HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com

Naptár

2025
<< 
jan feb már ápr
máj jún júl aug
sze okt nov dec

Friss topikok

Linkblog

Eudaimonia...:-)))

isocrates_coaching 2025.07.09. 19:10

eudaimonia.png

Mike (a mindentudó Donnát kérdezi, milyen emlékezetes ajándékot vehetne Harvey-nak, hogy köszönetét kifejezhesse, amit éppen tett - (újra…) megmentette a karrierjét…)

“What about Harvey?”

Donna (a sorozatban a kedvenc karakterem - by far…):

“There is no gift for Harvey. He gets what he wants, and he doesn’t want what he doesn’t get…”

Ez a (nagyon…) tökéleteshez (eudaimonia?!) közeli állapot… jó úton vagyok felé (nekem se lehet könnyen ajándékot venni... "Mit szeretnél?" - "Azt már mind megvettem…"...:-))) és Te?

(“Suits”, 3 évad 13. epizód eleje…Ö

Szólj hozzá!

Vendégpost a Linkedin-ről - "A SEO halott"...

isocrates_coaching 2025.07.09. 19:01

seo.jpg

Guys, én ebben csak "postás" vagyok, ehhez nem értek, de érdekesnek találtam annyira, hogy a gyűjteményembe a megfelelő referenciák megjelölésével felvegyem... Íme: 

“A SEO HALOTT! Balazs Cseh 𝗶𝗴𝗮𝘇𝗮𝗱 𝘃𝗼𝗹𝘁, 𝗯𝗼𝗰𝘀𝗮́𝗻𝗮𝘁!

Ez a poszt azoknak szól akik még mindig azt hiszik, hogy a keresőoptimalizálással elérhetnek eredményeket.

Nemrég a Clarifier CEO-ja sokkoló adatokat osztott meg arról, hogyan alakult át az internet a tartalomkészítők számára – és mit jelent ez a jövőre nézve.

🔍 10 éve még 2 weboldal tartalmának indexelése után 1 látogatót kaptunk vissza Google-től.

👉 Ma: 𝟭𝟴 𝗼𝗹𝗱𝗮𝗹𝘁 𝗶𝗻𝗱𝗲𝘅𝗲𝗹, 𝟭 𝗹𝗮́𝘁𝗼𝗴𝗮𝘁𝗼́𝘁 ad vissza.

És ez még csak a kezdet.

📌 A Google keresések 75–90%-a már a találati oldalon belül megválaszolásra kerül – a látogatók el sem jutnak a tartalomkészítő weboldalára. Az AI overview funkciók egyre nagyobb arányban „összefoglalják” mások tartalmát – és ezzel 𝗲𝗹𝘀𝘇𝗶́𝘃𝗷𝗮́𝗸 𝗮 𝗳𝗼𝗿𝗴𝗮𝗹𝗺𝗮𝘁 𝗲́𝘀 𝗮 𝗺𝗼𝗻𝗲𝘁𝗶𝘇𝗮́𝗰𝗶𝗼́ 𝗹𝗲𝗵𝗲𝘁𝗼̋𝘀𝗲́𝗴𝗲́𝘁.

💥 Az OpenAI (ChatGPT) oldalán a helyzet még drámaibb:

Korábban 250 oldalt „olvasott”, mire egy látogatót küldött ma már 𝟭𝟱𝟬𝟬 𝗼𝗹𝗱𝗮𝗹 után jön egy látogató (vagy kevesebb).

Claude-nál ez már 𝟲𝟬 𝟬𝟬𝟬 : 𝟭.

🤖 𝗔 𝘁𝗿𝗲𝗻𝗱 𝘃𝗶𝗹𝗮́𝗴𝗼𝘀: 𝗮𝘇 𝗔𝗜 𝘃𝗮́𝗹𝗮𝘀𝘇𝗼𝗹𝗲́𝘀 𝗮𝘇 𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿𝗲𝗸 𝗻𝗲𝗺 𝗸𝗮𝘁𝘁𝗶𝗻𝘁𝗮𝗻𝗮𝗸. Nem keresnek, nem olvasnak eredeti tartalmat.

A platformok bent tartanak, a tartalomgyártók pedig nem kapnak forgalmat, visszajelzést, hirdetési bevételt – semmit.

🎯 𝗠𝗶 𝗷𝗼̈𝗻 𝗲𝘇𝘂𝘁𝗮́𝗻?

