Vezetői coaching

Rajzoltatni akartam megint a Copilot-tal. Tanulság: lehetetlennek találtam, legalábbis a türelmem határain belül (amelyek szorosak...), hogy a feladatot tökéletesen végrehajtsa. Négy -  jó, nem könnyű - nevet kellett volna egy egyszerű grafikába foglalnia. Nem sikerült. Utána még kipróbáltam 3 másik LLM mobil applikációt, ezekről, hogy mit sikerült elérnem, arról a post végén számolok be.

A továbbiakban csak a promptokat közlöm (a Copilot-ban), és a Copilot válaszát (csak a grafikát, a töltelék szöveget nem!), semmi többet, magáért beszélnek a képek, és hogy miért próbáltam kicsit variálni a promptokat, sikertelenül.

Harmadik pót-tanulság (első kettő a "Copilot werk-jegyzetek 1." blogpostban...): A grafikai programok szöveg kezelése még nincs megoldva. Kétszer majd azt látod a prompt-om után: "(SEMMI)", az azt jelenti, hogy írta, hogy készíti a képet, de nincs output. Ilyenkor új prompt kell. 

Itt indul az első prompt-ommal:

“Egy postot írok, amihez illusztrációt szeretnék. A személyiségprofilokról is írok, amelyek az önismeretet ugrásszerűen tudják fejleszteni. Néhány ilyet meg is említek, ezek neve is valahogyan jó lenne ha benne lenne az illusztracióban, mint Innermetrix, Hogan, PCM, Clifton Strenght.”

“Ugyanaz, másképpen? Tetszik, de észrevettem, hogy mindig teljesen újat kreálsz, hátha lesz még jobb. Nem gond?”

    (SEMMI…)

“Látom, megint lefagytál. Valószínüleg ez is szabály, hogy mindig újra a teljes prompt-ot kiírjam. OK.

Egy postot írok, amihez illusztrációt szeretnék. A személyiségprofilokról is írok, amelyek az önismeretet ugrásszerűen tudják fejleszteni. Néhány ilyet meg is említek, ezek neve is valahogyan jó lenne ha benne lenne az illusztracióban, mint Innermetrix, Hogan, PCM, Clifton Strenght.”

“Egy postot írok, amihez illusztrációt szeretnék. A személyiségprofilokról is írok, amelyek az önismeretet ugrásszerűen tudják fejleszteni. Néhány ilyet meg is említek, ezek neve is valahogyan jó lenne ha benne lenne az illusztracióban. Kérlek, ezek az elnevezések mind kerüljenek rá:

Innermetrix,

Hogan,

PCM,

Clifton Strenght”

 “Jó, lehet, ezt fogom használni!

De nézzünk talán még egyet!

Egy postot írok, amihez illusztrációt szeretnék. A személyiségprofilokról is írok, amelyek az önismeretet ugrásszerűen tudják fejleszteni. Kérlek, ezek az elnevezések mind kerüljenek rá:

Innermetrix,

Hogan,

PCM,

Clifton Strenght.”

“Egy postot írok, amihez illusztrációt szeretnék. A személyiségprofilokról is írok, amelyek az önismeretet ugrásszerűen tudják fejleszteni. Kérlek, ezek az elnevezések mind kerüljenek rá (semmi más szöveg nem kell, de ezek hajszálpontosan!):

Innermetrix,

Hogan,

PCM,

Clifton Strenght.”

“Illusztració. Posthoz: Önismeret fejlesztés személyiségprofilokkal:

CLIFTON STRENGHT

PCM

HOGAN

INNERMETRIX”

“Finding your strengths with personal profiles like PCM, INERMETRIX, CLIFTONSTRENGTHS, HOGAN”

     (SEMMI)

“Ok, choked.

I would like to have a drawing for these profiles: Innermetrix, Hogan, PCM, CliftonStrengths”

“Egy illusztráció kellene az Innermetrix leistungpotenzial személyiségprofilhoz”

“Drawing for INNERMETRIX personal profil”

“Drawing for Innermetrix personal profil. The name “Innermetrix” should be included”

“Drawing for 4 personal profil. The names should be included in the drawing:

Innermetrix

Hogan

PCM

CliftonStrengths”

Itt feladtam a Copilot-tal ezt a projektet...:-)))

____________________________________________

De... Volt még egy kis puskaporom...:-))) Még 3 applikáció az iPhone-omon.

1. ChatGPT (ingyenes)

Ugyanezt a feladatot adtam neki, de nem tud (akar?) rajzolni. De felsorolt egy csomó rqjzóló programot-

2. ChatBox AI (3 nap próbaidő, utána kb. 3000 Ft/hó) 

Nem jutottam vele dűlőre, le is iratkoztam, még van 2 próbanapom.

3. Bing (nekem ingyenes a Microsoft előfizetés okán, egyébként a Copilot is azért ingyenes nekem...)

Ez végre csinált valamit, helyesebben a DALL-E. Csak úgy iderakom őket. Copilot-ot fogom azt hiszem preferálni...

Gábor Nagy mai Linkedin postjában ez volt a felütés:"Lehet, hogy az önsegítés pokla

már téged is magába szippantott?

Az önsegítő ipar - a nevével ellentétben - nem akar semmiféle segítséget adni."

Mivel az önsegítő ipar egyik fő fegyvere a könyv, a "bötű", szorítóba "kellett" állnom, nem oda Buda, a könyv, mint olyan, nem felelős, csak ha rosszul írják, szerkesztik, kiadják. Tehát - úgy gondoltam én - adjunk ennek egy kis kontextust, és megszületett ez a két commentnyi anyag, amit oda is commenteltem, de azután Gábor írta, ebből legyen post is, mert megérdemli. Ő a marketinges, biztos igaza van...:-)))

A commentek egybeszerkesztve, változtatás nélkül:

"A jó könyv jótékonyan hat az emberre, nemesíti, neveli, empátiát fejleszt. Minél didaktikusabb, annál kevésbé. Minél kevésbé didaktikus, minél áttételesebb, pl. az igazi szépirodalom, Mikszáth jut hirtelen eszembe, akinél az egész történetet egy meghatározhatatlan, de érzed, hogy jelenlévő emberszeretet ragyogja be, a legócskább emberben is megtalálja az örök emberit, és a mindig jelenlévő megértő iróniájával védőhálót húz alá, amibe ha beleesik, se lesz túl sok baja.

Az önsegítő irodalom nagy része favágás, durván faragott szájbarágós didaktika, de ebben a műfajban is meg lehet találni a gyöngyszemeket, hogy itt is mondjak példát, nekem sok önsegítő könyvem van, megnéztem Kindle-n, Steve de Shazer et alii “More than miracle”, vagy Milton H. Erickson “My voice will go with you” például ilyenek. De tény, hogy ezek zöme izzadságszagú, erőltetett. De a gyöngyszemeket semmiképpen ne öntsük ki a fürdővizzel, az egész genre-ral…

De Gábor Nagy üzenetével nagyon is egyetértek, csak ezekre (ilyen célú könyvekre) - még a legjobbakra is, pláne szakmákban, mint pl. a marketing - alapozni egy tudás-komplexumot, pláne cél elérést, délibáb kergetés.

Az önsegítő irodalom legnagyobb veszélye, az alacsony belépési küszöb miatti gyenge minőség mellett az, hogy nincs mindenkire stimmelő önfejlesztő öntőforma. Ha a marketinget nézzük, az egy szakma. Egyetemen is tanítják, de egyként fontos a gyakorkati tapasztalat, ami hosszú évek munkája, eredménye tud csak lenni.

Ha fejlődni akarunk, önismeretet akarunk szerezni tudatosan, és sürgősen, legjobb ha segítőkhöz fordulunk (megkeressük azokat, akikben meg tudunk bízni…), akik segíteni tudnak a saját (!) utunk megtalálásában, amivel kapcsolatban az önsegítő könyvek némák…

Ha marketing feladatunk, kihívásunk van, még egyértelműbb a helyzet, ha sem elméleti tudásunk, se gyakorlati tapasztalatunk. Meg kell venni a kihívásunkra adekvát marketing választ találó segítőt, szakcéget. Itt a gyorstalpaló könyvek, tanfolyamok, leaflet-ek még kevésbé (semmit…) segítenek, mint az önfejlesztő könyvek…"

Az illusztráció a “Bourdieu és az office politics” blogposthoz így készült. Idemásoltam a prompt-okat, és a Copilot reakcióit (kép + szöveg). Kicsit ahogy magyarázgatom, hogy hogyan lenne hűebb az illusztráció a témához, mellékhatásként a téma maga is kap egy kis ellenfényt, világosabbá válhat, hogy mi mindent is fed le az “office politics”…

   Én:

“Szeretnék írni egy postot erről a Bourdieu és a management témában, ehhez kellene egy illusztráció. Először próbálj nekem kreatívan kitalálni valamit.”

   Copilot (egy komplikált, nagyon érdekes kreatív ötlettel állt elő):

“Szuper ötlet! Gondolok valami kreatív illusztrációra, ami vizuálisan is megjeleníti Bourdieu mező elméletét a management és vezetés kontextusában. Íme egy javaslat:

Képzelj el egy sakkjátszmát, ahol a sakktáblán nemcsak a hagyományos sakklépések vannak ábrázolva, hanem különböző irodai ikonok (pl. számítógép, telefon, dokumentumok), vezetők és munkatársak, akik különféle tőkét képviselnek: pénzügyi tőkét, szociális tőkét, kulturális tőkét. A sakktáblán a bábuk különböző stratégiákat követnek a hatalom és a pozíciók megszerzéséért, és mindegyik mező különböző "kapitalokat" szimbolizál.

Ez a kép szimbolikusan ábrázolná az office politics és a vezetők közötti dinamikát, amelyeket Bourdieu mező elmélete is leír.

Mit gondolsz erről az ötletéről? Ha tetszik, generálhatok egy illusztrációt is, vagy ha van valamilyen más konkrét elképzelésed, jelezd bátran!”

   Én (elképedve):

“Leírva tetszik! Mutasd!”

   Copilot (nem tudta megcsinálni a saját ötletét…):

“Sorry, it looks like I can't chat about this. But we can move on to a different topic!”

    Én (láttam már, hogy ennyire nem lesz egyszerű…)

“Segíts megérteni, hogy megy a rajzolás, úgy értem, kb. mennyi időt vesz igénybe.

Ugyanazt szeretném, amit az előbb kértem, elkezdted rajzolni, de mintha elakadtál volna. Tehát:

Szeretnék írni egy postot erről a Bourdieu és a management témában, ehhez kellene egy illusztráció. Először próbálj nekem kreatívan kitalálni valamit!”

    Copilot:

“Ah, értem. Generálni fogok egy illusztrációt a megadott ötlet alapján. Az ilyen folyamat általában nem sok időt vesz igénybe, csak néhány másodpercet.

Most nekilátok a feladatnak, és készítek neked egy képet a Bourdieu mező elméletét és a vezetést szimbolizáló sakkjátszmáról. Adj egy pillanatot! 🎨”

   Én (megint semmi…):

“Szerintem túl bonyolultat találtál ki. Nézzük, hogy lehet leegyszerűsíteni egy kicsit, megtartva az alapötletet, a sakktáblát. Legyen rajta a vezető kicsit nagyobb, mondjuk ő egy ló-figura, és legyen a sakktáblán még 2 figura, a beosztottak, valahogy az asztaluk mögött ülve. A sakktábla 3 dimenziós, vastagsága is van, egy asztalon áll, és egy 3. beosztott az íróasztalával együtt éppen esik le a tábláról, mert a hozzá közelebbi beosztott lerúgja a tábláról, de úgy, hogy a vezető ne lássa. A másik, távolabbi beosztott miközben szorgosan dolgozik, cinkosan figyeli, ahogy a társa kiüti a harmadikat. A beosztottak mind paraszt-figurák, kicsit kisebbek, mint a vezető.

Meg tudod csinálni?”

    Copilot:

“Elkészítettem az általad leírt egyszerűsített illusztrációt. Remélem, hogy elégedett leszel vele! 🎨”

   Én:

“A figurák, a tábla tetszik. 2 paraszt figura (beosztott) a táblán fent van egy-egy iróállványnál állnak csuhában, mint a kódex-másolók. Az egyik úgy, hogy a vezető ne vegye észre, lerúgja a harmadik kódex-másolót, az éppen esik lefelé. A másik kódex-másoló, aki szintén fent van a táblán, sunyin nézi az egészet lopva, szintén hogy a vezető ne tudjon róla. A vezetőt inkább egy bástya figura jelképezze, valahogy olyan ruhája legyen, hogy annak nézzen ki, és a vezetői pozíciója abban fejeződjön ki, hogy ő egy íróasztalnál ül, hogy egyszerre láthassa mind a hármat, de közben merüljön el a figyelme egy könyvben.

Menni fog?”

   Copilot:

(Közvetlen ezután):

“Rendben, elkészítem a módosított illusztrációt a megadott leírás alapján. Kis türelmet kérek! 🎨”

   Én (dzsííízusz… ez nehezebb, mint gondoltam…):

“Ezt a másodikat felejtsük el, ez nem jó. Egyszerűbbet mondok. Iroda íróasztalokkal. Egy nagyobb, a vezetőé, rálát a három másik asztalra, ahol számítógépek mellett 3 beosztott dolgozik. 2 közel van egymáshoz, a harmadik kicsit távolabb. A két egymáshoz közel levő íróasztalnál ülő beosztott egymás felé hajolva beszélget, kicsit takarják  őket a számítógépek. A harmadikról beszélnek, aki teljesen belebújva a számítógépébe szorgalmasan dolgozik. A vezető asztalán nincs számítógép, ez vezetői, nagyobb íróasztal, iratokkal, a vezető egy dossziét olvas.”

   Copilot:

“Elkészítettem az általad leírt irodai jelenetet ábrázoló illusztrációt. Remélem, tetszeni fog! 🎨”

   Én:

“Ez tetszik, de nincs benne feszültség. Az office politics feszültsegeket generál. Új ötlet. Irodai büfé sarokban 3 kolléga (1 nő, két férfi) kávéval a kezében összehajolva beszélget, külön tőlük, de láthatóan ő is kávét szürcsölve álldogál. Azt kéne mutassa a kép, hogy hárman (vagy csak ketten, ha úgy egyszerűbb) arról pletykálnak , aki egyedül issza a kávéját.”

    Copilot:

   (utána):

“Remek ötlet! Kis türelmet kérek, elkészítem az illusztrációt az irodai büfé sarokban zajló pletykálásról és a kirekesztett munkatársról. 🎨

A kép hamarosan készen lesz!”

    Én (lassan megértve, hogy ha nem jön azonnal a kép, kár várni…):

“Hárman egymás felé fordulva összahajolva, halkan sustorogjanak, látsszon az egyedül levő is”

    Copilot:

    (utána):

“Máris készítem az illusztrációt az irodai büfé sarkában összesúgó kollégákról és a kirekesztett munkatársról. Remélem, tetszeni fog a végeredmény! 🎨 

Kis türelmet kérek.”

    Én (erre már nem várva, pontot téve):

“Ez még jobb is, mert két lehetséges probléma terület is megjelenik, a pletykálók és az irodai romantika! Brávó!

Itt a vége, fuss el véle…:-)))

Egy jó darabig dumáltunk vele (írásban a Copilot-tal) tegnapelőtt éjszakába nyúlóan. Először magyarul (ennek volt kézzelfogható eredménye a tagnapi postom az office politics-ről), később angolul.A lenti idézőjeles válasz arra, hogy pontosan miből is dolgozik, nem egészen egyértelmű nekem. Azt érteni vélem, hogy hosszabb (vajon mi a hosszabb neki? 1, 2, 10 olda pl. a Google Books hosszú részek vannak, neki az a taktikája, hogy random kihagy random oldalakat…).

…itt tartottam ennek a postnak az írásával, amikor rájöttem, hogy megkérdezem tőle, hogy hogy is van ez…

Tegnap ezt a választ kaptam a végefelé, amire ma tovább akartam kutakodni:

“Yes, that's correct. While I can provide summaries and explanations of their works, I cannot quote lengthy verbatim excerpts from copyrighted texts. This includes works by philosophers like Immanuel Kant, Johann Gottfried Herder, Arnold Gehlen, and Pierre Bourdieu. Summarizing and discussing the key concepts and themes from these texts is within my capabilities, though.

If there are specific ideas or passages you're interested in, I can certainly help elaborate on those. Just let me know!”

Na most pont azért kérdeztem erre rá, mert előtte egy konkrét szövegrészre kérdeztem rá (Kant: Itélőerő kritikája, 77. és 78. fejezet), és mivel előtte megnéztem ezeket németül is, angolul is (Kindle formátumban megvoltak az összes művek kiadásokban), mert pont azt akartam megtudni, hogy a jövőben esetleg, ha valamit meg akarok nézni, egy részletet, ami pl. nem is elérhető, nem jobb alternatíva egy LLM-et kérdezni.

Nos, amennyire jónak találtam az előbbi post Bourdieu summary-ját, annyira általánosságokban mozgó, mondjuk Wikipedia szintű volt a konkrét Kant summary. Tévedés ne essék, a Wikipedia szint nem rossz, bár változó, de ha nüanszokra vagy kiváncsi, nem igazán kielégítő, és pont ez a lényeg, hogy az LLM-től, azt hittem, nüanszokban gazdagabb, egy más szintű válasz érkezik. Ebben csalódtam ebben az esetben (nyilván spéci az eset a témát és a konkrét LLM-et illetően…).

No, szóval most egy pár bekezdéssel előbb jeleztem, hogy tovább kérdezem erről, ez történt, ezt a nem kifejezetten egyszerű prompt-ot írtam neki:

“You told me yesterday at the end, that you cannot quote lengthy verbatim texts from copyrighted material. What does it mean hear “lengthy”. Pages, how many, 1 or 2 or how many pages you could? Could you at all reach copyrighted texts (books, papers, newspaper articles under subscription with ID/passwords) and use it to generate text/responses or you can not reach them at all, and you can know/write about them on the base of secondary, tertiary, etc. sources?”

A Copilot friss válasza meg ez volt:

“When I mentioned that I cannot quote lengthy verbatim texts from copyrighted materials, "lengthy" typically means that I cannot provide large sections of text from copyrighted works. This usually includes pages or even multiple paragraphs. Instead, I can provide brief summaries or paraphrased explanations of the content.

Regarding access to copyrighted texts, I do not have the capability to access or retrieve content from subscription-based sources, password-protected documents, or specific books and papers. My responses are based on a combination of pre-existing knowledge and publicly available information, without direct access to any protected content. I can help by explaining concepts, summarizing themes, and discussing general ideas based on secondary or tertiary sources.

If there's a specific topic or idea you're interested in, I can certainly provide a detailed summary or explanation based on the information I have. Feel free to let me know!“

No, kicsit részletezte, de továbbra sem teljesen világos, mihez fér hozzá egyáltalán, tulajdonképpen. Ugye, azt írja egy részről, hogy nem idézhet még akár több paragrafust sem (azaz hozzáfér (?!), csak nem idézhet(?!)), másrészről azt írja, hogy ezekhez nem férhet hozzá (“I do not have the capability to access or retrieve content from subscription-based sources”)…

Pedig számtalan post pl. a Linkedin-en reshare-el magazin article-et, amelyek copyright-osak, nem olvashatók el. Nem is tudom, azokat miért share-elik. Ezek szerint - persze érthető módon - ezen az LLM-ek se fognak segíteni.

Ide zárógondolatként: az igazi tudás, bölcsesség a copyrighted material-okban (könyvekben, paperekben, stb. van). Amíg az LLM-ek csak a free materialt használhatják full-ban a netről, mi a fenét várunk tőlük, hogy lehetne igazán jó minőségű az, amit kompilál?! Erről mi a véleményed?

Ehhez a posthoz kértem, hogy szerkesszen nekem egy illusztrációt. Ezt a prompt-ot adtam be neki:

“Tudnál egy egyszerű illusztrációt készíteni arról, hogy egy LLM (mondjuk Te megszemélyesítve) kvázi vakarja a fejét, mert nem tud valamire teljesen válaszolni?”

Elsőre adta azt az illusztrációt, amit felhasználtam! Többet, lehet,  nem kell aggódnom, hogy a kép, amit használok, nem stock-photo-e…:-)))

Ui.: Észrevettem már postolás után, hogy az illusztráción a könyv gerincén LLL van... miután írtam neki, hogy vagy magyarázza el, mit jelent az LLL, vagy ha hiba, javítsa ki... Azt mondja, azt nem lehet...

Első pót-tanulság: mindig újra generál. Szóval megint tanultam valamit, kis javításra nincs lehetőség, mindig újra kezdődik a menet... erre küldte ezt... 

Borzalom anyja ne hagyj el... Újra próbálkoztam, de egy új dolgot tanultam megint. 

Második pót-tanulság: Van, hogy mondja (mindjért kész a rajz), aztán nem történik semmi. Ez volt már tegnapelőtt is, de észrevettem, hogy ez rendszer-szerű, hát megkérdeztem tőle...

“Megfigyeltem, amikor nincs problémád a rajzzal, azonnal megjeleníted. Amikor valami probléma van, azt írod: “Kis türelmet kérek, hamarosan kész lesz!” Ilyenkor várok, várok, semmi. Nem egyszerűbb, ha azt mondanád ilyenkor, hogy “bocs, nem jó a prompt, részletezd, mit akarsz!” Nem fogok megsértődni…:-)))“

Erre ő önkritikusan:

“Értem, és köszönöm a visszajelzést! Igazad van, az őszinte kommunikáció mindig jobb. Néha a promptok generálásával kapcsolatban előfordulhatnak kihívások, és ilyenkor valóban jobb lenne, ha rögtön pontosítást kérnék.

Kérlek, segítsd megérteni, milyen részletekkel pontosan szeretnéd látni az illusztrációt. Egy könyv, amely megszemélyesít engem, vakarja a fejét, mert nem tud valamire teljesen válaszolni. Mit szeretnél még hozzáadni vagy hogyan változtatnád meg?

Addig is, köszönöm a türelmedet, és örömmel várom a pontosításaidat! 😊📚”

Elkezdtem pontosítani:

“Sematikus, vonalas, nem fényképszerű. Könyv, van lába, keze, elején, gerincén “LLM”, a címlapján töprengő arckifejezés, pár vonallal, a bal kezével vakarja a fejét (a könyv felső része), és kérdőjelek vannak körülötte a levegőben.”

Mire ő semmi “mindjárt”, csak kiadta ezt:

Ezt már hagytam, tudtam, a mosolyt kétellyé alakítani egyszerűen nem lehet, új menet... (kis javítás - első pót-tanulság). Hagytam, végülis, ezzel itt és most nem lőnek nyulat...:-)))

Office politics a mesterségem címere lehetne... Mindig tudtam, amit mindenki tud egyébként, hogy érvényesülni bármilyen konkrét területen, tehát a munkahelyen is sokféleképpen lehet. Mindig a nagy naívaknak (hogy ne mondjam, a nagy naíváknak...) tartottam azokat, akik azt hitték, hiszik, hogy egy szervezetben bármilyen módon érvényesülni, ahhoz elég, hogy értsek ahhoz, amit vállalok, el tudom kiváló minőségben végezni, amit rám bíznak  és kellően szorgalmas vagyok. Mindennapi tapasztalata az embereknek, hogy ez (nagyon) nem, vagy legalábbi csak néha, kivételképpen van így...

...de hogyan beszéljen róla az ember?! Eleve, mi van a gyárral, raktárral, üzemmel, laboratóriummal, a többi nem-office munkahellyel? Ez utóbbi az egyszerűbb, az office politics/irodai politika a szakirodalomban elterjedt terminus technicus, de természetesen az "office" bármilyen szervezett munkahelyet is jelent. De ezt az egészet hogyan foglalja rendszerbe az ember, vagy egyáltalán, először hogyan értse meg?!

Jó, most talán eszedbe jutnak a rokonok, sógorok, csókosok, és legyintesz, de fogsz-e nevetni vagy nem, én találtam egy koncepciót, egy keretrendszert, amibe ez az említett fenomén is játszva rendszerszerűen behelyezhető. A következő szövegben fogsz találkozni  a tőke fogalmával. Különböző tőkék vannak működésben, az egyik a szociális tőke (információ. kapcsolatok...). Ez utóbbival rendelkeznek a rokonok, sógorok, csókosok...

És nem is a szorosan vett gazdasági management témakörében találkoztam a mező-elmélettel, hanem a tudomány éteri levegőjének meglepően földhöz ragadt, nagyon is érthető, alapvető mozgatórugóinak szociológiai elemzésében. Az érdekes az, hogy ha megérted a koncepciót a tudomány működésében, azonnal beugorhat a kézenfekvő analógia bármilyen más területen is, így például a gazdasági managementben is, annyira transzparens és magától értetődő a transzformáció.

Pierre Bourdieu (1930-2002) francia szociológus mező-elméletéről van szó, amivel a múlt év vége felé találkoztam, és egyből beleszerettem. Felszereltem magam néhány könyvével, tanulmányával, és valamikor az év folyamán elő akartam jönni a farbával, de közbe jött valami. A valami ami közbejött, egy kis ismerkedés volt tegnap a Copilot-tal, és többek között eszembe jutott, hogy rákérdezzek a management, az office politics és a bourdieu-i mező elmélet kapcsolatára, konkréten, hogy hogyan lehet ez utóbbit az érzékelt nem-hasznos office politics jelenségek helyzet-elemzésére, stratégiák, taktikák kialakítására felhasználni.

A Copilot annyira konkrét, használható, és tömör választ adott, hogy elhatároztam, bármit olvasok többet Bourdieu-től (fogok, mert roppant érdekes), ennél jobb összefoglaló rittyentésére nem leszek képes. Hogy ez engem, vagy az LLM AI típusú Copilot-ot minősíti, mindenki eldönti magának. A kérdés feltevéséhez mindazonáltal jó volt tudni Bourdieu mező elméletéről, és hogy azt minden valószínűség szerint  lehet applikálni az office politics-re  is... 

Átéreztem a szinkron-tolmács helyzetét, akit azért szerződtettek, hogy egy on-line konferencia próba AI-based szinkron-tolmácsolásának back-up-ként szolgáljon. A konferencia, vagy előadás lement hiba nélkül az AI-based szinkron-tolmácsolással, és a humán szinkron-tolmács is elismerte, hogy nem tudott volna jobb lenni. 

Sőt, itt a Copilot többet tett, mint egy "szimpla" tolmácsolási feladat, megértette a kérdést (!!) és pontosan, tömören a legnagyobb lehetséges szakmaisággal megválaszolta. Ötös.

________________________________________________

A Copilot összefoglalója, azért szerepel idézőjelben és italic-kal, hogy kiemeljem, egy betűt, egy vesszőt  nem változtattam benne, sőt a formattálás is kizárólag az ő műve (a fő képet is vele generáltattam):   

“…Az "office politics", vagyis az irodai politika, olyan jelenség, amely során a munkatársak különféle stratégiákat és manipulációkat használnak a hatalom megszerzésére, a befolyás növelésére vagy a karrierjük előmozdítására. Ezek a politikai manőverek gyakran romboló hatással lehetnek a munkahelyi hatékonyságra és morálra.

Pierre Bourdieu mező elmélete nagyon hasznos eszközként szolgálhat az office politics megértésében. Nézzük, hogyan:

1. **Mező és Hatalom:** Bourdieu mezői olyan szociális területek, ahol a szereplők versengenek különböző típusú tőkéért (gazdasági, kulturális, szociális). Az irodai politika is egy ilyen mező, ahol a hatalomért és a befolyásért folyik a verseny. A vezetőknek és munkatársaknak különböző stratégiáik vannak a pozíciójuk megerősítésére és a tőkék (pl. kapcsolatok, információk) megszerzésére.

2. **Tőkék és Pozíciók:** Az office politics során a szereplők különböző típusú tőkéket használnak fel a hatalom és befolyás megszerzéséhez. A szociális tőke (kapcsolatok és hálózatok) különösen fontos lehet az irodai politika során. Bourdieu elmélete segít megérteni, hogyan használják fel ezeket a tőkéket a szereplők a mezőben elfoglalt pozíciójuk megerősítésére.

3. **Habitus és Stratégiák:** A szereplők habitusa (szokásai, attitűdjei és értékrendje) befolyásolja az office politics során alkalmazott stratégiáikat. Például, egy vezető habitusa meghatározhatja, hogy milyen típusú politikai manővereket alkalmaz, és hogyan kezeli a versengést a szervezeten belül. Bourdieu habitus elmélete rávilágít arra, hogy ezek a stratégiák mélyen gyökereznek az egyén társadalmi hátterében és tapasztalataiban.

4. **Szociális Illúzió és Legitimitás:** Az office politicsben a résztvevők elfogadják a mező szabályait és a hatalomért való versengés normáit. Ez Bourdieu szociális illúzió fogalmával magyarázható, amely szerint a szereplők a mező belső logikáját és szabályait legitimnek tekintik. Ez az illúzió fenntartja a versenyt és az ezzel járó politikai manővereket.

Az office politics tehát a hatékonyságot ronthatja, mivel a szereplők gyakran több időt és energiát fordítanak a politikai manőverekre, mint a tényleges munkára. Bourdieu mező elmélete segít megérteni ezeket a dinamikákat és stratégiákat, valamint azt, hogy hogyan alakítják a szereplők viselkedését és a munkahelyi kultúrát…”