HTML

Vezetői coaching

Szilágyi Miklós - teveatufokan@gmail.com - @preisocrates (Skype)

Friss topikok

Linkblog

I-Phone - törhetetlen?!

isocrates_coaching 2011.05.01. 23:22

A ma esti ZDF Heute-Show (heti politikai kabaré) végén az utolsó poén az volt, hogy Steve Jobs egy új eszközt adott ki, amivel tényleg le lehet tiltani a hely rögzítését és továbbítását (tudnivaló, hogy a formális képernyős kérdésre adott "nem" nem zárja le igazából ezt a funkciót) és ezzel a műsorvezető társa előhúzott egy kalapácsot és azzal elkezdte ütni az i-Phone-t.

Először azt hittem, hogy mellé/mögé üt, de azután közelebbről mutatta, és valóban a készülékre csapott le egyre erősebben, főleg azért, mert azon ez meg se látszott. Erre már a műsorvezető is egy pillanatra még ültében kikapta a kezéből a kalapácsot és ő is megpróbált egy-két nagyobbat ráütni. Semmi.

A főcím alatt, amikor a kamera már nagytotálra váltott, látható volt, hogy Oliver Welke, a nagyon népszerű műsorvezető már felállva, pozícióban próbál egyre nagyobb ütéseket mérni a készülékre, majd még távolról is látszott, hogy élére fordítja, és úgy próbálja csépelni a kalapáccsal. A főcím alatt legalábbis, sikertelenül...

A youtube-on még nincs rajta, de ami késik, nem múlik...Ebből megint az i-Phone jött ki jól, elpusztíthatatlan... 

Szólj hozzá!

Nassim Nicholas Taleb

isocrates_coaching 2011.05.01. 22:48

 

Hey, Buddy! 
Ezt a bejegyzést először egy másik, általánosabb jellegű blogban akartam elsütni, de ide is passzol (sajnos, az egész bejegyzést, amikor befejeztem és el akartam menteni, elvesztettem, úgyhogy most kezdem elölről...).
A címben szereplő úr matematikusnak tanult, ezzel a tudományával brókerként és/vagy quant-ként (aki az árazási modelleket számolja a brókereknek a hátsó szobában) dolgozott sokáig, majd amikor ezt abbahagyta, emlékül egy remek opció árazási szakkönyvet írt (ez messze a legjobb, amivel találkoztam). Nem vagyok bróker, bár szakmabeli igen, a területnek ezért nem vagyok speciális szakembere, de vizsgáztam belőle, és érdekel, ezért merem megítélni.
Taleb úr libanoni születésű, USA-ban él (azt hiszem NY-ban), angolul, franciául és arabul írt a Twitter bejegyzéseiben.
Én a Black swan könyve kapcsán találkoztam vele (not the film, stupid), ez ma már a nagy szak-újságok (FT, WSJ, The Economist) is elég gyakran mint ismert fogalmat  használják. Arra utal, olyan jelenséget jellemeznek vele, ami nem látható előre (kicsit specifikusabban: amelyet a szokásos – főleg normál eloszlás feltételezésére alapozott - statisztikai előrejelzések nem képesek előrelátni). Használják az ilyen jelenségekre még az outlier-t, long tail-t is.
Ma már szabad úszóként, filozófus íróként tengeti életét, időnként az (amerikai) hírcsatornákon  is lehet  találkozni vele, általában türelmetlenül megmondja a kegyetlen véleményét (elég szabad már hozzá). Hallottam vagy egy fél éve Bernanke úrról nyilatkozni (az USA jegybankjait összefogó rendszer nagyon nagyhatalmú elnöke), nos...majdnem ki kellett fütyülni.
Nemrégen kiadták egy filozófiai aforizma gyűjteményét (angolul, a többi könyv  is csak angolul érhető el, úgy tudom, kár) Prokrusztész ágya címmel.
Prokrusztész görög mitológiai alak, egy motel-tulajdonos volt, aki a vendégeket az ágyhoz passzította (ha hosszú volt valaki, megrövidítette, ha rövid, megnyújtotta). Egyik változat szerint be is segített a szerencsének és a magasakat a rövid ágyakba, az alacsonyakat a hosszú ágyakba invitálta. Thézeusz, amikor megszállt nála, a vacsora után magát Prokrusztészt tette az egyik rövid ágyba és a ház szabályai szerint le is rövidítette. A fejét.
Ezzel a metafórával azt akarja jelezni, hogy az emberek, amikor nem értenek valamit, legtöbbször nem erőfeszítéseket fognak tenni, hogy megértsék, hanem „előcsomagolt”, készen kapott kategóriákba, értelmezésekbe szorítják be őket.  Azért kell(ene) pontosan megérteni, hogy mi a helyzet, hogy hatékony választ lehessen adni rá. Ha a megértés korlátos, vagy zéró, na, abból bajok lesznek.
Ízelítőül pár aforizma következik ebből a Prokrusztész ágya című könyvből. Egyébként Taleb úr a Twitteren próbálgatta egyik-másik aforizma variációit (18 ezer követője volt, ő nem követett senkit). Amikor a könyv elkészült, törölte a Twitter lapját. A magyar fordítás mellett az eredeti is ott van zárójelben, hátha valaki jobban tud angolul.
 