• Az organikus forgalom visszaesik

• A social media is egyre zártabb (linkes poszt = kevesebb elérés)

• A fizetett hirdetések ára nő

• Az AI-asszisztensek válnak az új keresőmotorokká

💡 Ez nem pesszimizmus – hanem egy új korszak kezdete. Az új marketing playbook: 𝗺𝗶𝗸𝗿𝗼𝗰𝗲́𝗹𝘇𝗮́𝘀, 𝗽𝗿𝗼𝗮𝗸𝘁𝗶́𝘃 𝗔𝗜-𝗸𝗮𝗺𝗽𝗮́𝗻𝘆𝗼𝗸, 𝘁𝗼̈𝗯𝗯 𝗲́𝗿𝘁𝗲́𝗸 𝗸𝗲𝘃𝗲𝘀𝗲𝗯𝗯 𝗹𝗮́𝘁𝗼𝗴𝗮𝘁𝗼́𝗻𝗮𝗸.

Ez a legnagyobb marketingváltás azóta, hogy a web egyáltalán létezik. És most zajlik.

2003-ban megjelent a második könyvem "Keresőmarketing" címmel. Majdnem 20 évig sikerült az alapokból "megélni" azaz eredményeket produkálni, de ami az utolsó pár évben történt AZ IJESZTŐ!!!

Ne várj eredményeket a SEO-ból! Keress a célcsoportodat más marketing csatornákban, pláne ha B2B vállalkozásban vagy.

(Forrás: Kipp Bodnar, HubSpot CMO-nak a videója https://lnkd.in/evfgp3h8 )”

@Nebojsa Domjanovich postja

Szólj hozzá!

Superintelligence - mit fog ez jelenteni az emberiség jövőjében?!

isocrates_coaching 2025.07.09. 18:50

superintelligence.jpg

Szimpatikusan okos a pali, filozófus. A linkelt beszélgetésből (nekem a podcaster hölgy way too édeskés, de ez ne zavarjon meg, Bostrom-ot se zavarta meg, és a beszélgetésekből, amelyeket eddig találtam vele, ez a legtartalmasabb). Ha olyan vagy ebből a szempontból mint én, bírd ki a csajt, nem sok vizet zavar végül is...:-)))  

Az AGI-on és az ASI-n kívül roppant érdekesnek tartom, hogy hogyan lehet arra a véleményre jutni, hogy egy szimulációban élünk (2003-ban jelent meg az "ARE YOU LIVING IN A COMPUTER SIMULATION?" c. paper)

Eszerint 3 opció lehetséges

1. Az emberiség, és extrapolálva az univerzum összes magas intelligenciájú faja előbb kihal, minthogy egy ilyen kaliberű szimulációra képes technológia elkészítésére alkalmas fejlődési fokot elérné. 

2. Vannak olyan civilizációk, amelyek elérik ezt a technikai fejlettségi fokot, de a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy pl. ilyen rozoga civilizáció szimulációjával bíbelődnének. 

3. Van(nak) olyan civilizáció(k), amelyek elérik ezt a technikai szintet, és kisérleteznek ilyen "világ-szimulációval". Ebben az esetben mi bizonyosan a szimulált világok egyikében, egy számítógépben például léteznénk.

Nincs negyedik opció, basta. Nostrom szimulációs hipotézise egy gondolat-kísérlet, nem dönti el, nem döntheti el, hogy szimulációban élünk-e, vagy nem, de érdekes végiggondolni a dolgot.

...és most az 1 órás 40 perces podcast Nick Bostrom-mal:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Egy (túl el-, szinte agyon-) hallgatott, ám megvilágító aszinkronitásról...

isocrates_coaching 2025.07.09. 18:03

aszinkronitas.jpg

Sokat hallottam innen-onnan, főleg a tengeren túlról, parázs vitákat a fair playről a női profi versenysportokban transz versenyzők kapcsán. Nem olyan sok az eset, viszont azok out of proportion kapnak lábra, mint hírek, rémhírek. És soha nem hallok ilyen típusú fair play-ről a férfi profi versenysportokban (a sport egyéb, alapvetően amatőr részében ennek nincs szerintem jelentősége, ott helyben egyezzenek meg, ott a tét a jóllét, fitness, baráti versengés, döntsék el maguk, kikkel akarnak és kikkel nem sportolni, játszani, versenyezni). Ez az aszinkronitás nekem diszkrepanciának tűnt, ami esetleg a tényleges fair play szituációra is egy új fényt tud vetni.

Mivel az LLM-ek sokkal több, comprehenzívebb irodalom-kutatást képesek végezni, seperc alatt, a Copilothoz fordultam. Lényegében változtatás nélkül adom közre beszélgetésünket, tanulságos lehet. Nem vagyok semmilyen -fób, ne próbálj anélkül savazni, hogy végigolvasnád. Ha viszont végigolvasod, megemészted, és érdemben kedved van hozzászólni, állok elébe. Csak mondom, a trans-community-ben, as a whole sincs egyetértés, azonos álláspont ebben a kérdésben. Ezért kérem, hogy mielőtt esetleg hozzászólnál, olvasd végig, mert konkréten erre is rákérdeztem a végén, és ezzel kapcsolatban is volt a Copilot-nak mondanivalója... Ha végigolvasod (hosszú!), fogod látni az érvek érdekeltek, a vélemények, a tények mindkét oldalról. 

Innentől idézem a párbeszédet a témáról (tudatosan benne hagyom a válaszok utáni javaslatait is, hogy akit ennél mélyebben érdekel, használhassa azokat az ötleteket is): 

Én:

“Rendszeresen felmerülő fair play probléma a profi sportoló transz-nők szerepeltetése női profi sport rendezvényeken. Ez a probléma a megjelenési arányaihoz képest erősen felfújt szerintem, de az “ikonikus” néhány eseten (swimming, boxing) nehezen teszi túl magát a közvélemény, a sajtó, a net, és én is.

Ami feltűnt és érdekel, hogy vajon ilyen típusú fair play probléma egyáltalán valahol felmerült-e profi sportoló transz férfiak szerepeltetésével kapcsolatban profi férfi sport rendezvényeken. Érdekelne, hogy milyen magyarázatok jelentek meg, ha egyáltalán,  erről a figyelemreméltó aszinkronitásról. Hozzáteszem, hogy az amatőr, helyi, college. egyetemi dolgok nem érdekelnek, a helyi szabályokat hozzák meg ott. De amikor nagy a tét, szerintem az más tészta…

És természetesen semmi elvi bajom nincs a transz jelenséggel, mindenki boldoguljon, éljen úgy, ahogy neki jó, de szerintem érdemes elgondolkodni a speciális szabályokon, ahol ez mások jogis érdekeit keresztezheti, ez a fajta parttalan szabadság. Tudsz az ezen való gondolkodásban segíteni?”

Copilot:

“Aszinkronitás a transz-sportolók megítélésében

1. Transz férfiak részvétele a férfi profi sportban

A transz férfiak eddig nem okoztak fair play aggályokat férfi profi versenyeken, mert a férfi kategória nyílt, és az erő-állóképességi előnyt nem tartják kockázatosnak.

A férfiakra vonatkozóan az egyetlen ismert teljesítményfokozó faktor a tesztoszteron, ám a transz férfiak hormonpótlása (GAHT) a világ doppingellenes rendszereiben már meglévő, terápiás felmentés (TUE) alá esik. Így nem számít „extra” előnynek, hanem orvosi indokoltságú beavatkozásnak   A.

Transz férfi sportolóból elenyésző szám versenyez elit szinten, mert a hormonkezelés során elérni kívánt tesztoszteron-szintek inkább a cisznemű férfiak normál tartományába viszik őket, nem túlhaladják azt, így nem garantálnak kiemelkedő teljesítményt   B.

2. Miért nem merül fel a fair play probléma?

• férfi kategória mint „open” mezőny: nincs kifejezett védelem, így megengedett minden, ami a tesztszintekkel összhangban van

• meglévő doppingellenes és TUE-protokollok kezelik a tesztoszteronpótlást, nincs szükség külön szabályra

• a férfi sportban a domináns narratíva a teljesítmény fokozás és nem a biológiai előny kiiktatása

• a női sportot korábban kizárólagos kategóriaként hozták létre a nemek közti teljesítménykülönbségek mérséklésére

• kutatási és médiakapacitások többségét a transz nők helyzete köti le

3. Szabályozói gyakorlat: női vs. férfi kategória

• női profi sportokban (pl. World Athletics, FINA) tesztoszteron-csúcsszintek megállapítása, pl. 2,5–10 nmol/L és hosszan tartó teljesítésük követelménye

• férfiaknál nincs külön tesztoszteron-korlátozás, csak a generikus doppingellenes szabályok

• NCAA: transz férfiak számára is TUE kell, de ez a meglévő szabályrendszer része, nem új kizáró kritérium

• hazai profi ligákban szintén nem fogalmaztak meg külön transz férfi megszorításokat

4. Közpolitikai és kulturális háttér

A nők védelmét hangsúlyozó mozgalmak a női sport „tiszta” versenyfeltételeit tekintik elsődleges feladatnak. A férfi sportot nem tartják sérülékenynek a biológiai különbségekkel szemben, így nem alakult ki politikai nyomás a transz férfiak kizárására. A transz nőket épp ellenkezőleg, mint lehetséges „túlzott előnyt” hordozó csoportot kezelik.

5. Hogyan lehet újragondolni a rendszert?

• sportág-specifikus, tevékenységre szabott tesztoszteron- és fizikai paraméterek vizsgálata

• nyílt (open) kategória bevezetése: mindenki indulhat, ugyanakkor megtartják a férfi és női bajnokságokat

• egyéni, objektív teljesítménytesztek alkalmazása (pl. izomerő-, VO₂max-mérés) a kategória-meghatározáshoz

• következetes kutatás a transz férfiak teljesítményéről elit szinten, hogy valós adatokból épüljön a szabályozás

6. Felmerülő kérdések további gondolkodáshoz

• vajon a férfi kategória „nyílt” jellege hosszú távon fenntartható-e a teljesítményt hajszoló szaksportban?

• szükség van-e külön protokollokra a transz férfiaknak, ha nincs kimutatható előnyük?

• hogyan lehet ösztönözni a transz férfiak részvételét anélkül, hogy indokolatlan aggályokat keltenénk?

• milyen szerepe lehet a közösségi és média-reflexióknak az aszinkronitás oldásában?

Divergencia és további információk

• a DSD/Semenya-ügyek tanulságai a nemi kategóriák jogi habozásáról

• open division kísérleti modelljei triatlonban, úszásban és kerékpározásban

• pszichoszociális hatások: miért fontos a részvétel az egészség és identitás szempontjából

• lehetőségek vegyes, team-versenyek bővítésére

Ha részletesebben is érdekel bármelyik témakör, vagy konkrét sportágra szeretnéd kiterjeszteni az elemzést, szívesen folytatom.”

Én:

“Köszönöm! Egy dolog még. Gyakorlatilag minden ilyen részletes ismeret hiányában, egyszerűen józan ésszel kb ugyanezt gondolom (csak közbevetés, nem gondolom a józan (paraszti…) ész primátusát, de ahol elég, ott célszerű ezt használni…:-))).

Azt gondolom, hogy a női transz aktivisták már ezt az egész vizsgálat-hercehurcát sem tartják fair-nek, úgy képzelem, ők, mivel azt gondolják, hogy az, hogy milyen nemű az ember, az 100%-ban társadalmi konstrukció, szélsőséges értelemben nincs biológiai meghatározottsága egyáltalán, azt tartanák fair-nek, hogy valaki odamegy, azt mondja, én nő vagyok, és kész.

Vajon, ez a kérdés felmerül-e az irodalomban, ahogy én tudatosan kisarkítottam, és egyáltalàn, ezeknek a biológiai kritériumoknak megfelelés fair-kategóriának számít a  tárgyban altív transz aktivisták számàra. vagy ők - ahogy én gondolom - legszívesebben tisztán “nyílt”-tá tennék a női sportokat is? Mit találsz erről?”

Copilot:

“Transz-aktivisták holisztikus vs. biológiai kritériumokról alkotott nézetei

Az irodalomban és aktivista dokumentumokban két fő irányt látunk a női sportokba történő transz‐inklúzió kapcsán: az egyik a puszta önazonosítást hangsúlyozza, a másik elfogad bizonyos biológiai (hormonális) kritériumokat mint kompromisszumot.

1. Önazonosításon alapuló („self-ID”) megközelítés

• A legszélsőségesebb queer‐elméleti és transz‐aktivista körök szerint a nem pusztán társadalmi konstrukció, így az önazonosítás mindent felülír.

• Ezeknek az álláspontoknak az egyik gyakorlati manifesztuma a „teljesen nyílt” kategória érve: bárki, aki azt mondja, „én nő vagyok”, részt vehessen a női versenyeken.

• A TransLucent oldalon megjelent kritika is erre épít, ahol az “open” kategóriát épp azért tartják igazságtalannak, mert kirekesztő a transz nőkkel szemben, és bármilyen biológiai megszorítást transzfóbnak neveznek 

2. Kompromisszumkereső aktivista pozíciók

• Egyes szervezetek – mint az Athlete Ally vagy a Human Rights Campaign – ugyan elutasítják a női kategória szigorú lezárását, de elsősorban a meglévő versenyszabályok és nemzetközi keretek (pl. IOC-irányelvek) keretein belül dolgoznak, nem radikális önazonosítást hirdetnek.

• A Forbes-ban idézett Athlete Ally kritikusa szerint a sportági testületek „politikai nyomásnak engednek a befogadás, méltányosság és diszkrimináció‐mentesség alapelvei helyett” B, de nem követelik kifejezetten a teljes biológiai kritérium‐mentességet.

• A National Review megjegyzi, hogy az „open” kategória kompromisszuma sem elégíti ki az aktivistákat, akik „központi követelésként” tartják számon, hogy a férfiként született nők teljes egyenlőséget élvezzenek a női mezőnyben, mértékadónak tekintve puszta önazonosításukat C.

3. Nemzetközi testületek és az aktivista nyomás

• Az Olimpiai Bizottság 2021-es keretrendszere 10 elvet fogalmaz meg, többek között a hátrányt feltételező előítélet-mentességet és az evidence-based megközelítést, de nem ír elő kötelező self-ID-ként kezelendő eljárást D.

• E tanácsadó irányelvek a sportágak autonómiáját hangsúlyozzák, de az érintett aktivista csoportok gyakran hiányolják, hogy nehéz visszavonhatatlan garanciákat adniuk a teljesen korlátozás-mentes részvételre.

4. Főbb kérdések a további kutatáshoz

• Melyik aktivista szervezet fogalmaz meg nyíltan orvosi vagy hormon‐szint kritériumok elleni állásfoglalást (például Stonewall, Amnesty International)?

• Hogyan reagáltak női transz mozgalmak vezetői (pl. Morgan Carpenter, TGEU) a sportági tesztoszteron-korlátokra?

• Vannak-e empirikus felmérések arról, hogy az aktivista törekvések hogyan alakították az egyes sportok szabályozását?

Ha érdekel egy konkrét szervezet (például Athlete Ally, Human Rights Campaign) vagy egy adott sportág aktivista vitájának részletesebb bemutatása, jelezd, és összeállítom a releváns szakirodalmi és közpolitikai anyagokat!”

Én:

“Boxingra, swimmingre ezeknek a vitáknak a lényege?”

Copilot:

A boksz és az úszás körüli fő vitapontok

1. Boksz

• Biztonság és erőszintkülönbség

A bokszban kiemelten felmerül a testi épség kérdése: az ellenfél fizikai ereje nagyobb sérülésveszélyt jelenthet a cisznemű nőkre nézve.

• Legikonikusabb eset: Imane Khelif

Az algériai ökölvívó több női versenyen aratott győzelmet, majd a World Boxing szigorú tesztoszteronszintek alapján el is tiltotta a részvételt, ami felerősítette a – mindkét oldalról – érzelmi töltetű közvitát.

• Szabályozói válaszok• világszervezetek (pl. AIBA/World Boxing) bevezettek szigorú biológiai és hormonális kritériumokat

• egyes országokban jogi lépések (tilalmak, különpályák) merültek fel

• Főbb álláspontok• Kritikusok: a férfi pubertás során szerzett izomtömeg nem szűnik meg teljesen hormonkezeléssel sem, így a versenyt „kisajátíthatja” egy transz nő.

• Támogatók: hangsúlyozzák az egyéni sportolói jogokat, a diszkrimináció-mentességet és az IOC keretrendszerének betartását.

2. Úszás

• Teljesítmény- és technikai kérdések

A versenytávok és fordulók során mért századmásodperces előnyök mögött klinikai kutatások is kimutatták, hogy a korábban férfiként megnövekedett izom- és csontsűrűség részben megmaradhat.

• Lelkesített viták: Lia Thomas és Laurel Hubbard• Lia Thomas 2022-ben NCAA-győztes lett, majd UPenn búvóhelyszíneit és címét visszavonták, miután a Trump-kormányzat lefagyasztotta az egyetem 175 millió dolláros szövetségi támogatását.

• Laurel Hubbard New Zealandról olimpiai indulóként került reflektorfénybe.

• Szabályozói lépések• FINA (World Aquatics) 2022-ben bevezetett „pubertás előtti” korlátozás: csak azok versenyezhetnek a női mezőnyben, akik teljes hormonkezelés nélkül legkésőbb 12 éves korukig nem léptek túl a Tanner-skála második fokán.

• NCAA: minimum 12–36 hónapos tesztoszteron-szint csökkenés és TUE (orvosi felmentés) elvárás.

• Főbb álláspontok• Ellenzők: a nem teljesen eliminálódó biológiai előny torzítja a versenyt, ezért vagy külön „open” (nyílt) kategóriát, vagy szigorúbb hormonkövetelményt szeretnének.

• Pártolók: hangsúlyozzák a befogadást, a tudomány folyamatos fejlődését, valamint az egyéni identitás és emberi jogok védelmét.

Miben kulminál a két vita?

1. Fair play vs. inklúzió: milyen mértékben engedhető meg egyéni jogok tisztelete a verseny tisztasága rovására?

2. Tudományos bizonyítékok: elegendő-e a tesztoszteron-szint korlátozása, vagy más fizikai paramétereket is vizsgálni kell?

3. Biztonsági kockázatok: különösen küzdősportokban nő a sérülés veszélye.

4. Jogi és politikai nyomás: állami tiltások, ijelyezések, illetve nemzetközi sportszövetségek autonómiája ütközik.

Ha mélyebben érdekel, hogyan alakultak a konkrét szabálymódosítások vagy milyen megoldási javaslatok keringenek (open division, fizikai tesztek, vegyes csapatversenyek), szólj nyugodtan—folytatom a részletezést!”

Copilot (miután kértem és kaptam az illusztrációt, “Ő” még feldobott nèhány lehetséges irányt a továbbgondolkozásra, ha valakit még mélyebben érdekel a téma, nosza, lehet tovább kutatni akár ezen irányokban is…):

További irányok a transz-kérdés kapcsán

• Open kategóriák prototípusai: triatlon, kerékpár és úszás kísérleti „mindenki indulhat” versenyei

• Vegyes csapatversenyek lehetősége: hogyan alakítják át a hagyományos nemi felosztást a meccscsapatok

• Sportoló-pszichológia: az identitás és társadalmi elfogadás hatása a teljesítményre

• Jogi keretek: állami szabályozás és nemzetközi sportszövetségek autonómiája

Melyik téma érdekel leginkább, vagy van valami teljesen más kérdésed? Semmi sem túl merész!”

Ez a “semmi sem túl merész!” elgondolkoztatott, egyrészt bíztató, másrészt ijesztő… ez a kettősség már velem marad…

 

 

 

Szólj hozzá!

Rövid retorika kurzus felsőfokon... - Ráadás: szórakoztatóan...:-)))

isocrates_coaching 2025.07.07. 14:32

strawman_1.jpeg

(*) Straw man = madárijesztő, ha valaki (tudatosan, vagy nem) félreértelmezi vagy túlságosan leegyszerűsíti a másik fél érvelését, hogy az ellenérvelést könnyebbé tegye...

Ez a post egy ma törölt, néhány hete írt blog-bejegyzésem alaposan újragondolt változata. Hogy miért kellett újragondolni? Kisebb szerkesztési hibákon kívül a legfőbb ok, hogy egy videó helyett egy - ugyanabból a forrásból származó - három elemző videóból álló sorozat teljessége sokszorosa hatékonyságban az eredeti blogpost mellékletének. Persze, hatékony(abb), csak ha rátalálsz és befekteted az időt, figyelmet...:-))) Mondanám, hogy biztos megéri, de nem én és nem most foglak erre rábeszélni, döntsd el magad...:-)))

"Rövid" retorika kurzus... kinek mi a rövid. Az eredeti vita videója (a végén azt is linkelem) - amit elemez a 3 videóból álló sorozat -,1,5 órás (csak illusztrációképpen tettem be, bár roppant izgalmas lehet az is, akinek persze, hogy a kontextusból kiemelés vádját ellenőrizni lehessen...:-))), a 3 elemző videó pedig összesen kb. 100 perc, kibírható (szerintem)...

Mi előnyöd származhat, ha ezt a 100 percet megnézed? Ha szeretsz vitatkozni, megtanulhatsz ebből etikusan (?!) vitatkozni, és könnyebben felfedezed, mikor és hogy akarnak átbaszni...

Az eredeti vita (a végén a link) elvileg a Jubilee nevű youtube csatorna egyik formátuma & szabályai szerint zajlik, egy db (kvázi, ez érdekes lesz, ez maga...) keresztény/katolikus ismert figura és sok (később kiderült, hogy főleg különböző ilyen irányban is tájékozódó ateista podcaster/youtuber) között zajlik. Hogy kinek erősebbek az érvei.

A kvázi (mondom, ez az egyik legnagyobb poén, hogy csak kvázi...) keresztény ismert figura, (szerintem már) pseudo-értelmiségi, a controversial keresztény-apologist Jordan B. Peterson aki a szigorú Jubilee szabályok szerint vitatkozik sok ateistával, azok közül is azokkal, akik a kiszabott játékidő alatt pont sikerül beülnie pár percre (amíg ki nem szavazzák a többiek, vagy le nem jár az egy fő vitatkozóra szánt/mért idő) a másik vita-székbe.

Az eredeti videó nagyon nagyot megy még mindig a youtube-on, számolatlanul sok elemző, gúnyoros, szarkasztikus video kering róla, és néhány apologetikus, de azok a minősitett kisebbségben vannak…

Disclaimer: aki nagyon elfogult a vallási, keresztény irányban, neki nem biztos,  hogy  javaslom ezt az egész postot, mert Peterson ebben az esetben (nagyon) alkalmatlan, sőt kiröhögni való, még talán esetleg sajnálni valóan pocsék apologetikusnak bizonyult. Nem használt az "ügynek", talán nem is ártott nagyon, de mondjuk, nem ez lehetett a célja...:-)))

De hangsúlyozom, itt (!) nem Peterson savazása a cél (egyrészt megteszi azt ő egyedül, nem kell neki segítség, másrészt arra tettem kísérleteket itt-ott az utóbbi hónapokban…), hanem valóban a metodikus retorikai szétcincálása annak, ahogy vitatkozás ürügyén magabiztosan, aggresszívan, helyenként kétségbe esetten megpróbálja hülyére venni a vitapartnereit, egyre kevesebb sikerrel (csak a suck-up-os “vita”-partnerekkel mer már leállni beszélgetni egyre inkább, a komolyabb igazi ellenfelekkel (lásd pl. Matt Dillahunty, vagy Richard Dawkins, vagy Sam Harris… utóbbival mondjuk leült a minap, de láthatóan megbeszélték előre, hogy mi lehet téma, mi nem…) már nem mer kiállni.

Az elemző, akinek az alapos munkáját, intellektusát dícséri a lenti három elemző videó, méltó a figyelemre. Stephen Woodford, youtuber, csatornája a “Rationality rules”, jelenleg közel 400 feliratkozót tudhat magáénak. Jordan B. Peterson csatornájának feliratkozói száma 8,73 millió… hatása óriási, érdemes odafigyelni rá, akár így, akár úgy…  

A post felépítése a következő. 

- először a három videóból kivágott képernyőképeket, a "Fallacy"-ket = tévedéseket, és akkor jóhiszemű voltam, inkább megtévesztő manővereket mutatom be egyenként, talán mindet sikerült kigyűjtenem

- utána belinkelem a három elemző videót

- végül az eredeti vita videóját.

Tehát kezdjük (az első, a Straw man eleve az illusztráció). A többi érvelési hiba/zsákutca/megtévesztő retorikai manőver egy-egy példán keresztül (a videók alaposabban körüljárják mindegyiket:

deflection_1.jpeg

(*) Elhajlás/lepattantása = amikor valaki témát vált, amikor sarokba szorítják, ahelyett, hogy felvállalná a valódi vitát

black_and_white_1.jpeg

(*) Fakete & Fehér = amikor valaki 2 opciós kimenetet/megoldást tételez, mintha csak ez a kettő lenne lehetséges, miközben több lehetőség létezik

scotsman_1.jpeg

(*) Nem igazi skót = amikor valaki újra definiálja a kritériumokat, hogy kizárhassa (megpróbálja kizárni...) az ellenpéldákat, amelyek kihívást jelentenek az ő érveinek

begging_question.jpeg

(*) Begigng the question = szó szerint: 'felteszi a kérdést', de inkább körkörös érvelés, amikor valaki az egyik premisszát rögtön a konklúziót bizonyító érvnek állítja, nem keres (helyesen) egy független érvet.

false_eq.jpeg

(*) Hamis egyenlőség = amikor valaki a két oldalt olyannak állítja be, mint amelyek egyformán érvényesek, miközben azok nyilvánvalóan különböznek

 ad_hominem.jpeg

(*) Személyeskedés = amikor valaki a személyt támadja ahelyett, hogy érvelne a vita témájában

equivocation.jpeg

(*) félreértés, kétértelműség = amikor valaki egy szót/kifejezést 2 különböző értelemben használ ugyanabban az érvelésben, hogy félrevezessen, káoszt kreáljon

gaslighting.jpeg

(*) (Taktika) gázvilágítás (azt hiszem, egy Hitchcock film kapcsán...) = manipilatív stratégia, amit az áldozat feletti kontroll megszarzésére, destabilizálására használnak, hogy kétséget ültessenek el benne a saját ép-elméjét, érzékelési képességét és realitás érzékelését illetően

gish_galopp.jpeg 

(*) rendszer túlterhelés - "Zúza galopp" = Gyorsabban tudok hazudni, mint te verifikálni azt, amit mondok, azaz én nyertem!

moving_the_goalpost.jpeg

(*) arrébb vinni a kaput = amikor valaki állandóan változtatja a kritériumoket, így az ő pozícióját nem lehetséges megcáfolni

red_herring.jpeg

(*) a vörös hering = amikor valaki bevezet egy a témához nem kapcsolódó dolgot hogy elvonja a figyelmet az eredetitől

motte_and_bailey_1.jpeg

(*) Motte & Bailey - középkori erődítmény a lakó udvarral (ld. a következő képeket) = amikor valaki egy vitatott (nehezen vagy nem védhető...) állítás után visszavonul egy jobban védhető pozícióba, amikor a másik fél eredményesnek látszik az eredeti állítás megkérdőjelezésében 

motte_and_bailey_2.jpeg

motte_and_bailey_3.jpeg

...és akkor igéretem szerint az elemző videók:

Az első

A második

...és a harmadik

....és az eredeti teljes videó

 

 

 

Szólj hozzá!

Szimuláció? - "kis" csavarral...

isocrates_coaching 2025.07.07. 07:34

Vajon minden csak szerep? És az a so precious "ÉN/EGO" nem is létezik valójában?! És csak az is játék, szerep, megjátszás?! Jim Carrey elég meggyőző a lenti videóban (fél éve került fel a youtube-ra és én a 20:00-nál kezdődő monológ részre gondolok... azt láttam először egy short videóban, de azt nem akarta képpel megmutatni a blog hu, hát megkerestem az egész videót...)

...és hogy a depression az tkp. ‘deep rest’, amikor a test (a lélek, a szellem?) azt mondja, hogy elege van a szerepjátékokból, kvázi “kilép” a deep rest-be? 

Jim Carrey short take-je a témáról… ő Jim Carrey-t is csak kitalálta (volna), mint az egyik szerepet, akiről azt gondolta, hogy (talán…) szerethető? Ki tudja… “..:Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény…” (*) vagyunk a többieknek, ki tudhatja…

Mellbevágó az egész, azért hozom ide, mert különleges, elgondolkoztató... és legalább Robin Williams óta tudhatjuk, hogy a legnagyobb nevetők jó eséllyel a legtragikusabb figurák közöttünk...

Itt a short linkje is, ha csak azt akarod, bár a whole videó kontextusában teljesebb...:

https://youtube.com/shorts/HtWoeEhG8gA?si=brEjqiFdJp05OsN6 

(*) Ady Endre verse (valamiért mindig Karinthy-nek akarom adni ezt az idézetet, a “Találkozás egy fiatalemberrel”-ből, pedig nem ő, hanem Ady…)

SEM UTÓDJA, SEM BOLDOG ŐSE...

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

Ui.: És ha már itt vagy és megemlítettem, itt van az is, a “Találkozás egy fiatalemberrel”. Nem baj, ha olvastad… nem lehet elégszer…

https://www.karinthy.hu/pages/verseny/karinthy_novella.pdf

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása