai (!!) támaszpontra is, és minden külföldi importra több kör hezitálás után egyelőre 10% védővámot vetett ki. Euz esetleges kivételektől eltekintve már komoly belső gazdasági védelmi intézkedésnek számít. Azon el lehet morfondírozni, hogy a világ egyelőre aktuálisan legerősebb gazdasága miért kezdi hirtelen védeni magát, és hogy ennek egyáltalán van-e valami értelme, de ezen, ha legalább felteszik, ugranak, mondván: "bolond lyukból bolond szél fúj".
Tegyük azt is ad acta, hogy ennek a bolond szélnek még olyan vonatkozása is van, hogy Amerika fele azt se tudja. elvileg se, ki fizeti a vámot, annyi biztosan lehet tudni, hogy ami import megmarad, azt az államkassza szedi be. Hogy ki fizeti? Nem lehetetlen, hogy egyelőre politikai okokból valamennyit lenyel a gyártó, az importőr, a kereskedő, vagy összeszerelő, de hogy kap belőle a végfelhasználó/-vásárló, az tutti biztos. Ahogy az is, hogy a végfelhasználó része egyre nagyobb lesz, közeledik majd a 100%-hoz, azaz az amerikai vevő fogja állni végső soron.
Az is megérne egy misét, hogy milyen kapitalizmus az, ahol az állam kényszeríteni akarja a közreműködőket (pl. éppen a WalMart-ot, vagy az Amazont...), hogy az importőr által effektíve kifizetett import vám minél kisebb hányadát terheljék tovább a vevőkre, de mindez idővel megoldódik. Át fogják terhelni...
Ami az érdekes, és nem lehet tudni, hogyan oldódik majd meg, az az USA-Kína kereskedelmi viszony. A fő címzettje a vám-cunaminak nyilván Kína, az USA-t egyre jobban gazdasági teljesítményben megközelítő feltörekvő ország. Nos, ha a filmre visszautalok, a munka-kultúra, az amerikai és egyáltalán a nyugat-európai eltunyult munkaképes emberek, és a majd' 3-szor népesebb Kína éhes, eltökélt. munka-megszállott munkások közti különbségre, szerintem trendileg a verseny eldőlőben van. És az automatiákban és AI-ben sem behozhatatlan az amerikai előny.
Szerintem a kínaiak jobban ismerik az ellenfelet, 2018-as szankciók, vámok óta diverzifikálják az exportjukat, keményen érinti őket a mostani amerikai védővám, de nagyobb az eltökéltségük és az emberi tartalékuk. Ez a mostanában nagyot futott szarkasztikus kis kínai videó (és a film tanulsága, nézd "thes are slow and have fat fingers..." + automatizálás, ami 6 év alatt masszívan erősebben van jelen már) jól tapint rá arra, hogy a védővám eredeti alapcélja, hogy gyártó kapacitásokat hozzanak vissza Amerikába, vágyálom csupán. Sőt, a kiterjedt globális sourcing és kooperáció miatt még az eredeti amerikai gyártók is egyre erősebben gondolkoznak, hogy bizonyos üzemeket áttalapítsanek külföldre (GM, Ford, Apple, Case, John Deere, amelyekről lehet már tudni...). Az AI generált kínai videók közül egyet sem sikerült ide varázsolnom, de tele van velük az internet ilyesmi címekkel: "China mocks Amerika with AI videos"...