-          Az, akinek a legjobban félsz ellentmondani, Magad vagy. (The person you are the most afraid to contradict is yourself)
-          Egy ötlet akkor kezd érdekes lenni, amikor félsz levonni belőle a logikus következtetést. (An idea starts to be interesting when you get scared of taking it to its logical conclusion)
-          A gyógyszergyárak sokkal jobbak olyan betegségek felfedezésében amelyeket a meglévő gyártmányaikkal gyógyítani lehet, mint fordítva – kikisérletezni olyan gyógyszereket, amelyek a meglévő betegségeket képesek gyógyítani (Pharmaceutical companies are better at inventing diseases that match existing drugs, rather than inventing drugs to match existing diseases)
-          Hogy jobban megértsd az aszkétizmus felszabadító hatását, gondold meg, hogy az egész vagyonodat elveszíteni sokkal kevésbé fájdalmas lehet, mint a felét. (To understand the liberating effect of ascetism, consider that losing all your fortune is much less painful than losing only half of it)
-          Tönkretenni egy bolondot? Nem kell mást tenni, mint információt adni neki. (To bankrupt a fool, give him information) – a fool itt lehet, hogy butát jelent?
-          Az Akadémia úgy jön a tudáshoz, mint a prostitúció a szerelemhez; a felszínen elég közelinek tűnnek, de annak, aki mélyebbre lát, nem egészen ugyanaz (Academia is to knowledge what prostitution is to love; close enough on the surface but, to the nonsucker, not exactly the same thing) – hmm, a nonsucker nem triviális...
-          A tudományban meg kell értened a világot; az üzletben szükséged van másokra, akik félreértik. (In science you need to understand the world; in business you need others to misunderstood it)
-          Azt hiszem, Socrates-nek azért kellett meghalnia, mert van valami szörnyen taszító, elidegenítő és embertelen a túlságosan tiszta gondolkodásban. (I suspect that they put Socrates to death because there is something terribly unattractive, alienating, and nonhuman in thinking with too much clarity)
-          Az oktatás a bölcsebbet egy kicsit bölcsebbé. a bolondot pedig sokkal veszélyesebbé teszi. (Education makes the wise slightly wiser, but it makes the fool vastly more dangerous)
 

Na, ezekből ennyit. És tudod mi a vicc? Ezek nem válogatott darabok, itt van előttem a Kindle és az elsőtől elkezdve idefordítottam ennyit, amennyit, egyet se hagytam ki... Sűrű, mi?

Szólj hozzá!

A riporter...

isocrates_coaching 2011.04.29. 11:14

Javaslat: ezt most főleg az olvassa csak el, aki valamelyik szereplőt, vagy azok közül többet is ismer (Fiala János/Kelj fel Jancsi műsor a Rádió Q-n, Dr. Máriás Béla, Wahorn András), mert enélkül akár unalmasnak is fogjátok találni, bár a végén egy kis tanulság-levonás - amiért ez idekerült - tágabb hatásúnak gondolódott.

Egy könyv kapcsán (Dr. Máriás: Nem élhetek Milosevics nélkül) beszélgetett Fiala János reggeli műsorában (Rádió Q, 99.5 FM) Dr. Máriással és Wahorn Andrással a héten. Tehát ők hárman a főszereplők. Az a propos Fiala János Alexandra könyvkiadóval kötött reklám-szerződése, ennek keretében különböző könyveket népszerüsítő riportokat készít.

A Fiala műsorral a viszonyom - csak a rend kedvéért - ambivalens, nem egyértelmű, valamikor, amikor szüksége volt rá, egy kicsit még anyagilag is segítettem a hallgatók egy seregével közösen.

Ma is azt gondolom, hogy - ne sasszézzunk el ettől - Fiala a legjobb riporter Magyarországon, a zenéi nagyon érdekesek, sajátos közeget teremtenek a műsor villódzó, soha nem kiszámítható, betelefonálós szöveges rétegének. Miért, miért nem, most nem megyek bele, időnként annyira felbosszant, hogy napokra elkapcsolok, de valahogy mindig visszakapcsolok (korábbi távoli, de  kicsit személyesebb kapcsolatunkat régen lezártam a magam részéről egy hosszú, neki írt e-mail formájában). Adrenalin-növelő hatása kíváló, alacsony vérnyomásra kifejezetten javasolt.  

Ennek a könyvnek kapcsán Fialának az az ötlete támadt, hogy nem is a szerzővel készít (először?) interjút, hanem a könyvben többször is emlegetett Wahorn Andrással. Fiala interjúi minimum félórásak, de ezek a délutániak általában inkább 1 órásak. Ez nagyon különleges a mai maximum néhány perces infomációs-biteket ontó világban, és lehetőséget ad arra, hogy a riportalany tényleg "3D-ben" mutatkozhasson meg.

Lényeg az, hogy tegnapelőtt délután Wahorn, aki átnézte a könyvet,  azokból a részekből, amelyek közelebbről érintették, vagy jól ismerte a szereplőket (kiemelten a saját magáról, illetve Bada Dadáról szóló részeket említette), azt jelentette ki,

  • hogy vagy egyszerűen nem felelnek meg a valóságnak (a róla szólók),
  • vagy ha meg is felelnek, oly mértékben távolságtartók és szenvtelenek (a Bada Dadát említők), hogy azokkal semmiképpen sem tud azonosulni.

Odáig jutott a beszélgetés - miközben Wahorn Fiala által is lereagáltan szokásától eltérően sokkal érzékenyebben, visszafogottabban, autentikusabban és minek tagadjam, szimpatikusabban beszélgetett -, hogy Fiala feltette magának azt a költői kérdést, hogy jól tette-e, hogy Dr. Máriásra felhívta az Alexandra kiadó vezetőjének a figyelmét. Ez Fiala, indul egy PR beszélgetés, és idáig is el tud jutni, ennyire nem forgatókönyvből dolgozik...

Másnap délután Fiala Dr. Máriással beszélgetett a könyvről, és visszafogottan a Wahorn féle beszélgetés kapcsán. Az nem derült ki, hogy akkor is létrejött volna-e ez a másik beszélgetés, ha a Wahorn-os nem sikerült volna ennyire negatív kicsengésűre). Nos, Dr. Máriás - bennem - nem tudta elmosni az előző napi Wahorn-beszélgetés hatását.

Végülis egymást pocskondiázták, ebben valahogy Wahorn tűnt nekem autentikusabbnak, őszintébbnek, kevésbé vagdalkozónak. A Dr. Máriás-beszélgetés - a Wahornt pocskondiázó betét kivételével - sokkal inkább besorolt egy PR-interjú keretébe, igazából nem nyílt meg, akárhogy próbált is Fiala fogást találni rajta.

Volt egy nagyon érdekes szál, amiben én érzek egy általánosabb tanulságot. Hogy hogyan viszonyul Dr. Máriás a többiekhez a zenekarben a színpadon és a magánéletben.

Kiderült, hogy ez a Tudósok zenekar, amelynek az eredeti felállásában a már említett - ma már nem élő - Bada Dadával játszottak együtt, állandóan változó Mannschaft-tal dolgozik, egyetlen állandó tagja éppen Dr. Máriás. Az is kiderült (én soha nem hallottam őket se élőben, se máshogy és amit erről eddig hallottam, nem is fogom), hogy a Tudósok előadásai nagyon vadak, nagyon avantgarde-ok, nagyon agresszívak  és nagyon improvizatívak.

Fiala megkérdezte, hogy hogyan keresi/találja a "bolondokat" ehhez a nagyon is szokatlan, a személyiséget is nyilván megviselő stílushoz, Dr. Máriás mondta, hogy nem könnyen. Hozzátette még, hogy ő pont ezt a normálistól eltérést keresi a casting-nál, és nem azt, hogy valaki tud zenélni, tud skálázni, és mutatni akarja az új hangszerét, hogy milyen jól szól.

Ehhez jön, és ez az, amit Wahorn alapvetően nehézményezett, hogy Dr. Máriás a könyvben és a beszélgetésben is gyakorlatilag mint egy teljesen összeférhetetlen őrültről beszélt 3 éves korától haláláig végig vele együtt játszó, dolgozó barátjáról, Bada Dadáról (ezt így közvetlenül nem mondta ki, de világossá tette).

Nos, ez tűnt nekem a kulcsnak a történetben és ez az, amiért - nekem - Dr. Máriásnak nem sikerült belopnia magát a szívembe. Dr. Máriást egy teljesen normális, "négy lábbal" a földön élő embernek látom, aki valamikor belesodródott ebbe a vad avantgarde világba, és megtanult együtt dolgozni ezekkel az "őrültekkel", akik a mindennapi életvezetésre is többé-kevésbé alkalmatlanok voltak, de a színpadon "meghaltak", tökéletesen extázisba tudtak esni, és hozták a figurát, hangulatot, ami ide kellett.

Ő pedig zenélgetett és adminisztrált, szervezett. De ezeket a "barátait" csak a színpadon szerette, a magánéletben szinte gyűlölte őket, mert - bár ő maga is tettetett egy bizonyos avantgarde személyiséget -  nyárspolgár ős-énje elviselhetetlennek tartotta őket. Használta ezeket az embereket, és el is használta őket. Neki ez az egész inkább businesss, túlélés, a többieknek pedig az életük, amiben lassan, vagy gyorsan, de elégnek/elégtek, és lehet keresni az új szent őrültet a következő szertartáshoz...

Ez egy konstrukció, egy elemzés, egy vélemény, az enyém. Nem ismerem annyira sem ezeket az embereket, sem a körülmények részleteit annyira, hogy biztos lehessek benne, igazam van-e. Szívesen elbeszélgetnék az érdekeltekkel, és tovább finomítanám (vagy esetleg homlokegyenesen megváltoztatnám a kiegészítő információk alapján)  ezt a képet, nem valószínű, hogy ez létre jöhet. Mindenesetre az egész volt annyira izgalmas, hogy le akartam írni.        

Szólj hozzá!

Álarcaink...

isocrates_coaching 2011.04.29. 10:17

 

Ez a kép kicsiben minden oldalon ott van a site-on (www.isocrates.net).  Legalábbis a jelenlegi (2011-04-29-én) inkább igyekvő amatőrnek nevezhető design-ban, ami  néhány héten belül lecserélődik egy professzionálisabb formátumra, ami már nem feltétlenül fogja tartalmazni ezt a képet. Eredetileg az egyik bevezető oldalra ebben a nagyobb formában szerettem volna használni, de a kisebb felbontásoknál, például az iPad-nál ez nem működött, így maradtam egyfajta logo-szerű felhasználásánál.
Mi ez a kép, mit akar jelképezni és hogy is kerül ide egyáltalán. Nos, szerintem a kép témája  viszonylag könnyen kitalálható, ez egy velencei farsangi álarc árus mozgó standja, és két okból lett ez a „logó”.
A fő szempont, hogy utal arra, hogy mindannyian, mindig álarcot hordunk, szerepeket, játszmákat játszunk, és ezt ez az egyszerű, de nagyon színes, nagyon tarka kép jól kifejezi. Mintha a belső fogasunkon lógnának ezek az álarcok.
A másik ok egyéni, bennem valahogy Velence mindig a legmélyebb  húrokat penget meg, valahogy a legsűrűbben személyesítik meg a velünk élő történelmet például a vízben álló háztövek, ajtók, kapuk itt-ott mohával fedett vízzel érintkező felületei és egyáltalán, a víz és a mindennapi élet sehol nem ismert szimbiózisa, összefonódása.
Ezeket az álarcokat annak idején sokan hónapokig hordták. Egész nap rajtuk volt farsang környékén. Fura, kemény, titokzatos, besúgókkal teli világ volt az is, ott is, akko is csak a nagyon gazdagoknak és erőseknek volt könnyű az élete. A Tízek Tanácsának dolgozó besúgókkal megspékelt kegyetlen, vizi kalmár világ. Mintha itt lenne velünk ez a világ megtestesülve mai is Velence házaiban, templomaiban, gondoláiban, mintha nem lenne törés, távolság. Na igen, szóval ilyenek.  
A képet, amiből ezt a részletet kivágtam (a Dózse palota előtti téren készült, közben néhány tíz méterre már mentek folyamatosan cserélődő szereplőkkel a commedia dell arte előadás részletek) én készítettem valamikor 2007 februárjában, amikor második alkalommal jártam személyesen Velencében. Egy nagyon vidám társasággal (sajnos, ez a társaság még abban az évben ebben az összetételben jóval kevésbé víggá változott – understatement) töltöttünk ott talán 3 órát, abból viszont kettőt egy kis, tán 7-8 személyes  motorcsónakon, végigjárva gyakorlatilag egész Velencét. Az egész Velence nem nagyon nagy, még akkor se, ha csak néhány km/órás sebességgel lehet is a lagunákon közlekedni, nehogy a hullámverés a kelleténél jobban rongálja a házakat. Egy Nikon D200-as volt nálam, és akkor is nagyon amatőr voltam még, ami máig sem változott. Csináltam ezalatt a 3 óra alatt vagy 800 képet, amiből valamelyik könyvtárban eltűnt a fele. JPEG-ben készültek a képek, amiről a következő évben megtudtam egy fotós tanfolyamon, hogy csak korlátozottan módosíthatóak, míg ha draw-ban (NEF) készítettem volna a képeket (és nem égetem be őket), igen tág határok között javíthattam volna a minőségüket. Mindegy, ez a kép-részlet nem olyan rossz és a célnak éppen megfelelt.

 

Szólj hozzá!

Wer bin ich?

isocrates_coaching 2011.04.29. 09:48

 

Kiegészítések
1.      Kompetenciáim. Jogos kérdés lehet, ki is ez a manus, mire képes, mi az a terület, mi az a környezet, amelyben otthonosan tud mozogni. Nos, az üzleti coaching-hoz általában 2 irányból érkeznek, az egyik főirány a pszichológusi, a másik a vállalati (általában felső) vezetői. Gyakorló felső vezetőként kezdtem el a vezetés elméletével is ismerkedni, ezen belül a coachinggal szorosabban is foglalkozni. A coaching technikai  ismeretei is segíthetik a vezetők mindennapi munkáját.
Dolgoztam felső vezetőként a kis- és door to door kereskedelemben, a kereskedelmi disztribúcióban, pénzügyi finanszírozó és média társaságnál. Egy korábbi időszakban tervező technikusként, majd tervező mérnökként dolgoztam tervező vállalatoknál.
Dolgoztam magyarokkal, németekkel, angolokkal, amerikaiakkal, svájciakkal, hollandokkal, dánokkal, svédekkel. Korábban tervező mérnökként is dolgoztam németekkel, osztrákokkal, algériaiakkal, tanárként, tanszékvezetőként pedig algériaiakkal dolgoztam egy algériai vízügyi főiskolán.
Ezt megelőzően rövid ideig dolgoztam rövid ideig a legkülönbözőbb budapesti munkahelyeken segédmunkásként, szőnyegeladóként, műszaki rajzolóként és zenészként is.
Mindebből sok-sok emberi kapcsolat, tapasztalat,  konfliktus, azok megoldásának keresése, időnként megtalálása jelenti azt a gyakorlatot, ami vonzóvá és hozzám közel állóvá teszi ezt a területet.
Több cégnél is vezetőként az adott funkció nulláról való felépítése, vagy egy nehéz, vert helyzetből való újraépítése volt. Nem csak a szorosan vett szakmával foglalkoztam felső vezetőként, lásd a média az internet és teletext projekteket az évezred forduló környékén (ld. még www.isocrates.net ).
2.      „Vezető”. Mit is értek az előző bejegyzésekben és a site-on „vezető”-n? Mi a célcsoport? Az utóbbi 20 év tapasztalata elsősorban a kisebb és közepes szintű társaságok felső és középvezetőinek problémáját hozta közel hozzám, de talán az előbbiekből kiderülhet, hogy rugalmasság, alkalmazkodóképesség, túlélési képesség és kitartás dolgában kétszer álltam sorban valahol az elején. Vezetőn általában azokat értem, akiknek vannak beosztottjaik és vannak főnökeik és ebben a „szendvicsben” kell a szakmai és vezetői megoldásokat rendszerben gondolkodva megoldani.
 
3.      „Rendszer”. Egy megoldandó szervezési, termelési, vezetési problémát mindig rendszerben érdemes megvizsgálni. Van a „vezető” (nyilván a rendszernek erre az elemére van a vezetőnek saját magának a legnagyobb befolyása, alapvetően ő a coaching tárgya), van a „csapat” (a beosztottak, a cégcsoport, egy cég, egy főosztály, egy osztály, egy csoport, a beosztottak), akikkel a feladatokat meg kell oldani (és akikre a vezetőnek közvetlen befolyása van) és vannak  a „környezeti adottságok”, a feladat, az iparág, a cég adotságai, beleértve a főnököket, tulajdonos(oka)t is.
 
Szilágyi Miklós +36-30-9-444-627

Szólj hozzá!

Nem hiányzik valami?

isocrates_coaching 2011.04.29. 09:43

 

Hány mailt kapsz naponta? Azonnal megválaszolod őket, vagy vársz estig, amikor hozzájutsz? MIndre válaszolsz, amire várják, vagy van, amit egyszerűen tudatosan figyelmen kívül hagysz? Esetleg, hogy ne zavarjon, ki is mersz törölni éles hivatalos maileket?
 
Hogy állsz a teljesítményértékeléssel? Púp a hátadon, amit ledarálsz, vagy kihasználod legalább egy mély beszélgetésre a beosztottaiddal? És a Tiéd, elég SMART-ok a céljaid? Amikben végül megegyeztek, azok tényleg a legfontosabb céljaid, vagy azokat nem lehet eléggé szalonképessé, SMART-tá tenni és ez marhára zavar, mert akárhogy is, de azok a legfontosabb dolgaid? Gondolod azt néha, hogy lehet benne valami, de ahogy csináljátok, úgy semmit sem ér? Mondjuk, (a) mert képmutatásra nevel? Vagy (b) csak elviszi az energiát? Vagy (c)?
 
Gondoltad azt néha, hogy a tréningek sztárjai marhára nem mindig a leghatékonyabb dolgozók, legjobb partnerek a munkában? Ismertél olyan valakit, aki nem tudott a tréningen úgy csinálni, "mintha", de a helyén, a munkában penge volt?
 
Mit tudsz azzal a kollégával csinálni, aki nem vezethető, penge, de csak a saját feje után megy?
 
Nem gondolom, hogy ezek kellene legyenek a legfontosabb témák egy coaching ülésen, de ezek is felmerülhetnek.
 
Bölcsek köve nálam sincs, együtt keressük majd a megoldást, amit – FONTOS - Neked, főleg a saját energiáddal kell megtalálnod a meglévő (esetleg lappangó, némi frissítésre, struktúrálásra szoruló) tudásoddal az én segítségemmel.  
 
Az igazi plusz az lehet, hogy a folyamatok/helyzetek közös elemzése segíthet egy idő után már egyedül is algoritmusokat/megoldásokat találni új problémás helyzetekhez, nehéz döntésekhez.
 
Szilágyi Miklós +36-30-9-444-627

Szólj hozzá!

Pontosság... Saint-Exupéry-vel...

isocrates_coaching 2011.04.29. 09:40

 

Ígértem hogy az időkezeléssel kapcsolatban idézni fogok a Kis Hercegből. Nos, íme:
 
(ebben az Antoine Saint-Exupéry mesében a Kis Herceg, repülőjével egy sivatag szélén kényszerleszáll és találkozik egy kedves, beszélő rókával):
 
"- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet...Szükség van bizonyos szertartásokra is."
 
Ha nem vagy túl fáradt, este be tudod programozni Magadnak, hánykor ébredj fel. A tudatalattink már akkor előkészít a következő feladatra, eseményre minket, amikor a tudatunk még látszólag máshol jár.
 
Ez a lényege a határozott, szoros időtartásnak, ennek megszokása egyébként, mellékhatásként a mindennapi életben is jól jöhet.
 
Szilágyi Miklós +36-30-9-444-627
miklos@isocrates.net

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása