Guys, nincs mit beszélni róla. A napi alvási eredmények összevissza, random értékek lettek, a kísérlet ilyen értelemben teljes kudarc. Nem hogy általánosabb tanulság nem vonható le, de még személyes se egyelőre, nem bizonyultak prediktívnek a kísérlet feltételei, amelyekről azt gondoltam, hogy esetleg segítik megjósolni, kontrollálni az alvás minőségét.
Mi lehet mégis a tanulság egyáltalán? Azért van.
Először is, mérni az alvás hatékonyságát (alapvetően a mélyalvás ás REM-alvás szakaszok megfigyelésével) abszolút érdemes (FirstBeat technológiás Garmin órák erre alkalmasak, lehet, más eszköz is van...). Ez egy konkrét (nagyképű...) kísérlet volt a legfontosabb befolyásoló tényezők meghatározására. Kudarc. Ami azt jelenti számomra, hogy bár valamennyire számítanak talán, de nem döntőek. És jó csomó más, finomabb, nehezebben kideríthető tényező is kell legyen.
Másodszor, nem szabad feladni, de egyénileg kell próbálkozni főleg, mert sokfélék vagyunk. Meg kell próbálni megtalálni a személyes feltételes reflex-szerű input-mátrixot, ami kellően, jó korrelációval olyan állapotba hozhat minket az elalvás előtt, ami hatékony alváshoz vezet.
Harmadszor, nem lehet túlhangsúlyozni a rendszeres hatékony biológiai és szellemi feltöltődést generáló alvás életünkre való hatásának lényegességét!
Negyedszer a rendszeresség - már a feltételes reflex-mechanizmus említésével triviális kellett legyen -, primordiális jelentőségű, az a kérdés, kinek mi a leghatásosabb feltétel-rendszer. Nem hagyom abba az enyém keresését!
